Putyin május 15-én nyílt levélben fenyegette meg az EU-t, hogy június 1-én elzárja a gázt, ha Ukrajna nem fizeti ki tartozását neki és a Gazpromnak. A választások hétvégéjére, néhány kiszivárgott stratégiai dokumentum részleteiből következtetve az álláspontok egyre tisztábban láthatóak. A döntés most a választók kezében van: csak a dealert cseréljük le, vagy leszokunk végre a piszkos és veszélyes energiától való függőségről?

Kaufer Virág gyűjtése az EP-választás tétjéről zöld és globalizációkritikus forrásokból.

Illusztráció: greenpeace.at

Az ukrán véráldozatok árnyékában politikusaink új jelszava az energiabiztonság és függetlenség lett, de jelentős része csak papol a függetlenségről. Fokozódik az orosz és amerikai versengés az európai energiapiac újrafelosztásáért. A javaslatok nem látnak az atom és a szénhidrogének mögé, és nem veszik figyelembe a megújulókban és az energiahatékonysági intézkedésekben rejlő gazdasági és geopolitikai lehetőségeket.

A múlt héten kiszivárgott, energiabiztonsági tervek részletei alapján – amelyet a június végi EU csúcson tárgyalnak majd – látható, hogy az EU vezetői a jelenlegi 50 százalékot is meghaladó, napi 1 milliárd eurót is kitevő energiafüggőség megszüntetésére nem tudnak érdemi választ adni. A Bizottság vitaanyagában az európai kontinensen hiánycikknek számító fosszilis energiahordozók importjának csökkentése helyett, a források diverzifikálását javasolják, és közel sem építenek az energiahatékonyság és a megújuló forrásokban rejlő lehetőségekre.

A másik kiszivárgott anyag a Transzantlanti Szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) aminek veszélyeiről blogunkon már korábban is értekeztünk. Az EU energiapolitikai javaslatának részletei szintén megerősítik jelenlegi vezetőink kishitűségét és fantáziátlanságát. A Sierra Club elemzése szerint, az EU javaslata növelné az USÁ-ból érkező fosszilis energiahordozók importját, ezáltal az olaj és gázkitermelést Amerikában, és aláásná az EU törekvését egy fenntartható és valóban független energiapolitika megalkotására. Az EU javaslata a helyi megújuló energia termelést egyszer említi, amikor betiltaná.

A Greenpeace szerint az épületenergetikai programok és a helyi energiatermelést biztosító állami programok hónapok alatt hoznának érdemi megtakarításokat, és csökenthetnék radikálisan az energiaimportot. 2030-ig megfelelő jogszabályok segítségével elérhetnénk, hogy Európa energiatermelésének fele megújulókból származzon és teljesen megszabaduljunk az orosz gázfüggőségtől. Ez az energiapolitika jelentős teret és függetlenséget biztosítana az Unió vezetőinek más geopolitikai kérdésekben is, mint például a klímavédelem vagy az emberi jogok.

A hétvégi választások azonban lehetőséget adnak az európai polgárok kezébe. Megnézhetjük a Climate Action Network gyűjtésében, a 15. oldalon, hogy a politikai pártok az előző ciklusban hogyan szavaztak a klímavédelmi és energiapolitikai kérdésekben és mennyire támogatják a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodást. A magyarországi választások számos új pártja miatt azonban azt is fontos szem előtt tartani, hogy az európai zöldek pártcsaládja hogyan szavazott az előző ciklusban. 

Békés, független, megújuló Európát akarunk, vagy maradjon tovább a fosszilis-energia függés és a nagyhatalmakkal folytatott sakkozás? Vasárnap kezünkben a döntés. Van miből választani.