Viszonválasz alapjövedelem ügyben
2015.04.09. 08:57
A miképpen a liberális gondolkodás elválasztotta egymástól a kulturális és a politikai nemzetet, úgy kell az új kockázat-társadalom progresszív gondolkodásának elválasztania a gazdasági nemzetet a politikai nemzettől. A meritokrata versenyelv a gazdaság világába tartozik, míg az alapjövedelem a politikai nemzet alapját jelentheti: lehetőséget ad a társadalom valamennyi tagjának a politikai részvételre és a politikai-gazdasági kiszolgáltatottság minimális enyhítésére.
Braun Róbert írása.
Kép: Popular Resistance
Ahogy Allison Portschnik mondja az Annie Hall című Woody Allen filmben, én is “imádom, ha engem kulturális sztereorípiává redukálnak.” S bár – Alvy Singerrel szólva – nekem is “megvolt a baloldali zsidó entellektüellek Central Park-i szabadegyeteme, meg néhány szocialista dzsembori”, azért nem gondolom, hogy amint Szigetvári Viktor írja “a lehetséges társadalompolitikai intézkedések tekintetében” nem lenne “mindig több, erkölcsileg, politikailag és gazdaságilag egyszerre megalapozott alternatíva.” A vita azonban ennél többről – és nem is csupán az alapjövedelem ügyéről – szól. Így örülök a válasznak, különösen annak, hogy olyan vita indulhat el, ahol nem a megbélyegzés és a politikai szekértábor-harc, hanem az értelmes párbeszéd lehet az iránymutató.
A vita tehát a progresszió jövőjéről szól. És nem csupán Magyarországon. Leegyszerűsítve: az egyik álláspont szerint új föltételekkel, de azonos szerkezetben, verseny és meritokratikus elvek mentén, szolidaritási záradékkal újraköthető a társadalmi alku a különböző társadalmi csoportok között a közös haladás érdekében, ráadásul ennek az alkunak a középpontjában – továbbra is – a versenyképes és meritokrata középosztály (vagy legalábbis annak ígérete) kell álljon. A másik álláspont szerint a föltételek olyan mértékben megváltoztak (és a változás azonos irányban folytatódik), hogy ez az alku azonos szerkezetben már nem köthető újra, ráadásul az új alku középpontjában nem a hagyományos középosztály vagy annak ígérete, hanem a “bizonytariátus” (a prekárius új osztály, amelyet – akár jobbmódú, akár szegény –, semmilyen hosszútávú biztonság-ígéret nem véd, lsd. Guy Standing: The Precariat, The New Dangerous Class) kell álljon.
Ez a vita nem csak Magyarországon fontos, hiszen a kinyíló egyenlőtlenségi olló (lsd. Stiglitz: The Price of Inequality), a társadalmi bizonytalanság és az ennek nyomán kialakuló új osztály, a „bizonytariátus” (lsd. Standing mf.), valamint a tőke és a munka teremtette értéknövekedés közötti különbség (lsd. Piketty: A tőke a XXI. században) ugyanezeket a kérdéseket veti föl a nyugati világ más részein is. Ugyanakkor a párbeszéd és a helyes út megválasztásának tétje más a központ és más a periféria országaiban: a fejlettebb nyugati világban megtakarítással, társadalmi hálózattal, képzettséggel és mobilitással rendelkező erős (bár bizonytalanodó) középosztály igyekszik újrakötni az alkut, míg a periféria országaiban egy szűk elit menekül az egyre jobban lecsúszó, semmilyen védőhálóval nem rendelkező, a verseny startvonalára odaállni képtelen alsó középosztály és a szegény, valamint egyre növekvő mértékben mélyszegény társadalmi csoportoktól, nem kis részben a munkaerőpiacra reménytelenül belépni akaró fiataloktól.
A megújított blairiánus harmadik út politikája álláspontom szerint nem kínál megoldást, a szűk elit és a leszakadó csoportok között meritokratikus elvek mentén nem köthető szolidaritási megegyezés. Ennek elsődleges oka, hogy az új társadalmi állapot – a nemrégiben elhunyt német filozófust, Ulrich Beck-et idézve: a „kockázat-társadalom” – jellemzője a stabilitás hiánya. A kockázat-társadalom alapja a “nem-tudás” és az ebből származó kockázat iróniája: a késő-modern emberi állapot, amely a racionalitásra, vagyis a múlt tapasztalatára építve a rossz kockázatot segíti elő – azt, amelyik elhiszi, hogy a veszély kiszámolható és kontrollálható, miközben a kockázat forrása épp a nem-tudás kiszámíthatatlansága. Amint azt Standing is írja, hiába gondolja valaki, hogy tudása, képessége, helyzete versenyképessé – vagyis középosztályivá – teszi, valójában a középosztályhoz való tartozás – a időleges egzisztenciális megnyugvás – pillanatnyi, semmi sem biztosítja, hogy a “versenyképesség” holnap is megőrizhető. Azok, akik pénztőkével rendelkeznek, biztonságban vannak (lsd. Piketty), azok, akik csak humán tőkével, a munkaerejükkel (tudásukkal, munkaképességükkel, egészségükkel) rendelkeznek, nincsenek biztonságban (lsd. Stiglitz/Standing). Ez a középosztályi álom összeomlása.
Az elkövetkező évtizedben munkaformák és foglalkozások százai szűnnek majd meg, ahogyan új munkaformák és foglalkozások jönnek majd létre. Az ehhez való egyéni és társadalmi alkalmazkodó- és tanulásképesség – és nem a képzettségen és társadalmi pozíción alapuló munkaerőpiaci versenyképesség – ad majd ideiglenes biztonságot egyénnek, közösségnek egyaránt. A bérmunka alapú munkahelyek elmúlt biztonságteremtő mítoszát a vegyes és új (közösségi) tulajdon- és tevékenységformákra épülő értékteremtés realitása és az ehhez szükséges fiskális és közpolitikai rend kell átvegye. Vagyis azok a rendszerek, melyek a stabilitásra, kiszámíthatóságra, hosszútávú nyugalomra épültek, valójában nem fenntarthatóak és a “rossz kockázatot” segítik elő. Stabilitást mutatnak ott, ahol valójában az már nincs. Ez nem csupán a hagyományos munkahelyekre, a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerre, hanem az elavult tudást adó, frontális eszközöket alkalmazó oktatási, a betegséget kezelő és nem az egészséget őrző egészségügyi rendszerre is igaz, vagyis mindazokra a rendszerekre, melyek a humán tőke fejlesztését segítették elő az elmúlt másfél évszázadban. Ezért kell mindezeken változtatni, új finanszírozási modellekkel és új működéssel. Részben azért, mert egyre többen ezeknek a rendszereknek a startvonalára sem tudnak eljutni, részben azért, mert e közpénzből finanszírozott rendszerek is egyre szélsőségesebben egyenlőtlenek, elavultak és miközben ellensúlyozni hivatottak, valójában a “perverz újraelosztás”, vagyis a társadalmi egyenlőtlenség újratermelődésének a rendszerét tartják fenn. A nem pekárius eliteknek többet kell adniok a közösbe, mert a tőke teremtette értéktöbblet egésze nem jár nekik. És ezért kell az államnak szabályozási eszközökkel kikényszerítenie a piac nem létező láthatatlan kezével szemben a megélhetést biztosító magasabb minimálbért, a megtakarítást is lehetővé tévő megélhetési bért és a profit egy részének munkavállalói újraelosztását, szakszervezetek hiányában ágazati béralkukkal kiárazni a kizsákmányoló és alacsony termelékenységű munkaformákat.
S akkor a lényeg: amiképpen a liberális gondolkodás elválasztotta egymástól a kulturális és a politikai nemzetet, úgy kell az új kockázat-társadalom progresszív gondolkodásának elválasztania a gazdasági nemzetet a politikai nemzettől. A meritokrata versenyelv a gazdaság világába tartozik, míg az alapjövedelem a politikai nemzet alapját jelentheti: lehetőséget ad a társadalom valamennyi tagjának a politikai részvételre és a politikai-gazdasági kiszolgáltatottság minimális enyhítésére. A politikai nemzet tagjától a közösség nem a gazdaság világába tartozó bérmunka alapú ellenszolgáltatást, hanem politikai részvételt vár el, ehhez pedig számára a közös tanulás és információhoz jutás egyenlő esélyét kínálja. Ez egyaránt jelenti a lehetőségekhez képest egyenlő oktatási, közszolgáltatási hozzáférés esélyét, és a minimális egzisztenciális kiszolgáltatottság csökkentésének lehetőségét. Ezért nevezzük az alapjövedelmet harmadik generációs alapjognak és nem segélynek. Ettől még természetesen az emberek túlnyomó többsége fizetett munkát akar végezni, mert boldogulni, gyarapodni, élni akar. A gazdasági szolidaritásra épülő, a középosztályt fiskális eszközökkel erősíteni (megteremteni) hivatott társadalmi paktumpolitika a múlté, akkor is, ha ezt a magyar választó és a magát baloldalinak tartó politikai elit még nem tudja elfogadni. Mindez annyiban érinti az alapjövedelemről szóló szakpolitikai vitát, hogy előbb az új szakpolitikák elvi alapjait kell lerakni. Ezért van szükség új Bad Godesbergre és ezért (is) fontos a PM alapjövedelem-ügyi javaslata.
1912. március 28-án Helmsley vikomt az angol parlamentben a magyar balliberális elithez hasonló elszántsággal kiabálta, hogy „…minden civilizáció egyik legalapvetőbb igazsága, hogy az Államot férfiak alkották és irányítják. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy az ország, mely eltér ettől az elvtől, az olyan kísérletbe fog, mely vállalhatatlanul veszélyes….” A liberális miniszterelnök, H. H. Asquith – Tony Blairig a leghosszabb ideig hivatalban lévő vezető – mély meggyőződéssel támogatta meg szavait: „A nemek szétválasztása, mely elfogadottan számos emberi képesség tekintetében megkülönbözteti a férfit a nőtől, itt, a parlamenti képviselet során is érvényre kell jusson.” A kevéssé hálás utókor a bukott véleményeket is megőrzi közös okulásunkra – ebben jó, hogy nem érvényesül a “felejtés joga”. Ahogyan a női szavazati jog és az ezzel együtt járó egyenjogúság elképzelhetetlen volt az elmúlt század elején, úgy tartja elképzelhetetlennek a mai elit a harmadik generációs alapjogok bevezetését, a mindenkinek feltétel nélkül járó alapjövedelmet.
A véleménykülönbség ellenére ez egy értelmes vita, Szigetvári Viktor írása okos és alapos szöveg. Ettől még persze téves, de épp a tévedés alapos végiggondoltsága okán tarthat igényt figyelmünkre.
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Braun Róbert: Viszontválasz alapjövedelem ügyben 2015.04.10. 16:52:01
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
____törült____ (törölt) 2015.04.09. 09:22:58
A következőről van szó: ha egy állam rászorultsági alapon fizet a szegénynek, a munkanélkülinek, a betegnek, akkor a konzervatívok szerint a szegénység, munkanélküliség, betegség termelését ösztönzi ezzel. Mindez abból a feltételezésből kiindulva, hogy az ember nem akarat nélküli báb a tőke kezében, hanem saját sorsának kovácsa.
Murray arra jött rá - és előtte Milton Friedman a Negative Income Tax ötletével, ez volt az első BI - hogy ha már egyszer a jóléti kiadások szükségesek, mert népszerűek, és a demokráciákban ami népszerű, az szükségképpen lesz is, mert szavazatokat lehet vele nyerni a politikai piacon (igen, a politika is egyfajta versenyszféra), akkor van egy olyan megoldás is, hogy mindenki ugyanakkora összeget kapna, rászorultságtól függetlenül. Így a szegények, betegek, munkanélküliek is kapnak valamit, ugyanakkor akkor is megkapják, ha már nem szegények, nem betegek és nem munkanélküliek, hanem pöpec, dolgos középosztálybeliek, így tehát ez a _disincentive_ nem valósul meg.
Azaz, a BI azért konzervatív ötlet, mert semleges, viselkedést nem befolyásoló. Ellentétben a rászorultsági elvű baloldali segélyekkel, amelyek a rászorultság, azaz az emberi szenvedés termelését ösztönzik.
Nyilván a balosok szerint ez baromság, senki nem lesz direkt beteg, rokkant, vagy munkanélküli. Ezen lehet vitatkozni.
Viszont az a lényeg, hogy emiatt a BI lényege, hogy feltétel nélkül egy összegű. A lényege, hogy ha a csövi elmegy dolgozni meg meggyógyul, akkor sem kap kevesebbet. Így semmi nem tartja vissza attól.
Ezért a PM javaslata nem BI. Csak egy másfajta segélyrendszer.
randomuser1 2015.04.09. 16:34:23
há nem?
há de, mer a jobbhíján segélyke egy dolog, az alap/bérjövedelem meg más!
fifibá55 2015.04.09. 17:25:43
sterimar 2015.04.09. 18:06:38
petimegmondja 2015.04.09. 18:07:57
Ha eltekintünk attól, hogy ez ugye egy közgazdasági nonszensz, akkor is ott van előttünk az a pár történelmi példa, amely megmutatja, hogy olyan, hogy ingyen-ebéd - nem létezik.
Az alapjövedelem bizonyos random árucikkeket, melyeket ebből vásárolnak, ingyenessé teszi. Tehát társadalmi szinten valakik ezek előállításáért nem kapnak ellentételezést. Mivel pénz nem a fán terem, hanem egy nyomdában készült papírfecni mindaddig, amíg nincs mögötte társadalmi megállapodás arról, hogy végső soron bizonyos mennyiségű áru áll mögötte ellenértékként.
Ha viszont bárki felmarkolhat valamekkora mennyiséget ebből a papírfecniből, akkor borul a társadalmi megállapodás, mert emögött a mennyiség mögött nem áll majd áru. (És itt az áru lehet termény, termék, szolgáltatás, munkaerő.)
A valóság az, hogy minden jövedelem mögött áll áru, így az alapjövedelem mögött is. A rómaiaknál a rabszolgák munkaereje, az Arab-félszigeten a kőolaj.
Az újbalos gondolkodás szerint a "gazdagoktól" kell elvenni és újraosztani azt az árumennyiséget, ami fedezi ezt az újraelosztást, csakhogy a racionális valóságban a gazdagok jövedelme a legkevésbé nyomonkövethető és sarcolható, ezért viseli a középosztály az adóterhek 95%-át.
A "keményen dolgozó emberek" többségét viszont igencsak dühítené, ha abból pénzből, amiért ő keményen megdolgozott a csövesek hédereznének.
Elfelejtve a fentieket, első lépésként az alapvető élelmiszereket kellene ingyenessé tenni. Persze ez is csak úgy működne, ha mind a 7 milliárd földlakó számára ingyenessé válnának ezek, különben azonnal megindulna a feketézés.
És zsupsz, máris szétkenődtünk az irracionalitás fekete lyukának eseményhorizontján. Miért? Met a nem alapvető élelmiszerek jórészének élőállításához is alapvető élelmiszerekre van szükség, így azek előállítói majd bolondok lennének pénzt kiadni ezekért, ha ügyesen ingyen is be tudják szerezni, ami viszont borítaná a mezőgazdaságot, az élelmiszerkereskedelmet és a kapcsolódó iparágakat. Hello StarTrek!
gtri 2015.04.09. 18:10:51
Szeretném megkérdezni, hogy egy magasan képzett, multinál dolgozó, BEJELENTETTEN magas keresetű DOLGOZÓra mióta érvényes az a kitétel, hogy "a tőke teremtette értéktöbblet egésze nem jár nekik"? Ő is csak dolgozik és nem tőkejövedelme van, hanem munkajövedelme. És úgy emlékszem :), hogy baloldali demagógjaink a bejelentetten magas bérrel rendelkező dolgozókat nyúzták rendületlenül 2010 előtt. A magas jövedelemadót párosították a jövedelem ellenőrzésének hiányával. Emlékszem rá, hogy mennyire "igazságos" volt! Volt egy időszak, amikor egy korábbi munkahelyemen papíron a vezérigazgatónk szegény volt és pl. én is többet kerestem mint ő. Mert "ügyesen" jelentették be a bérét. :) Papíron én voltam a gazdag, ő pedig a szegény. Ez volt a baloldali "igazságos közteherviselés". :):):)
Soraljak pár területet, ahol köztudottan zsebbe megy a jövedelem egy része? Fuvarozók, építőipar, vendéglátás, egészségügy egy része..."mesteremberek". És még van néhány!
Az online pénztárgépek képesek voltak megnövelni bizonyos területeken a "kereskedői forgalmat". :) Nem a kormány sikerpropagandája miatt, hanem kicsit nagyobb a presszió, mint korábban, hogy be legyen ütve az a tétel a pénztárgépbe a kisebb üzletekben is.
A javaslat abban az esetben, ha nincs összekapcsolva minden magyar állampolgár minden jövedelmének kemény ellenőrzésével (és tudtommal a PM javaslatában sehol sem szerepel az a kitétel, hogy kemény jövedelemellenőrzés lenne bevezetve Magyarországon) csakis demagógiának minősíthető.
Vagy a szerző és esetleges politikai háttere (PM?) is ara számít, hogy megvesszük az adócsalók szavazatait és akkor majd nyerünk? Nem vagyok Fidesz hívő, de remélem, hogy az "alapjövedelem" magyarországi formájának demagógiájára jön majd a Fidesz is egy hasonlóan demagóg ötlettel és örökre sírba teszi az alapjövedelem magyarországi, "baloldali" formáját.
Bundesregierung unter alles in der Welt 2015.04.09. 18:45:27
sutyerák 2015.04.09. 19:14:57
rbraun 2015.04.09. 20:13:41
Kedves Kurt úr: Szívesen írnék csúnya szavakat, meg pocskondiáznán Önt, hogy még magyarul sem tud elég jól. Nem teszem. Legyen elég annyi: az bizony viszonválasz. Nézzen nyugodtan utána.
Brix 2015.04.09. 20:36:18
A mostani válságkezelés, nem fogja megoldani a több tízmilliós munkanélküliséget, mert az ECB által nyomtatott pénz a nagytőkések zsebében landol, akiknek eszük ágában sincs új munkahelyeket teremteni, a krónikus kereslethiány miatt. Időszerű lenne arányosan adni a pénzből az embereknek, akik majd beindítják a fogyasztásukkal a gazdaságot.
Semmi más lehetőség nincs a több tízmillió munkanélküli, társadalomból kiszoruló ember helyzetének megoldására , kizárólag az alapjövedelem. A tőkés gazdaságtól nem lehet elvárni , hogy ezt megoldja, mivel a technológia fejlődésével trendszerűen csökkenek a munkahelyek száma világszerte, ezért egyedül az alapjövedelem bevezetése jelentheti a jövőt! A döntéshozóknak minél előbb fel kellene ismerni , hogy a kapitalizmus sem egy végleges társadalmi rendszer. Az emberek meg fogják unni , hogy nyomorba kényszeríti őket a társadalom feleső 1%-a , akik kisajátítják a termelési eszközöket és elképesztő vagyonokat birtokolnak, a többi ember rovására
Blogger Géza 2015.04.09. 20:57:20
" az értelmező szótár így mutatja: viszonválasz = vitában, levelezésben válaszra adott válasz. És viszontválasz nem szerepel a szótárban. "
valasz.hu/kultura/viszonvalasz-vagy-viszontvalasz-63437
Blogger Géza 2015.04.09. 21:03:35
Egyébként teljesen abszurd, amit írsz, a "létminimum" (már ez a szó is hülyeség amúgy) marhára különböző egyes országokban.
Valójában sok helyütt (Németország jelentős részén, de Nyugat-Magyarországon is) munkaerőhiány van. Ha még egy csomó embert csak úgy megtömünk pénzzel, még kevesebben akarnak majd dolgozni. Miért kéne életerős, munkaképes embereket az én adómból eltartani? Ráadásul a fél világ már így is Európába akar emigrálni, ezek után aztán a bolygó teljes söpredéke itt landolna különböző táborokban (vagy szlömösödő külvárosokban), ahonnan nem győznénk őket visszatoloncolni.
Blogger Géza 2015.04.09. 21:09:03
A modern "nyomorgók" jó része inernetelőfizetéssel és okostelefonnal a zsebében "nyomorog". Pedig egyik sem létszükséglet, és akár ha pár évet-évtizedet visszamegyünk a múltba, elképesztő luxusnak számított, vagy nem is létezett.
zobod 2015.04.09. 21:28:08
Én azért támogatom, mert egy ilyen rendszer megteremtésével gyakorlatilag azonnal fel lehetne - és kellene - számolni a jóléti ellátásokkal foglalkozó állami bürokráciát, minisztertől a munkaügyi hivatalok portásáig bezárólag. Ha megszüntetnénk minden rászorultsági elvű segélyt és ellátást, felszámolnánk az egész jóléti ellátási rendszert (több százezer állami munkahely megszűnne, állami beszerzések lennének okafogyottak az intézmények piaci beszállítóinál a számítástechnikától az áramszolgáltatón át a portaszolgálatig bezáróan, megspórolható az épületek fenntartása, sőt eladhatók az épületek, megszűnne a közpénzek kiadásával járó gyakori korrupció stb), helyette bevezetnénk ezt az alapjövedelmet amit MÁK számlára kapna mindenki, akkor szerintem kb. ott lennénk ráfordításban ahol most vagyunk, de lenne egy kisebb, az életünk kevésebb aspektusát kontrolláló állam, egy kevesebb befolyással bíró politika (nem lehetne, vagy legalábbis nehezebb lenne a tranaszferfüggő rétegeket manipulálni és egymás, illetve a jómódúak ellen fordítani). Gyakorlatilag a korrupció melegágyai, a nagy állami építkezések is megszűnnének, mert szociális foglalkoztatás szempontjaival nem lehetne legitimálni őket, sőt, forrásuk mehetne az alapjövedelem finanszírozásába.
Persze a jelentős - és egyre jelentősebb - vagyoni különbségek megmaradnának hiszen aki motivált és dolgozna, az az alapjövedelmen felül még extra jövedelmet szerez. Továbbra is lenne nyomor, mert pont az underclass az alapjövedelmet elherdálná, és ekkor valóban lenne éhezés is, mert ha van alapjövedelem, akkor rászorultsági alapon nincsen segély. Illetve lenne bűnözés, mert lenne uzsora a következő alapjövedelemig, lenne prostitúció mert akinek nincsen más az csak egy dolgot tud áruba bocsátani, lenne bűnözés mert a lumpen ha elfogy a pénze vagy lop vagy kölcsönkér stb. Szóval semmi köze a szegénység felszámolásához, nem erről szól.
Brix 2015.04.09. 22:02:28
@zobod: Az alapjövedelem szerintem nagyon jelentős kiegyenlítő hatással járna, társadalmi-gazdasági szinten
A mostani válságkezelés csődöt fog mondani, mert minden teremtett pénz a befektetési bankokhoz és a nagytőkéhez jut először. A kisember alig látja a teremtett pénz előnyeit , sőt, inkább az ő kárát fogja látni a mesterségesen gerjesztett infláció miatt
A havi 40 milliárd eurót , amit most a bankrendszerbe pumpálnak , kioszthatnák alapjövedelemnek, vagy akár kiszórhatnák helikopterről az emberek közzé, akkor is arányosabban jutna mindenhova , mint most...
Együtt 2014 különítmény 2015.04.09. 22:10:12
Brix 2015.04.09. 22:48:08
Ma már más gazdasági rendszer van, mint a második VH-t követő 2-3 évtizedben, amikor az ipar szinte felszívott minden felesleges munkaerőt. A technológiai fejlődés jóvoltából egyre kevesebb ember tudja a fogyasztási igényeket kielégíteni , ezért a foglalkoztatás trendszerűen csökken. Ezért kell az alapjövedelem.
5perc 2015.04.09. 22:58:03
Blogger Géza 2015.04.09. 23:27:39
Blogger Géza 2015.04.09. 23:29:51
Brix 2015.04.10. 02:14:08
"soha ilyen jól nem éltek az emberek, mint most (akár az EU-ban, akár Magyarországon)" Ez szintén nem olyan egyértelmű, Magyarországon nagyon sok ember jobban élt Kádár-rendszerben, mint most. A létbiztonság jóval nagyobb volt, mint manapság.
A nyugat-európai munkás sem nagyon él jobban , mint évtizedekkel ezelőtt, amikor még a szociális piacgazdaság kiterjedtebb formában működött...
Az "élősködő rétegek" nem az önhibájukon kívül munkanélkülivé váló munkások között kell keresni őket, hanem azok között, akik a perverz újraelosztás haszonélvezői:
Pl. Magyarországon a politikai hatalom birtokosai és a hozzájuk közel álló gazdasági holdudvar. Azok, akiknek Te a seggét nyalod folyamatosan!
Brix 2015.04.10. 02:20:56
Barbaarb 2015.04.10. 06:55:14
Blogger Géza 2015.04.10. 07:21:12
Csak beugrottam 2015.04.10. 07:45:46
Első lépésként meg kell vonni a választójogot azoktól akik csak ebből élnek és nincs egyéb munkájuk.Egyrészt aki nem tesz a közösbe az ne is döntsön róla ,másrészt könnyen "megvásárolható" szavazók ezek az emberek.Másrészt csak a 3.gyerekig járjon a pénz.Nem kell ezért szaporodnia annak a rétegnek aki ebből él,hogy még több pénzt lássanak.
Harmadrészt meg lehessen közmű és egyéb tartozást levonni belőle valamint a bűnözőktől elvenni.Nehogy már egy gyilkosnak is járjon élete végéig.
Valóban el kell gondolkozni a hogyan továbbról ,de nem ész nélkül.
DFK 2015.04.10. 08:46:19
És csak akkor lehetséges az alapjövedelm, ha munkával annál jelentősen többet lehet keresni. de nem lehet a javaslat szerint. 20 ezer ft különbségért ki fáradna a munkával?
raczsandor · http://raczsandor.blog.hu/ 2015.04.10. 08:53:21
" soha ilyen jól nem éltek az emberek, mint most"
Tegyük fel ez a helyzet, de akkor azt is tegyük hozzá, hogy jobban már nem élhetnek az emberek mint most. Csak a felső 1% jövedelmei nőnek, a dolgozóknak viszont hiába termelnek egyre hatékonyabban, nem keresnek többet, sőt folyamatosan lecsúsznak.
raczsandor · http://raczsandor.blog.hu/ 2015.04.10. 08:57:01
"Milyen szolidaritás már a kikényszerített szolidaritás?"
Olyan, amit a társadalmat magasról letojó "elit" erkölcsi állapota szükségessé tesz.
Blogger Géza 2015.04.10. 08:57:14
"Magyarországon 2014-ben a népesség 23,9 százalékát sújtotta súlyos anyagi depriváció (ennek definícióját lásd a keretes írásban), ami 2013-hoz képest 2,9 százalékpontos javulást jelent"
www.napi.hu/magyar_gazdasag/ezt_nem_fogja_elhinni_ennyi_a_szegeny_nyugdijas_magyarorszagon.596062.html
raczsandor · http://raczsandor.blog.hu/ 2015.04.10. 09:08:15
A szolidaritás állami kikényszerítését elvető erkölcsi érv olyan korból ered, amikor még a gazdag és a szegény egyazon közösség tagjaként élte életét. A szolidaritást ezek a közösségek is "kikényszerítették", csak épp nem bürokratikus eszközöket használtak, hanem informálisan hatottak oda. Egy gazdag, akik önző módon viselkedett az sohase lehetett megbecsült tagja a közösségnek.
Mára eltűntek ezek az együttélési formák, a gazdagok visszavonultak a saját szűk köreikbe, és ezért semmi se motiválja őket az erkölcsnemesítő, önkéntes szolidaritásra.
raczsandor · http://raczsandor.blog.hu/ 2015.04.10. 09:11:29
Persze! Most akkor kezdjük el kölcsönösen lozungnak titulálni egymás érveit?
Én erre alapoztam a kijelentésem:
themostwanted.blog.hu/2015/03/02/rosszabbul_elunk_mint_1973-ban
raczsandor · http://raczsandor.blog.hu/ 2015.04.10. 09:14:30
Szóval én nem a legszegényebbekről beszéltem, hanem a magasan képzett termelő rétegek kilátásairól.
Arról, hogy megfelelően motiválja e a jelenlegi rendszer, azokat, akik a vállaikon hordozzák.
Szerintem nem!
Blogger Géza 2015.04.10. 09:18:36
A két olajválság a hetvenes években és a közelmúlt válsága nyilván nem tett jót ennek a 4 évtizedes periódusnak, teszem hozzá. De lehet, hogy most egy sokkal prosperálóbb időszak jön, alacsonyabb olajárakkal.
Blogger Géza 2015.04.10. 09:19:38
raczsandor · http://raczsandor.blog.hu/ 2015.04.10. 09:22:10
De pont az a lényeg, hogy nem a termelők jövedelméből lenne finanszírozva az alapjövedelem, hanem a termelőket sápoló tőkejövedelemből.
DFK 2015.04.10. 09:38:31
1. Miért akarna a lumpen dolgozni, ha amúgy is kap lóvét, ami emeléséért lehet ordítani?
2. miért is adózzon többet az, aki sokat teljesít és megtermeli a segílykét?
DFK 2015.04.10. 09:40:38
DFK 2015.04.10. 09:53:28
raczsandor · http://raczsandor.blog.hu/ 2015.04.10. 09:53:44
Induljunk ki abból, hogy a termelők nem kerülhetik el az adózást.
Az alapjövedelem támogatói a következő kérdést intézik a termelő és adózó rétegekhez:
Kinek adnátok szívesebben az adótokból?
Azoknak akik már eddig is annyit "kerestek", hogy képesek elkerülni az adózást, vagy azoknak, akik valamilyen oknál fogva éppen nem dolgoznak, plusz saját magadnak?
Ha a második megoldást választanák, akkor az az alapjövedelem bevezetését jelenti. Itt lényegében arról lenne szó, hogy a termelők saját maguknak osztanák vissza a pénzt.
Ráadásul ebben a rendszerben bárkinek bármikor elavulttá válhat a munkája. Ezért a munkanélkülieknek adott alapjövedelem se más, mint a dolgozók öngondoskodásának egyik formája.
raczsandor · http://raczsandor.blog.hu/ 2015.04.10. 09:56:13
Ebben az esetben csak egy kérdésem van:
Ugyanezeket a rétegeket miért nem zavarja az, amikor a milliárdosokat támogatják az ő adójukból?
DFK 2015.04.10. 10:05:37
DFK 2015.04.10. 10:07:54
raczsandor · http://raczsandor.blog.hu/ 2015.04.10. 10:15:59
Jogos!
Erre mondják az alapjövedelem támogatói, hogy:
-Nehéz világos határvonalat húzni, az önhiba és az önhibáján kívüliség esetei között. Az is vitatható, hogy vannak e olyanok, akik csakis saját maguknak köszönhetik a helyzetüket.
-Az apajövedelem bevezetésével együtt járó bürokrácia csökkenés finanszírozza azoknak a rétegeknek az ellátását, akiket sokan "lumpennek" minősítenek.
raczsandor · http://raczsandor.blog.hu/ 2015.04.10. 10:18:19
Kevesebb van, de egy milliárdosra jóval több közösségi pénz jut mint egy hajléktalanra.
Nyilván nagyon megterhelő a lobbizás, a korrupció és a bennfentes kereskedelem, de valahogy mégse tekinthető jogos jövedelemnek.
Blogger Géza 2015.04.10. 10:27:42
raczsandor · http://raczsandor.blog.hu/ 2015.04.10. 10:37:21
A termelőket sápoló tőkejövedelmek "termelésének" egyik módja a nemzetállamok aktív részvételét feltételezi.
Ez nálunk uniós szinten megy.
Ha jól értem a javaslat lényege az, hogy azt a pénzt amit eddig az európai bankok támogatására fordítottak, ezentúl forgassák vissza a termelők zsebébe.
Az alapjövedelem bevezetésén tehát uniós szinten is el kellene gondolkodni.
DFK 2015.04.10. 10:46:40
raczsandor · http://raczsandor.blog.hu/ 2015.04.10. 11:10:27
Az adófizetők pénzéről csak az adófizetőknek kellene dönteni! :)
ingyenebed 2015.04.10. 13:20:42
evvel tkp a jobbiknak kaparják ki a gesztenyét.
raczsandor · http://raczsandor.blog.hu/ 2015.04.10. 15:28:42
A középosztálynak választani kell, hogy kivel lép szövetségre: a "lumpenekkel", vagy az oligarchákkal.
program készítő 2015.04.10. 22:11:24
ingyenebed 2015.04.10. 23:11:26
a középosztály egyfelől azzal lép szövetségre, aki kevesebb pénzébe kerül.
másfelől meg elmegy.
a tizenévesek pontosan levették mi a szitu: egyszerűen nem üzlet magyar állampolgárnak lenni.
Barbaarb 2015.04.13. 07:11:39
Ezzel két gondom van. Egyrészt ettől még nem lehet szolidaritásnak nevezni, másrészt meg kit nevezünk elitnek? Ugyanis az alapjövedelem-koncepciókból én azt látom, hogy a húzóerőt jelentő középosztályt képviselők is negatívan jönnének ki egy ilyen változásból (közép távon pedig persze mindenki).
És az elsőhöz visszatérve, szolidárisnak lehet-e engem nevezni, ha a jövedelmemnek mondjuk további 10%-át elvonják, hogy FNA kifizetésére fordítsák?
Utolsó kommentek