Fotó: Mike Horowitz

Másik Farkas Zsolt írása.

A Drive című film kapcsán egy hosszú alcímben joggal sorolhattam volna a labirintus, üldözés, keresés, rátalálás, elválás, bosszú, menekülés, illetve a mindent átható kérlelhetetlen idő metaforájának archetipikus felhangú címszavait. Mégsem tettem ezt. Mert nekem a Drive a nyers brutalitást kendőzetlenül mutató jelenetei ellenére is elsősorban egy rendkívül érzékenyen festett és finoman komponált, lírába hajló szerelmes film. Tipikus éjszakai keresőrománc. Egy több ezer éves hagyományba illeszkedő, örök visszatérést sugalló férfiideál határozott és erőteljes - modern, akciófilmes keretbe ágyazott - felmutatása. Egy olyan férfié, aki egyszerre képes gyengéd és biztonságot nyújtó, főként mosollyal kommunikáló védelem lenni társa számára a magánéletben, de pörölyként odacsapó, keményen megtorló független ember a külvilág mocskos kihívásaival szemben. Tulajdonképpen az archaikus, főként görög, úgymond arisztokratikus világképben látható ez a kettősséggel bíró, leleményes, csak önmagában bízó, kemény, de érző szívű férfi, aki mindig magára maradó, drámaian magányos hős. Hogy ezt a meglátásomat ellenőrizhesse a kíváncsi olvasó, close watching alapú szoros megtekintést javaslok.

A film helyszínhátterét a nyitóképek gyorsan egyértelművé teszik. Egy labirintusban járunk, ahol csak az igazán ügyes vezetők ismerik ki magukat. Látjuk nagytotálban a várost, aminek több ezer utcája van. Hamar megtudjuk, amit a vezető kínálni tud, az a gyors menekülés lehetősége. Főbb segédeszközei a kézzel rajzolt térkép az egérútvonalakkal, rejtekhelyekkel megjelölve, és az észrevétlenség zálogát jelentő 300 lóerővel felturbózott, de átlagos kinézetű ezüst Chevy Impala. A sikeres menekülést az autóversenyzős és kaszkadőrös tapasztalat teszi komolyan vehetővé. Adekvát a srác. Amint az autójában ül alsó kameraállásban látjuk az arcát. Felnézünk rá. Valóban ő az, aki kiismeri magát a városban, aki szakértelme révén öt percig ablakot tud nyitni az útvesztőben, vagyis lehetőséget tud adni a menekülésre bárkinek, aki megfizeti. Tiszta fejű, nem használ ajzószereket, semmi drog, kávé, cigi vagy alkohol. Célja a suspense, verseny az idővel. Megadni az öt percet a megbízónak, aztán jöhet az elkerülhetetlen üldözés, elrejtőzés hidak és viaduktok alatt, sikátorokban, zsákutcákban, majd a frappáns megmenekülés, a jól megtervezett feloldódás a több tízezres nézőközönséget vonzó kaotikus sportesemény kellős közepén.

Ebbe a tökéletesen festett alvilági háttérbe van finoman beúsztatva a keresőrománcok lényege, a rátalálás metaforája. És ez a Drive lelke. A többi csak a mocskos nagyvárosi realitás. A maffiával, a létharccal, az önzéssel, a rossz párválasztással egyetemben. Ebbe a mocsokba lép ki a liftből a lány és onnan megtérve lép be a vezető, mint egy dekompressziós kamrába, a liftbe, lassú ajtózáródással látványosan elkülönítve egymástól a két ellentétes világot, a zajt és a csendet, de még párt nem alkotva. A következő liftes jelenetben már közös az utazás, amikor is a szemek egy kölcsönös mosolyváltás kíséretében találkoznak. Aztán itt csattan majd el az első csók, ami egyúttal a búcsúcsók is. A szenvedélyes csókos csúcspont után azonnal annak sokkoló ellentétét, a tomboló dühöt láthatjuk. A lányt és a tiszta szerelmet védelmező aktus jeleként a fiú brutálisan szétrugdalja a bérgyilkos arcát, eltüntetve a humánum minden jelét arról, hiszen az alvilágnak nem lehet emberi arca. A fiú nem engedheti meg, hogy az arcátlan erőszak beszüremkedjen az elzárt magánéletébe. Kérlelhetetlenül elpusztítja azt. Még a megfelelő átmeneti helyen, a liftben.

De ki is valójában ez a fiú, akinek nincs ellenére a veszélyes helyzetek bevállalása, hiszen például a forgatáson kaszkadőrként első szóra megoldja a megpördüléses jelenetet autójával. Aztán Shannontól a műhelyben azt is megtudjuk, autószerelőként sem a pénzért van oda. A film előrehaladtával több melót ingyen vállal el, csak hogy biztonságban tudja a lányt. A férj kisegítését sem pénzért teszi, mint ahogy a film végén is otthagyja a millió dollárt a földön. Nem rontotta meg az alvilág, szerény, szűkszavú, de határozott vezető ő, aki úgy tűnhet, csupán az autóversenyzésért van oda, bár biztosra vehetjük, hogy mindenen, még a körversenyek világán is kívül áll. Mondhatni, csak a tiszta érzelmek és az igazság vezérlik.

Menjünk csak vissza a szupermarketbe, ahol észreveszi a lányt, Irene-t és annak kisfiát, Beniciot. Hamarosan kiderül, igazi támasza lehet ő a lánynak, akire mindig lehet számítani. Megjavítja Irene elromlott autóját. Előzékenyen felviszi a lány csomagjait. Vizet iszik, nem alkoholt. A lány lakásának falán függő tükörben egy pillanatra meg is pillanthatjuk az épp a családi keretbe foglalódó arcát. Mint új, ideális családfő tűnik fel a lánynak a fotón lévő férjével szemben, aki börtönben ül. A kontraszt így még inkább mélyül a két férfi közt a lány szemében. Tisztelettel kezeli a kisfiút is, fogpiszkálót kínál neki, amit Benicio el is fogad, mintegy a barátság megpecsételésének jeléül. Férfias aktus, egy anya számára pedig a lehető legbiztosabb jel, aki a gyerekemet ilyen egyenrangúan, szeretettel és barátsággal kezeli, hozzám is tiszta érzelmekkel fog közeledni. Normálisnak tűnő állása van, autószerelés, ami mellett kaszkadőrként dolgozik forgatásokon. A lány kérdésére, hogy az utóbbi nem veszélyes-e, a válasz: csak mellékállás. Értsd, nincs függőség, a fiú uralja saját életét. Szobájának totál minimális berendezése pedig elárulja, nincs kötődése semmihez. Nem tartozik senkihez sem. Nem visel fegyvert, ha mégis lő vagy szúr, akkor azt az ellenfél megkaparintott fegyverével önvédelemből teszi, vagy épp kalapácsot, mint hangsúlyozott irreguláris fegyvert használ. Magányos, csak magában bízó vezető ő. Az első találkozásuk során végig a szemek tiszta játéka volt megfigyelhető, nincs trágár utalgatás, vagy mocskos stírölés, csak őszinte és kedves figyelem, illetve udvarias köszönet a vízért, majd a fiú távozása után elgondolkozó mosoly és az ujjak gyengéd játéka a lány ajkán. Szinte éteri a hangulat, őszinte a vonzalom.

A kézfogási jelenet egy további fontos határkő a fiú jellemének megértésében. Ő nem tartja magát alvilági figurának, nem szeretne kezet fogni a maffia helyi kulcsemberével, ezért mondja kifogást keresően, hogy mocskos a kezem, de aztán jön a frappáns válasz a másik oldalról, az enyém is. Két meghatározó jellem találkozásának vagyunk tanúi, az egyiknek, az alvilági démonnak a film végén buknia kell, a másiknak, a magányos vezetőnek újra vezetnie, azaz menekülve túlélnie az útvesztő további halálos csapdáit.

A lány váratlanul megjelenik a szerelőműhelyben kisfiával, a fiú hazaviszi őket, romantikus oldalát is megmutatva a lánynak. Boldog autóúton vagyunk a csatornák menti természetben megpihenve, majd a fiú az estébe nyúló autózás végén gyengéden ágyba fekteti a kisfiút. Útjuk során folyamatosan mosollyal kommunikál a fiú és a lány. A második, hétvégi éjszakai autózáson a lány fogja meg a fiú kezét az autóban. Nagyon finom kommunikáció zajlik köztük, újból csak mosoly és gyengéden kitartott érintés. A szerelmesek finom párbeszéde.

A férj hazaérkezésekor tartott bulin a lány szeméből kiolvashatjuk, szíve már végérvényesen és visszavonhatatlanul a szomszéd fiúé. Mint már tudjuk, a fiú rendkívüli módon tudatos és biztonságra törekvő a munkájában, ha kell, a hidegvérű erőszaktól sem riad vissza. A lánnyal rendkívül gyengéd, az alvilági figurákkal viszont rendkívül kemény. Egy új, és mégis több ezer éves férfitípus megtestesítője ő. Modern Odüsszeuszként egyszerre gyengéd és védelmező a szeretteivel (a lánnyal és annak kisfiával) és kemény a vele szemben ellenségesen fellépő figurákkal. Aki határozottan elkussoltatja a gyorsétteremben az egykori kontaktot és minden további nélkül szétrúgja a már említett első és egyúttal búcsúcsók után a bérgyilkos fejét a liftben. A megvert férjnek is csak azért segít, hogy a lányt és annak fiát biztonságban tudja. És ezért is hagyja el végül a lányt. Vagyis annyira szereti őt, hogy még lemondani is képes róla, mert mellette nem lenne biztonságban a lány és a kisfiú, míg ő maga menekül és folyamatos kitettség az élete.

Ezzel szemben a férj hazudik a feleségének, nem árulja el, milyen veszélyben van mellette, pedig a védtelen kisfiúnak még emlékeztetőül töltényt is adtak a kezébe a verőlegények. Amit aztán a fiú bosszúból megetet azzal a kisstílű gengszterrel, aki az ártatlan kisfiúnak adta azt. A leendő férjjel való megismerkedésekor a még kiskorú, 17 éves lány csak annyit kérdezett, hol van a luxusváltozat? Mi már látjuk, itt, a szomszédban. Aki nem utalgat nyíltan a szexualitásra, nem üresen kongó alpári szavakkal hódít, hanem őszinte érzelmekkel, gesztusokkal és tettekkel kommunikál. Aki valóban védelmez és óv, nem pedig veszélyeztet és kihasznál. Akit, ha arról van szó, nem a pénz mozgat, de a tiszta érzelmek. És az igazság. A zálogházi rablást követően a motelben elcsattant pofon sem másért zúdul el. Aztán végül önvédelemből és Irene-ék megmentése érdekében gyilkol is.

Aki ebbe a mocskos alvilágba belép, ha csak sofőrként is, mégsem maradhat ártatlan kívülálló. Ám érzelmileg mindenképp. Ezt látjuk a lányhoz fűződő viszonyában. Gyengéd, de nem gyenge férfi ő. Az új érzékenység megtestesítője, aki valójában tényleg egy mára elfeledett férfias hagyományt éleszt fel. Az erős, önálló, de érző férfit látjuk benne, az óvó szeretőt. Shannon révén mégis zsarolhatóvá és szó szerint sebezhetővé válik, mivel tudnak Irene-ről és a kisfiáról. Van kivel sakkban tartani őt. De végül mindenkit eltűntet az útból, aki árthatna a lánynak és a kisfiúnak.

A film elején még makulátlan és megbecsült társként gondosan hol vállra, hol karra hajtott skorpiódzseki a film előrehaladtával harci jelként a fiún maradva egyre véresebb lesz, mintha egy görög dráma világában a bűn elhatalmasodásának lennénk szemtanúi. Egy ragyogó új nap reményében történt minden, ami az árnyékos részeket is fénybe boríthatta volna. Aztán mégis az árnyékos rész lett egyre nagyobb. Ilyen az élet. Elkerülhetetlenül drámai. Bár - mint tudjuk a skorpió és a béka meséjéből -, minden a természetünkön múlik. Az ösztönön. Ugyanis a szerelem, az élet, egyszóval minden, ami valóban teremtő, hajtóerő, azaz ösztönös drive nélkül elhalna. Az igazán teremtő dolgok a hősies vállalásokon nyugszanak. A tiszta és konzekvens döntéseken. Ám csak az tud jól és végérvényesen dönteni, aki tiszteli a tiszta emberi érzéseket. Így lesz valóban erős és megtörhetetlen a végül mégis magára maradó ember. Hős. Nemes áldozat.

(https://www.youtube.com/watch?v=LcJGH82INkM)

Oh my love

Look and see

The Sun rising from the river

Nature's miracle once more

Will light the world

But this light

Is not for those men

Still lost in

An old black shadow

Won't you help me to believe

That they will see

A day

A brighter day

When all the shadows

Will fade away

That day I'll cry

That I believe

That I believe

Oh my love

High above us

The Sun now

Embraces Nature

And from Nature we should learn

That all can start again

As the stars must fade away

To give a bright new day