Tar meséi általában rosszul végződnek, és ha meg is jelenik egy jobb és szebb élet lehetősége, vagy felcsillan valami, ami egy emberibb világra utal, mindennek nincs esélye érvényesülni azokon a vidékeken, ahol novellái játszódnak. Tar egyetlen témája a késő Kádár-kori és a rendszerváltás utáni magyar szegények világa. Tar világát úgy is szokták jellemezni, hogy mintegy tudattalanja a normális társadalomnak; egy elfojtás alá eső régiót, a térképről lemaradt tájakat és azok lakóit állítja reflektorfénybe. Ezt a világot nem kontrollálja egy szigorú felettes én, itt más szabályok érvényesülnek. Tar vidékein, helyszínein, tereiben általában nem lehetne élni, és mégis élnek.

Deczki Sarolta írása.

Kép: vagy. hu 

Tamás Gáspár Miklós nagyszabású esszéjében a magyar belpolitika állóvizét felkavaró tiltakozó mozgalmakról ír. Ajánljuk mindenkinek, biztosan jut még idő az elolvasására a Harag Napja előtt.

Az Index bátor újságírója megkérdezi Lázár János kancelláriaminiszter úrtól, hogyan jött össze a pár százezres fizetéséből 60–70 milliós lakás a gyereknek. A kancelláriaminiszter úr készségesen közli, hogy az anyukája és apukája kuporgatták össze a pénzt, no meg a bankhitel. Amit az Index újságírója nem kérdez meg a kancelláriaminiszter úrtól, azt megkérdezi a következő szöveg. Tovább megy: vajon miért alkalmas a kereszténység arra, hogy a maffiaalapon szerveződő kleptokrácia zászlóként lobogtassa mint legfőbb értéket?

Kodaj Dániel írása.

A feleslegtermelés és a jogállam nem egyforma sikerrel működik a világgazdaságban, amelyet kisebb-nagyobb mértékű „visszaható függési viszonyok” jellemeznek. Ezt a hierarchikus és dinamikus rendszert a globális tőkemegtérülés működteti. A tőkemegtérülés hosszúhullámai egy-egy technológiai paradigmára és az ahhoz tartozó intézményrendszerre épülnek, és gazdasági–intézményi–politikai válságok sorát tartalmazó csomópontválságokban végződnek. A mai csomópontválság megoldódása hosszú lesz, és mindenképpen lényegi változásokat (új világrendet) követel. 

Artner Annamária írása.

Kép: Akadémiai Kiadó

A politikai „elitünk” 2010-ben megállította az óráját és azóta is úgy cselekszik, mintha újra és újra a 2010-es naptári évet taposnánk. Hogyan tudja visszaszerezni a politikai baloldal a baloldalt? Csókás Máté és Sebestyén Eszter írása.

A határon túli magyarság értetlenül állt a népszavazás eredményét látva, mert míg a referendum kampánya és végkimenetele egy belpolitikai viszály eredménye, addig a határon túli magyarság lélektani kötődését, avagy további szétszakadást és magukra-hagyottságukat, erodációjukat, sorstalanságukat látták tükröződni a népszavazás eredményében.Duray Miklós, az MKP alelnöke például így kommentálta az eredményt: "Politikai értelemben sajnos az a helyzet, hogy akik az állampolgárság kérdésében nemmel szavaztak, azok valójában igennel szavaztak a nemzet szétdaraboltságára". Az egykori krach miatt egyértelműen az akkori kormánypártot, az MSZP-t, és a balliberális koalíciót okolják, bár tíz év távlatából immár világosan látszik, hogy nemcsak a határozott gyurcsányi (akkor még MSZP-és) nem volt egyetlen kerékkötője a népszavazásnak; a Fidesz, a népszavazás kampányában tanúsított köpönyegforgató magatartása is bőven hozzájárult az akkori fiaskóhoz. Meg kell említenünk, mint nem hivatalos adatot, de határon túli pártok prominensei azért nyilatkozataikban felelevenítik, hogy a pont tíz évet késett törvénynek, mára elsősorban a szülőföldről elszippantó hatása van. 2010 óta majdnem ugyanannyian hagyták el a határon túli területeket, mint a rendszerváltást követő elmúlt 20 évben. Az elvándorlók jelentős része Nyugat-, illetve Észak - Európában keres és talál boldogulást, a magyar útlevél, személyi, Európa nyugati féltekéjén, mai napig több tiszteletnek örvend, mint például egy román, szlovák, szerb vagy ukrán állampolgárság...

Datki Szabolcs nemzetpolitikai szakértő írása

Heves - nem csak politikai, közéleti, hanem állampolgárok közti, sőt családi, rokoni - viták közepette lett érvénytelen és emlékezetes a tíz évvel ezelőtti, a kettős állampolgárságról szóló, a Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett népszavazás. Dacára a többlet igeneknek, az indítvány elbukott, ugyanis a végeredmény, a felfokozott érdeklődés ellenére is, a törvény által előírt 25%-os részvételben sem mutatkozott. Jelen írásunk, a 2004. december 5-i referendumhoz vezető utat veszi górcső alá, hogy aztán a második részben politikai, geopolitikai, és érzelmi hatásait vizsgálja meg.

Datki Szabolcs nemzetpolitikai szakértő írása.

Julian Oliver[JO], Danja Vasiliev[DV] és Gordan Savičić AKA Studio Weise7 a fekete doboz felnyitására bíztatnak bennünket, de legalábbis arra, hogy bátran fordítsuk saját hasznunkra a mikroelektronikai forradalmat. A hacker szót nem szeretik, a belső logika, amelyet javasolnak viszont hasonló kötözködő szellemiséggel hívja ki azt a rendszert, ami az alapja. A Kritikai Engineering* Kiáltványt 2011-ben fogalmazták meg Berlinben, megjelenése óta 16 idegen nyelvre lefordították, az alább olvasható magyar nyelvű verzió - mivel céljaikkal mélyen egyetértünk - a mi hozzájárulásunk.