Az Uber és a demokrácia
2015.07.15. 11:51
Az Uber demokratikus, működésében és hatásaiban egyaránt. Ebben a rendszerben minden benne van: termelékenység, ami az értékelések és megtett utak száma alapján, pontos elszámolással. Van munkaerőigény, hiszen egy új alternatíva születik, ami olyanok szólít meg, akiket a korábbi lehetőségek nem. És igen, van a globális térben utaztatott bevétel, meg annak a nyolcvan százaléka, amely az itthoni térbe kerül, hitelt fizet, fogyasztást generál. Az, hogy az állam a szerzett jogokra örök igényt formáló lobbicsoportok és önös üzleti érdekek fogságában nem tud, de sokkal inkább nem akar reagálni ezekre a változásokra, az nem az Uber és társai demokratikusságát csökkenti. Az azt jelzi, hogy a modern feudalizmus nem képest saját érdekein túl tekinteni és legalább párbeszédet folytatni arról, hogy legalizálja azt, ami megállíthatatlanul tör előre. Nem tökéletes, de jobbat egyelőre nem találtak ki.
Lázár Tamás írása.
Kép: http://i.ytimg.com
Az Ubert több fronton támadják, azt azonban nehéz lenne elvitatni tőle, hogy alternatívát ad, másodállást, a taxinál olcsóbb utazást, természetesen kompromisszumokkal. Az utas választhat, taxival, drágán, gyorsan, buszsávban, (viszonylag) garantált kiállással, vagy Uberrel lassabban, esetleg dugóban, hosszabb várakozással, közel feleannyiért. És az utas választ. És a sofőr is választ, akinek lízingelt Suzukija egyébként a ház előtt állna, így azonban kitermeli a hitel havi törlesztőjének egy részét. Például.
Sok Uber-sofőrrel beszélgetve az a kép rajzolódik ki, hogy kevés olyan technológiai vívmány van, amely ennyire demokratikus lenne. Elferdített példaként talán csak a zenehallgatás forradalmát említhetnénk, amely éppen a centrum felső középosztálya kezéből vette ki a zene privilégiumát. Persze kissé Robin Hood-szerűen, de megállíthatatlanul.
Az Uber demokratikus, működésében és hatásaiban egyaránt. Ebben a rendszerben minden benne van: termelékenység, ami az értékelések és megtett utak száma alapján, pontos elszámolással. Van munkaerőigény, hiszen egy új alternatíva születik, ami olyanok szólít meg, akiket a korábbi lehetőségek nem. És igen, van a globális térben utaztatott bevétel, meg annak a nyolcvan százaléka, amely az itthoni térbe kerül, hitelt fizet, fogyasztást generál.
Az, hogy az állam a szerzett jogokra örök igényt formáló lobbicsoportok és önös üzleti érdekek fogságában nem tud, de sokkal inkább nem akar reagálni ezekre a változásokra, az nem az Uber és társai demokratikusságát csökkenti. Az azt jelzi, hogy a modern feudalizmus nem képest saját érdekein túl tekinteni és legalább párbeszédet folytatni arról, hogy legalizálja azt, ami megállíthatatlanul tör előre. Nem tökéletes, de jobbat egyelőre nem találtak ki.
Kevés olyan jövedelem van, amely annyira nyomon követhető lenne, és ezért annyira jól adóztatható is, mint ezek a pénzek. A kérdés tehát nem az, hogy miért nem akar adózni az Uber, hanem hogy miért is nem tud így tenni. Ezért is van az, hogy egy jobboldali kormánynak is, de még inkább egy baloldalinak támogatnia kellene minden olyan technológiát, amely előrevisz és demokratizál. Igen, éppen azért, hogy egy idő után az encsi vályogház vagy a salgótarjáni panel is megtalálja piacát, bevételt hozzon tulajdonosának és választási lehetőséget az utazónak. A meghaladottságban leragadt gondolkodás éppen azt a lehetőséget szalasztja el, hogy meglássa és éljen ezzen a lehetőséggel, amellyel bőven nemcsak a centrum vagy annak felső rétegei járnak jól. És igen, a politikusoknak ezzel kell(ene) foglalkozniuk.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ingyenebed 2015.07.17. 10:28:51
a demokrácia egy politikai döntéshozatali logika.
termelésben ilyen a szövetkezet. egyébként tulajdonos(ok) van(nak), ő(k) dönt mint szuverén(ek), illetve akiknek ő(k) ledelegálja(k) a döntéseket (részvényesek közgyűlés-->igazgató tanács-->menedzsment-->dolgozók). egy vállalat inkább hadseregre hasonlít semmint demokráciára.
tanács/infó/tudás áramlik lentről felfelé (sőt ez kívánatos), de a döntés mindig fentről lefelé jön. (a dolgozó CSAK döntéselőkészítő és végrehajtó joggal bír, döntésHOZÓ joggal nem - csak a saját szűk tevékenységét illetően nyilván).
gyakorlatban: az Uber akkor lenne demokratikus, ha a működésével kapcsolatos döntéseket az autósok hoznák meg (esetleg szövetkezetté alakulna). de ők nem tulajok, csak külsős partnerei a cégnek. beléphetnek, kiléphetnek, ennyi.
(lsd még az előző marxos poszthoz írt kommentemet)
egyébként nincs is ezzel semmi gond, egy vállalatnak nem kell demokratikusnak lennie. szerintem.
Utolsó kommentek