A határon túli magyarság értetlenül állt a népszavazás eredményét látva, mert míg a referendum kampánya és végkimenetele egy belpolitikai viszály eredménye, addig a határon túli magyarság lélektani kötődését, avagy további szétszakadást és magukra-hagyottságukat, erodációjukat, sorstalanságukat látták tükröződni a népszavazás eredményében.Duray Miklós, az MKP alelnöke például így kommentálta az eredményt: "Politikai értelemben sajnos az a helyzet, hogy akik az állampolgárság kérdésében nemmel szavaztak, azok valójában igennel szavaztak a nemzet szétdaraboltságára". Az egykori krach miatt egyértelműen az akkori kormánypártot, az MSZP-t, és a balliberális koalíciót okolják, bár tíz év távlatából immár világosan látszik, hogy nemcsak a határozott gyurcsányi (akkor még MSZP-és) nem volt egyetlen kerékkötője a népszavazásnak; a Fidesz, a népszavazás kampányában tanúsított köpönyegforgató magatartása is bőven hozzájárult az akkori fiaskóhoz. Meg kell említenünk, mint nem hivatalos adatot, de határon túli pártok prominensei azért nyilatkozataikban felelevenítik, hogy a pont tíz évet késett törvénynek, mára elsősorban a szülőföldről elszippantó hatása van. 2010 óta majdnem ugyanannyian hagyták el a határon túli területeket, mint a rendszerváltást követő elmúlt 20 évben. Az elvándorlók jelentős része Nyugat-, illetve Észak - Európában keres és talál boldogulást, a magyar útlevél, személyi, Európa nyugati féltekéjén, mai napig több tiszteletnek örvend, mint például egy román, szlovák, szerb vagy ukrán állampolgárság...

Datki Szabolcs nemzetpolitikai szakértő írása

a) csonka-Magyarország

A határon túli magyarokat mélységesen lesújtotta a végeredmény; sokáig képtelen voltak felfogni, hogy egy belpolitikai viszály (el)szenvedő alanyai. Míg a pártok értékeltek, osztották szorozták az eredményt, addig a határon túliak a nyilatkozatokon túl, saját eszközeikkel próbáltak reagálni a referendum eredménytelenségére, ebben többek közt jeleskedett a székelyudvarhelyi kultkocsma a G-pont, akik az eredményhirdetés másnapján kiírták üzenőfalukra, hogy: MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKAT NEM SZOLGÁLUNK KI, avagy Dunaszerdahelyen a Vámbéry kávézó, közösségi térként nyíltan politika ellenes közvetítőként lépett fel, de hátborzongató híre volt a kolozsvári EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) zászlóégetésének is.

Több Hargita és Kovásznai település, magyarországi testvértelepülés viszonyát volt képes felülbírálni, illetve az évek során szűntek is meg, silányultak el kapcsolatok.

Akkortájt terjedt el, hogy Magyarország, saját határain kívül rekedt...

Az irdatlan keserű cikkekben, levéláradatban még gyászjelentés is született:

„Fájdalomtól megtört szívvel, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk mindenkivel, akik ismerték és szerették, hogy 2004. december 5-én a nemzeti érzés és összetartozás utolsó szikrája, hosszú agónia után, népünkben elhunyt.”

Míg az anyaországi magyarság, saját nemzetképét egységesnek látja, azaz mi innen, ti onnan, addig a határon túli magyarság - és országokra is lebontva - sajátosan éli meg magyarságát, elég ha csak megnézzük, a szlovákiai magyarok sorsát, részint immár diaszpórában élve, egyre halványuló identitástudattal, már a határ mentén is bekövetkezett a nyelvváltás, de mondjuk Erdélyben és Kárpátalján is csupán etnoregionális közegről beszélhetünk, ahol folyamatos az asszimiláció, ám a legnagyobb gondot máig az elvándorlás jelenti. Az anyaországgal való érzelmi, történelmi, lelki, rokoni kapcsolatot tekintették túlélésük egyetlen zálogának. Ezért is álltak értetlenül a népszavazás eredményét látva, mert míg a referendum kampánya és végkimenetele egy belpolitikai viszály eredménye, addig a határon túli magyarság lélektani kötődését, avagy további szétszakadást és magukra-hagyottságukat, erodációjukat, sorstalanságukat látták tükröződni a népszavazás eredményében. Ugyanis a határon túli közösségek, saját - regionális - hovatartozásukon túl, Magyarországhoz való ragaszkodásuk elementáris, mert ha ezt szülőföld, haza kontextusba helyezzük, a kettő, az ő esetükben nem két azonos kázus, lojalitásuk, kötődésük a jelenlegi országhoz csekély, joggal nem érzik magukat az aktuális országok nemzetépítő részeként.

Magyarországon pedig a népszavazási távolmaradás mögött érzékelni kell a politikai osztállyal szembeni növekvő elégedetlenséget is, az érdekek mentén megfogalmazott pártpolitikára mondtak nemet a távolmaradók. A nemzetpolitika, a nemzeti egység kérdésköre szinte irreleváns volt a két nagy magyarországi politikai blokk kommunikációjában, érdekköreinek egy ilyen kényes kérdés csak árthatott, hogyan is képzelték a határon túliak, hogy nemzeti érdekeket tud képviselni, avagy megeleveníteni két olyan politikai erő, mely békétlenséggel viseltet egymás iránt és az együtt értésnek a nyomát sem tanúsították évtizedekig?!

„A referendum arra is példát szolgáltatott, hogy a fideszes vagy MSZP-s törzsszavazók egy része bizony hajlandó kihátrálni kedvenc pártja mögül - legalábbis ha létbiztonság-befolyásoló kérdésekkel találja szembe magát. A közvélemény-kutatók szerint az elkötelezett az MSZP-sek 20-25 százaléka támogatta a polgári párt által szorgalmazott kórházprivatizáció-stopot, míg a Fidesz-szavazók 10-15 százaléka a kettős állampolgárság ellen foglalt állást.” (Heti Válasz, 2004. december)

b) politikai nyilatkozatok 2004. december 5.

•  Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a népszavazás elbukott, a kezdeményezők kudarcot vallottak, a választók a felelős hazafiságot választották;

• Orbán Viktor a Fidesz elnöke a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását kezdeményezte, ahol szerinte fel kell állítani a kettős állampolgárságról szóló törvényt előkészítő bizottságot;

• Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint a választók megerősítették, hogy ezekben a kérdésekben a parlament és a kormány nem háríthatja át a felelősséget a népre.

• Markó Béla: a határon túli magyar pártok vezetői szerint a kormánynak minél előbb meg kell oldania a kettős állampolgárság kérdését. a kormánypártok miatt messze került a megoldás, de folytatni kell az egyeztetéseket.

• Duray Miklós, az MKP alelnöke úgy kommentálta az eredményt: "Politikai értelemben sajnos az a helyzet, hogy akik az állampolgárság kérdésében nemmel szavaztak, azok valójában igennel szavaztak a nemzet szétdaraboltságára".

• Kasza József, a VMSZ elnöke kijelentette: a kettős állampolgárság kérdését az igenek győzelme után nem lehet megkerülni.

• Patrubány Miklós, a népszavazást kezdeményező Magyarok Világszövetségének elnöke a Parlament előtti téren elmondta: a negyven százalékot megközelítő részvételi arány óriási, hiszen a kormányoldal a nemleges szavazásra, illetve a távolmaradásra biztatott.

• Toró T. Tibor: 2004. december 5-e a magyarság „önkéntes Trianonja” volt.

2010 májusában, a parlament kétharmadát birtokló második Orbán kormány előterjesztését, elhamarkodottan - sem nemzetközi, sem belföldi konzultációt nem folytatva, az Országgyűlés egy-két nemmel, pár tartózkodás mellett, szinte egyhangúan megszavazta a határon túli magyarok, az Anyaországhoz való tartozásának törvényét, az úgynevezett: egyszerűsített honosítási eljárást.

97,7 százalékos többséggel fogadták el a kedvezményes honosításról szóló törvényt. 344 képviselő szavazott igennel, hárman: Gyurcsány Ferenc (MSZP), Szanyi Tibor (MSZP), Molnár Csaba (MSZP) nemmel, öten: Baracskai József (MSZP), Oláh Lajos (MSZP), Vitányi Iván (MSZP), Dorosz Dávid (LMP), Szabó Tímea (LMP) tartózkodtak.

A törvény, fideszes, (illetve jobbikos) politikusok 2010-es nyilatkozatai szerint, reváns a 2004. december 5-e kudarcáért. Az egykori krach miatt egyértelműen az akkori kormánypártot, az MSZP-t, és a balliberális koalíciót okolják, bár tíz év távlatából immár világosan látszik, hogy nemcsak a határozott gyurcsányi (akkor még MSZP-és) NEM volt egyetlen kerékkötője a népszavazásnak; a Fidesz, a népszavazás kampányában tanúsított köpönyegforgató magatartása is bőven hozzájárult az akkori fiaskóhoz.

Mára egyértelműsíthető, hogy a 2010. május 26-án foganatosított honosítási eljárásnak, inkább volt belpolitikai hozadéka, mint erkölcsi, történelmi rehabilitációs funkciója, amely (fideszes gesztust) lépést, 2014-ben, a határon túli diaszpóra szavazataival meg is köszönte. Igaz, az onnan származó voksok száma irreleváns a választási végeredményt illetően, de politikai profitnak mégiscsak hatalmas...

Meg kell említenünk, mint nem hivatalos adatot, de határon túli pártok prominensei azért nyilatkozataikban felelevenítik, hogy a pont tíz évet késett törvénynek, mára elsősorban a szülőföldről elszippantó hatása van. 2010 óta majdnem ugyanannyian hagyták el a határon túli területeket, mint a rendszerváltást követő elmúlt 20 évben. Az elvándorlók jelentős része Nyugat-, illetve Észak - Európában keres és talál boldogulást, a magyar útlevél, személyi, Európa nyugati féltekéjén, mai napig több tiszteletnek örvend, mint például egy román, szlovák, szerb vagy ukrán állampolgárság...