Az öreg kontinens végleg elvesztette vezető szerepét a Föld klímájának és a világ szegényeinek védelmében. Európa államfői letették voksukat az elnyúló válság, az energiafüggőség és a jelenlegi állapot fenntartása mellett.  


Kaufer Virág írása.

 GP0368P.jpg

Sajnos Európában korántsem olyan rózsás a helyzet, mint ahogyan az Orbán Viktor vagy az MTI beszámolójából érezhető. Az EU Csúcstalálkozón péntek hajnalban komoly ellenszélben de megszületettek az Unió 2030-ig kitűzött klíma és energia céljai: a tagállamok az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat, 14 százalékról 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát az energiatermelésben és nem jogerősen legalább 27 százalékos energiamegtakarítást vállalnak. A Greenpeace és a nemzetközi szegénységellenes szervezetek szerint ezek a számok a szennyező és veszélyes forrásokat felhasználó energiaiparnak kedveznek. Mindhárom elfogadott célszám nagyjából 10-15 százalékkal alacsonyabb annál az európai kötelezettségvállalásnál, ami segítene  2 °C alatt tartani a Föld klímáját.

 

 

Több ezer elveszett munkahely

 

Magyarországon a kormány igyekszik a rezsicsökkentés és a magyar költségvetés elleni támadás kivédéseként elkönyvelni a brüsszeli döntést. A csúcstalálkozón Orbán Viktor szinte karöltve szavazott a szénpárti Lengyelországgal és az atompárti Nagy Brittaniával az energiahatékonyságra vonatkozó célszámok ellen. (Miért rossz a Fidesznek az energiahatékonyság?) Mindemellett a rezsicsökkentés inkább pazarlásra ösztönöz mint sem energiatakarékosságra.   

 

Ezzel szemben a Szakszervezetek Európai Szövetsége ( ETUC)  nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ambíciózus célszámok (szerintük ez 40 százalék szén-dioxid-kibocsátás csökkentés, 30 százalék megújulóenergia termelés és 40 százalék energiahatékonyság) Európa-szerte közel egymillió munkahely megteremtéséhez és egy fokozatos és igazságos gazdasági átálláshoz is szükségesek. A klímaváltozás ténye nem kérdés. Minél tovább halogatjuk a dinamikus változtatásokat, annál jobban csökkentjük az igazságos és méltányos átállás esélyeit. A fokozatos, de ambíciózus klíma- és energiacélok jelentősen hozzájárulhattak volna a munkahelyteremtéshez, a helyi gazdaság fellendítéséhez és a lakhatási körülmények javításához is. 

 

 

10153776_10152769205568349_8243331240784429378_n.png

 

Elnyújtott energiafüggőség

 

Az EU tagországok összességében több mint 50 százalékban importálják a fosszilis energiahordozókat, túlnyomórészt Oroszországból. Az orosz-ukrán válság emlékeztet az Unió jelentős energiafüggőségére és ez a függőség abban is meggátolja, hogy érdemben léphessen fel a kirobbant konfliktusban. Tévedés azonban azt gondolni, hogy csak az orosz függőséggel van probléma, hiszen a fosszilis energia import forrásától függetlenül kiszolgáltatottá teszi az EU-t a geopolitikai színtéren. Hazánk - a Rosatom és Putyin markában - egyértelmű, hogy leszavazta mindazokat a javaslatokat, amelyek érdemi változásokhoz vezettek volna. Az olaj, gáz és szén felhasználásának folyamatos csökkentésével, a takarékosabb energiafelhasználással és a megújuló energiaforrások használatával az Unió az energiafüggését 2030-ra a Greenpeace és az Ecofys szerint akár 45-50 százalékkal is csökkenthette volna.

 

A megújuló szektor kigáncsolása

 

A döntés legkevésbé az utóbbi években fejlődésnek indult megújuló energiaiparnak kedvez. A Greenpeace több ízben is felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb energiaszolgáltatók Európában elhanyagolták a megújuló forrásokba történő érdemi befektetést és láthatóan minden eszközzel az ellen küzdenek, hogy a szektor újabb támogatásokhoz jusson. A kitűzött törvényerejű célok jelentős mértékben lassítani fogják a megújuló energiaipar fejlődését Európában, míg az előrejelzések világszinten folyamatos növekedést mutatnak.

 

 

A klímaváltozás áldozatainak cserben hagyása

 

Az Unió vitán felül a klímaváltozás egyik előidézője, így jogosan várható el, hogy ennek megfelelő teherviselést vállaljon. A 40 százalékos CO2-kibocsátás-csökkentés (amely ráadásul önkéntes alapon történik) nem felel meg ennek az elvárásnak. Persze nem lehet szemet hunyni  a mostani Unió hatalmas belső egyenlőtlenségei fölött sem. Erre a célra dolgozták ki azokat a támogatási rendszereket, amelyek segítik az új tagállamok felzárkozását. Sajnos azonban a felzárkózó tagállamok ezeket a kiskapukat kihasználva a forrásokat legtöbbször az elavult szénerőművek foltozgatására használják fel.

 

Az Unió 2050-ig bezárólag 80-95 százalékos CO2-kibocsátás-csökkentést vállalt. Ezek a célszámok azonban a mostani döntés fényében egyre kevésbé tűnnek elérhetőnek. Minél tovább halogatják a szükséges lépéseket, minél több kiskaput nyitnak a lemaradó tagállamoknak, a végrehajtás később annál fájdalmasabb lesz. Az EU cselekvésképtelensége világszinten is igazságtalanul nagy terhet ró a klímaváltozást bőrükön érző legszegényebb nemzetekre.

 

GP04XXU.jpg

 

Összességében tehát elmondható, hogy a most elfogadott célok a jelenlegi állapot és hatalmi rend fenntartását szolgálják,  uniós szinten valódi változást nem fognak hozni. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a fosszilis- és atomenergia-lobbi milliárdokat költ a megújulók és az energiahatékonyság elleni kampányokra és a döntéshozók befolyásolására. Bíztató, hogy ennek ellenére Európa lakosságának többsége támogatja az energiaszektor fenntartható reformját. Ha mielőbb meg akarunk szabadulni az energiafüggéstől és az abból profitáló neoliberális gazdasági világrendtől, akkor máshol kell keresnünk a megoldást.


Nem elég a villanykörtét takarékosra cserélni, az egész gondolkodásmódunkat kell megváltoztatni. Meg kell tenni a rendszerszintű változáshoz szükséges konkrét, ismert és már középtávon is anyagi megtakarítást jelentő lépéseket. Számos inspiráló példát találunk ma már Európában olyan kisebb-nagyobb lakóközösségekre akik kezükbe vették a sorsukat. Ilyen például Berlin, ahol szavazást tartottak nemrégiben az energiaszolgáltatás közösségi kivásárlásáról. A tudatos fogyasztók ma már kooperatívákba szerveződve, a legújabb technológiák és pénzpiaci eszközök segítségével akarják irányítani a termelést, hogy tisztán és fenntartható módon fedezzék saját energiaszükségletüket.

 

 Grafika: Greenpeace Magyarország

Ne maradj le semmiről! Kéthetente elküldjük mailen az öt legjobb írásunkat!

Nyomj egy tetsziket és érd el írásainkat a Facebookról!

A bejegyzés trackback címe:

https://dinamo.blog.hu/api/trackback/id/tr166830605

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

az elmélkedő maxval birca 2014.10.25. 16:18:29

A természetes folyamatok ellen harcolni? Minek?

Zöld_Dani 2014.10.26. 11:02:42

@az elmélkedő maxval birca: A valamennyire is jegyzett tudósok 95%-a egyet ért, hogy nem természetes folyamatról van szó, hanem ezt az ember okozta.
Mint ahogyan abban is, hogy amit az ember okozott, azt ha lassan is, de megváltoztatni is tudja.
Persze te gondolhatod másként is, csak senkinek semmi oka komolyan venni.

kvp 2014.10.26. 15:53:57

Az EU most elso sorban a gazdasagi tulelest nezi, feltetelezve, hogy a tobbi allam nemhogy egy csokkentett, de semmilyen celt nem fog betartani. Ezek utan nagyjabol az EUt-tol fuggetlen folyamatrol van szo, amit max. mar csak a technika segitsegevel lehet majd megforditani. (azaz co2 semleges eromuvekkel termelt energia segitsegevel regeneralva a legkort) Idealis esetben most a felszabadult eroforrasokbol a technologia fejlodeset kellene gyorsitani, hogy amikor mar nagy baj lesz addigra legyen egy mukodo megoldasunk.

Rive 2014.10.26. 18:00:58

Érdekes poszt. Érdekesen egyoldalú.

Az EU döntés hátterében leginkább az áll, hogy nagyon részletes rálátásuk van a 'megújuló' energiák térnyerése kapcsán zajló mögöttes folyamatokra. És ezek a folyamatok igazából nem valami rózsás képet vetítenek előre.

Teljesség igénye nélkül:

- a megújulók sikeres hálózati integrációja hatalmas méretű infrastrukturális fejlesztéseket igényel, ezeket pedig leginkább a 'konvencionális' szolgáltatónak kellene elvégezni. Ugyanakkor a megújulók térnyerését elősegítő dotációs rendszer ezen szolgáltatók életképességét teljesen aláásta: olyan mértékben, hogy a fejlesztések már betervezett, korábban lezsírozott részei mögül is vészes sebességgel hátrálnak ki a befektetők (a németeknél még két éve is a villanyhálózatuk működőképességének megőrzéséhez szükséges erőműépítések nagyjából felének volt rendezett a financiális háttere: ma ~ harmadának). Ezt a folyamatot pedig még a fogyasztói árak folyamatos és súlyos (! a németeknél 2000 óta ~ 80% a villanyban) emelkedése sem képes kompenzálni. Azaz: jelen formájában a megújuló energia olyan gyerekre hasonlít, aki még megszületése, önálló életre alkalmassá válása előtt akarja megölni a szülőjét.
A vonatkozó irodalom bár bőséges, egyszersmind sajnos (mind a pénzügyi, mind a mérnöki jellegű problémák kapcsán) túlsággal szakmai, nem túl sok mozgósító erővel bír.

- az EU gazdaság nem visel el sem további jelentős energia-áremelkedést: egyre kevésbé versenyképes pl. az olcsó palagáz kapcsán csökkenő energiaárakat felmutató USA gazdasággal. Ha a megújulókra átállás feltétele a gazdasági versenyképesség elvesztése (a termelés szennyezőbb, de olcsóbb országokba költözése), akkor a folyamat kifejezetten az ellenkező hatást vált ki, mint kellene. (A folyamatnak a termékekbe rejtett CO2 kibocsátás kapcsán bőséges szakirodalma van.)

- A megújulók térnyerése kapcsán eddig beígért csodálatos munkahelyszám- és gazdasági fellendülésre vonatkozó ígéretek és kalkulációk lényegében mind totálisan falsnak bizonyultak. A releváns termelés (és munkahelyek) nagyrésze Kínában és az EU kevésbé fejlett szegleteiben kötött ki.

- a teljes folyamat egyre inkább egy klasszikus buborék jegyeit mutatja.

Teljesen érthető és kifejezetten üdvözölendő az EU óvatossága. Azon a szinten szimplán már látszik, hogy a kitűzött célt az aktuális folyamatok/módszerek mentén nem lehet elérni.

Ezen nem segít az se, ha az aktuális irányok imádatában megrekedt szervezetek nem tudnak a trendek fölötti gyász 'tagadás' fázisán túllépni.

Az EU döntés megalapozásában használt háttéranyagok hivatkozáslistái jó kiindulópontot jelentenek, ha valakit bővebben, részleteiben érdekel a döntés oka.

bölcsbagoly 2014.10.26. 19:51:54

@az elmélkedő maxval birca: a görögdinnyék ezt képtelenek felfogni!

NemNick 2014.10.26. 20:27:38

" ami segítene 2 °C alatt tartani a Föld klímáját. "

vicces lenne a 2 fokos átlaghőmérséklet...

NemNick 2014.10.26. 20:30:29

"Bölcs"bagoly és a valódi tudósok... :)))))

Az egyik kedvenc trollom, olyan aranyos, ahogy nagyképűen handabandázik :)

NemNick 2014.10.26. 20:31:25

...de, ahogy elnézem a többi okos sem különb...

NemNick 2014.10.26. 20:57:21

@bölcsbagoly: Nemistudom... 14 éve véletlenül ezen a területen (is) dolgozom. És nem mint takarító a meteorológiai szolgálatnál :)))
Ha nem pont erre gondoltál: nem szoktam csúsztatni, kérdezve hazudni, szoktam érvelni is (állítások egymás utáni ismételgetése nem az) és van saját véleményem...

Most hogy így mondtad, és végiggondoltam: IGEN :)))

És ez volt az utsó alkalom, hogy hozzád szóltam.
(Nem rólad, hozzád.)

fuck.the.system 2014.10.26. 21:49:55

Döbbenet, hogy még mindig vannak magukat okosnak tartó emberek, akik szerint nincs is klímaváltozás,
vagy ha van, akkor semmi közünk hozzá
vagy ha van, úgyse tehetünk semmit
minek a tisztább levegő, a több munkahely, jó ez így ahogy van.
Ha nem ezen a bolygón élnék, jót röhögnék.

Gyulimali 2014.10.26. 22:15:19

Javaslom megnézni ezt a filmet.
Szerintem kissé árnyalja a képet.
www.youtube.com/watch?v=KJCkqQCtuZQ

Menekülés Mutyisztánból (törölt) 2014.10.27. 03:28:20

@Gyulimali: bizony, köszi, ez egy elég szemfelnyitó doku
az egész zöld mozgalom egy politikai irányzat, a tudományt meg pont úgy kiforgatja a saját céljaira, ahogy a kommunizmus és a nácizmus is tette

persze környezeti problémák vannak, termőföldpusztulás, környezetszennyezés, GMO terjedése stb. de pont a globális felmelegedés nem egy tudományosan teljesen megalapozott elmélet
de nyugati újbalos politikusok látnak benne politikai tőkét benne, úgyhogy tolják a témát
a kapitalizmus világra szóló sikere miatt a balos mozgalmak alól ki lett húzva a talaj, ezért fordultak át zöld mozgalmakba, kell nekik egy új téma, ha már a prolik is jól élnek, akkor kitalálják a zöldségeiket, amivel felszínen maradhatnak

Zöld_Dani 2014.10.27. 10:57:36

Az miért nagyobb gond, ha a környezetvédelem politikai irányzat (is) és vannak politikusok akik ebből politikai tőkét csinálnak?
Hát lehetséges anélkül rendszerszintű-változást elérni?
Amikor a másik oldalon a bolygó élhetetlenné tétele történik, szintén politikai tőkével, stb.
Nem lehet, hogy egy tök lényegetlen aspektusba kötöttetek bele?

Noár 2014.10.27. 11:02:42

elszomorító kommentek.

Wildhunt 2014.10.27. 11:05:03

Szerintem a zöldmozgalommal ilyen szinten az a baj, hogy kikiáltják mumusnak a CO2-t, meg a felmelegedést, aki meg azt mondja, hogy ne ezzel foglalkozzanak elsősorban, mert nagyobb gond a levegő és vízkészletek földterületek szennyezése, azt lehülyézik, hogy támogatja a környezetszennyezést, lehetőséget sem adva értelmes vitára.

Zöld_Dani 2014.10.27. 11:53:40

@Wildhunt: Én nem láttam számottevő ilyen hangot.
Biztos van rá link, de hát mindent alá lehet támasztani egy linkkel. Szerintem egyáltalán nem jellemző amit mondasz.

Wildhunt 2014.10.28. 12:18:45

Pedig sajnos ez a helyzet, és ez van magával akár a RoHS szabvánnyal, vagy az ISO 14001-es előírással is. Ezekhez még link sem kell, rájuk tudsz keresni. A lényegük az, hogy nem válogatunk, milyen szabállyal ártunk többet, mint használnánk. Kedvenc példám az ólommentes forrasztás: Utáljuk az ólmot, hu de jó. Az ne is zavarjon, hogy azzal, hogy egyrészt nem tudod nélkülözni, mert az ólommentes megbízhatatlanabb, már gyártáskor több a selejt, hogy megnő az e-hulladék mennyisége, mert hamarabb tönkremegy, meg kb 2x annyi energia kell hozzá.
Tilcsuk be a nagyméretű benzinmotorokat, mert sok CO2 jön ki belőlük. Csinálunk tehát helyette űrdízelt, meg nagyturbót, nem ám az égés eredményét optimizáljuk, vagy pufferakkut használunk, mert attól a CO2 mennyiség tán még nőni is fog. Hogy a kén, nitrogén, fenol, stb vegyületek mennyisége meg csökkenni, az meg kit is érdekel.
Félre ne érts, TUDOM, hogy a felmelegedés nem jó, abban is biztos vagyok, hogy az emberi tevékenység nem kis hatással van rá. De arra meg a nyakamat teszem, hogy akár a két méterrel magasabb tengerszintet is jobban el lehet viselni, mint a mérgező légkört/vizet.

VKaufer 2014.11.01. 13:09:19

Naoim Klein is arról ír új könyvében (This Changes Everything), hogy a klímaváltozás és a kapitalizmus elleni küzdelem nagyon közel áll egymáshoz. A közszolgáltatások szétverése, a katasztrófák kezelésének privatizálása ( lásd a Katrina Hurrikánra adott amerikai válaszlépés) mind arra utal, hogy a magántőke már meglátta az üzletet a klímaváltozásban.

l. ember 2014.11.03. 09:05:55

@Rive: az a 80% 2000 óta évi 4% inflációt jelent. Abban igazad van, hogy az energiaigényes ágazatok versenyképessége csökken, és ezért kiszerveződnek Kínába, amivel tényleg adtunk a szarnak egy pofont. Mindenesetre az energiafüggőség klímaváltozás nélkül is rossz dolog,
úgyhogy jó lenne fenntartani a megújuló technológiák árának csökkenő trendjét.

Rive 2014.11.03. 09:31:23

@l. ember: az energiafüggőség felszámolásához nagyon komoly fejlesztésekre és befektetésekre van szükség.

De hogyan lesz úgy befektetés egy ágazatban, ha a vevői oldali (átlag feletti) infláció termelői oldalon hihetetlen deflációval párosul?

l. ember 2014.11.11. 03:07:33

@Rive: hát igen, az alighanem bajos
süti beállítások módosítása