TD_TransAtlantic_02.jpg23 ezer új munkahelyet és 4,4 százalék egy főre jutó GDP növekedést hozna Magyarországnak az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás. Vagy nem, s még kilátástalanabbá tenné a felzárkózásért vívott küzdelmünket. Az utóbbi az esélyes.

Veres Máté írása.

Mintegy 1,35 millió új munkahelyet és 5 százalékos átlagos gazdasági növekedést hoz az Európai Uniónak az EU és USA közötti szabadkereskedelmi egyezmény aláírása – olvasható egy nyáron megjelent megjelent tanulmányban. Magyarország sem járna – legalábbis a tanulmány szerint – rosszul: nekünk 23 ezer új munkahelyet és 4,4 százalék egy főre jutó GDP növekedést jelentene.

A tanulmányt a németországi központú - és elkötelezetten neoliberális - Bertelsmann Alapítvány készítette. Sokan azonban a történelmi tapasztalatok és a jelenleg rendelkezésre álló információk fényében nem kevés szkepticizmussal fogadják ezeket a számokat. Talán okkal.

Történelem

Obama kormánya, és az azt megelőző másik demokrata elnök, Bill Clintoné között sok párhuzamot vélnek felfedezni elemzők, ami a gazdaság területén is érzékelhető. A hasonlóságok elsősorban annak köszönhetők, hogy Obama jelentős részben ugyanazokat kérte fel a gazdasági kabinetjébe, mint Clinton annak idején. Ezen tanácsadók egyike Robert Rubin, a Goldman Sachs volt társelnöke és a Citigroup befolyásos tanácsadója.

Többek közt Rubinnak köszönheti világ a Clinton éra saját szabadkereskedelmi megállapodását is, a NAFTA-t. Magyarul az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt, amelynek aláírói Kanada, USA és Mexikó voltak, és az idézett tanulmányban leírtakhoz hasonlóan kommunikálták a jelentőségét annak aláírásakor 1992-ben. A NAFTA eddigi eredményei azonban minimum vegyesnek tekinthetők. Bár a NAFTA rövidtávon segített Mexikónak 1994-ben, a „Tequila Válságnak” nevezett gazdasági nehézségeinek átvészelésében, hosszú távon a kis- és középvállalkozások jelentős részét megfojtották a beáramló sokkal versenyképesebb amerikai és kanadai áruk.

Az USA egyes számítások szerint 2010-ig csaknem 700 ezer munkahelyet veszített az egyezmény hatására, míg az olcsó és könnyen elérhető mexikói munkaerőnek köszönhetően az amerikai dolgozók (munkások) béralku pozíciója jelentősen romlott. Eközben az északi nagyvállalatok új piacokat, olcsóbb munkaerőt és egy számukra „testhezállóbb”, azaz előnyösebben eljáró bíróságot kaptak. Ráadásul a NAFTA gazdasági szerepén túl a politikai sem elhanyagolható. Miután Mexikó legfontosabb kereskedelmi partnere az USA lett, gyakorlatilag állandó befolyása alá került északi szomszédjának.

A NAFTA annak ellenére, hogy több mint két évtizede kötötték, a most indult TTIP-ról szóló tárgyalások szempontjából is jelentős. Fontos, mert az egyezmény hatásait, eszközeit és a rajta dolgozó személyek azonosságát tekintve könnyű több szálon is párhuzamot vonni közöttük, és következtetni az - egyébként a nyilvánosság kizárásával készülő - TTIP tartalmára.

Információk

Amíg a történelem csak sejtésekre ad alapot, addig egyes dokumentumok konkrétumokkal is szolgálnak. Obamáék a TTIP mellett párhuzamosan egy másik szabadkereskedelmi egyezményen is dolgoznak, amelynek a tervezetéről az utóbbi időben már másodszor szivárogtak ki információk. A TransPacificPartnership (TPP), a TTIP testvére,csak éppen a csendes-óceáni régiót foglalja magában. A kikerült dokumentumok nagyon sok területet lefednek, a TTIP szempontjából talán a legérdekesebbek a szerzői jogokat rendezni kívánók, a környezetvédelmi előírások és a már említett „testhezállóbb bíróságok” kérdése.

A szerzői jogok problematikája nagyon szerteágazó. Hosszú évtizedekig elsősorban a gyógyszergyáraknak volt fontos a minél szélesebb körű szabályozás bevezetése, legfőképpen a fejlődő országokban, meggátolva termékeik olcsóbb, generikus változatainak elterjedését. Hosszú távú (minimum 20 év) monopol jogokat biztosítva ezzel a főleg japán,amerikai, svájci és francia gyártóknak, és közben óriási nyomást helyezve a szegényebb országok egészségügyi rendszerére (többek közt Magyarországéra is). Azonban az internet elterjedésével a kalózfájlok kerültek a legújabb szabadkereskedelmi tárgyalások középpontjába. A kikerült dokumentumok nagy általánosságban arra utalnak, hogy a nemzetközi szabályozást szigorítanák, és eszközöket biztosítanának a szabadalmi jogok birtokosainak (nagyvállalatok, filmstúdiók stb.), hogy érvényesíteni tudják jogaikat. Furcsa paradoxon, hogy egy szabadkereskedelmi egyezmény egyik legfajsúlyosabb pontja épp a szigorúbb szabályozást helyezi előtérbe.

A szakértők attól is tartanak a kiszivárgott dokumentumok alapján, hogy az USA rákényszeríti a csatlakozó országokat, hogy lazítsanak környezetvédelmi és a dolgozói jogokat érintő szabályozásukon. Ezek Európában mind sokkal szigorúbbak, mint Amerikában. Nyilvánvaló, ha az USA így jár el a TPP-nél, akkor hasonló megállapodást kíván kötni az EU-val is. Mivel az USA már megkötötte a kezét az egyik partnere által, így nem is írhat alá olyan szerződést  az EU-val, amely az EU szigorúbb környezetvédelmi és munkavállalói jogait garantálja, csak olyat, amellyel az EU-ban is lazít ezen.

Talán mégis mind közül az egyik legfélőbb és legproblematikusabb pont a bíróságok kérdése. Csakúgy, mint az összes többi európai országnak, Magyarországnak is van saját szuverén bírósága, amely képes bármilyen, az országot érintő kérdést törvényes keretek között rendezni. A NAFTA-val egy ilyen szuverén állam jog és bírósági rendszerét sikerült felülírnia az USA-nak Mexikóban és a TPP eddig napvilágra került dokumentumai alapján a gyakorlatot folytatni kívánja Dél-Amerikában és Kelet-Ázsiában is. A NAFTA (és a készülődő TPP) szerint amennyiben egy vállalat úgy érzi, hogy egy adott ország szabályozása árt a bevételeinek, akkor könnyedén egy nemzetközi bíróság elé citálhatja azt. És ez nemcsak ágazati különadókra vonatkozhat, hanem bármilyen környezetvédelmi vagy egészségügyi szabályozásra is. Ezzel tulajdonképpen beleszólást nyernek a vállalatok az adott államok törvényhozásába. Innentől már drága lobbistákat sem kell fizetniük, mert törvényileg lesz garantálva nekik, hogy az ő akaratuk érvényesüljön adott kérdésekben. Ha mégsem, hát perelnek. Mexikó eddig több mint 300 millió dollárt fizetett ki ilyen ügyek rendezésére.

TTIP

A TTIP a hivatalos céljait – a gazdasági növekedés élénkítését és az új munkahelyek létrejöttét - a szintén hivatalos forrás szerint a tarifális (vám, illeték) és nem-tarifális (például: túlzott bürokrácia) jellegű akadályok lebontásával kívánják elérni. Miután az előbbi az EU és az USA között már így is nagyon alacsony (átlag 4%), ezért joggal feltételezhetjük, hogy az utóbbiak kerülnek a tárgyalásokon előtérbe. Ezek olyan szabályozások, mint a már említett környezetvédelmi előírások vagy a tőkeáramlásra vonatkozó korlátozások. Eltörlésükkel, vagy visszaszorításukkal egyébként csak tovább terhelnék a globális ökológiai rendszert, megnövelnék az újabb pénzügyi lufik kialakulásának a lehetőségét,és a már így is jelentős összegű rejtett és adózatlan jövedelmek növekedését.

Konkrétumok híján sokan attól félnek, hogy a szerzői jogokat érintő részek a már egyszer az európai parlament által leszavazott ACTA (Hamisítás elleni megállapodás) visszacsempészése egy új köntösben. Az EU ezt azonban kategorikusan tagadja. Ugyanakkor már nem ennyire egyértelmű az álláspontja az genetikailag módosított organizmusok (GMO) kereskedelme területén. A hivatalos megfogalmazás szerint a TTIP-t eszköz lehet szorosabb együttműködés kialakítására a két régió között ezen a területen. Márpedig bármilyen általános érvényű lazítás a GMO szabályokat illetően nagyon komolyan átrendezheti az európai mezőgazdaságot és általában az élelmiszerellátást. A GMO-k ugyanis nem a természet „ajándékai”,  hanem emberi produktumok, amelyeket laborokban raknak össze,szabadalmaztathatók, és a gyógyszergyártókéhoz hasonló monopóliumokat lehet létrehozni velük.

Ami a szuverén bíróságokat illeti, Stuart Eizenstat, a Transzatlanti Üzleti Tanács társelnöke egy interjúban nyíltan felvállalta, hogy a TTP-ből és NAFTA-ból megismert jogi mechanizmusok Európában is rendelkezésére fognak állni a befektetőknek, hogy megtámadhassák az adott államok szabályozását kompenzációt követelve profitjuk visszaeséséért. Eizentant szavai azért jelentősek, mert pozíciójából fakadóan kiemelkedő szerepe van az egyezmény kialakításában.

Ez nem az egyetlen része a készülő egyezménynek, amely aggályos demokratikus szempontból. A tárgyalásokon ugyanis egy ember, Karel De Gucht EU-s Kereskedelmi Biztos képviseli az összes EU-s tagállamot a Európai Tanács által rendelkezésére bocsájtott irányelvek alapján. Eközben a nyilvánosság az itt megfogalmazódó döntésekről semmit nem tud, majd csak a végeredményről kap tájékoztatást. Ám De Gucht, mint azt a Corporate Europe Observatory civilszervezet kiderítette, más forrásokból is kapott irányelveket a tárgyalásokhoz. Hiszen a TTIP miatt több mint 8(!) alkalommal találkozott civil szervezetekkel, és szinte elhanyagolható számban 119 alkalommal nagyvállalatok vezetőivel. Ezen találkozások jelentős része már az amerikai féllel való tárgyalások előtt megtörténtek, így De Gucht-ot rendesen felkészítették azokra szabad kereskedelemből.

Globalizáció plusz

A nyilvánosságra jutott kevés konkrét információ alapján is sejthető, hogy már most nagyon összetettek és szerteágazóak az alig 6 hónapja zajló TTIP tárgyalások eredményei. Ami azonban kezd elég egyértelműen kirajzolódni, hogy csakúgy, mint elődjei a WTO-nál (TRIMS,TRIPS, GATT stb.) ez nem egy szabadkereskedelmi egyezmény. Ha az lenne, akkor egy pár oldalas dokumentumba mindkét oldal lefektetné, hogy eltörli ugyanazokat a tarifális és nem tarifális jellegű korlátokat, amellyel a másik ország áruinak a szabad beáramlását korlátozza, és kész is lenne. Ehelyett több száz oldalas bonyolult jogi szövegek kavalkádja lesz a TTIP is, ami sok esetben még szigorít is a szabályozáson, de ha a vállalati érdekek azt kívánják, lazít azokon, még ha az ökológiai vagy szociális (de akár pusztán gazdasági) érdekekkel szembe is megy. Így ez a megállapodás is valószínűleg egy újabb példája lesz csupán annak, amit Stiglitz irányított kereskedelmi megállapodásnak hív. Ami ezekben általában közös, hogy elsősorban a nagyvállalatoknak kedvez, míg a kis- és középvállalkozások és általában a nép rosszul járnak vele.

Robert Wade az ilyen erőltetett kereskedelmi megállapodásokat a globalizáció plusz eszközeinek nevezi. Lényegét tekintve a globalizáció plusz terjesztőinek a célja egy minél szélesebb körű és integráltabb piac létrehozatala. Azonban az egységes szabályok szerint működő globális gazdasági rendszer csak a már fejlett gazdaságok érdekeit szolgálja, és lehetetlenné teszi a feltörekvő gazdaságok számára, hogy ugyanolyan gazdaságpolitikákkal, amelyeket a fejlettek is használnak, komoly versenytársakká váljanak a gazdagabb országok vezető gazdasági szereplőinek. Az ilyen egyezményeknek mindig a szegényebb országok a kárvallottjai, és ez Európában sem lesz másképp. A TTIP elfogadásával a perifériáira és félperifériára szorult nemzetek további versenyhátrányba kerülhetnek az EU magjának országain túl, az USA-val szemben is.

Ezek alapvető fontosságú kérdések, amelyek évtizedekre előre meghatározzák Magyarország gazdasági fejlődésének lehetőségeit és korlátait. A NAV botrány 1000 milliárdos nagyságrendű tétele, de még talán Gyurcsány Ferenc szakácskönyve is eltörpülnek egy ilyen egyezményhez jelentősége mellett. A magyar médiában mégis alig lehet találkozni vele.

A TTIP alapvetően változtatná meg az állam és a gazdaság viszonyát. Hisz a gazdaság egészséges működéshez elengedhetetlen intézményes keretrendszer biztosítása és esetlegesen szükséges átalakítása, amit ezután bármikor megtámadhatna egy privát intézmény kártérítést követelve magának egy nemzetközi bíróságon, amennyiben neki az nem tetszik. Ilyen zsarolásnak kitéve egy szegényebb ország – mint a miénk – a jövőben kétszer is meggondolja, mielőtt magasabb környezetvédelmi vagy egészségügyi követelményeket ír elő. Innentől kezdve tehát indirekt módon egy új szereplő is beleszólhatna törvényhozásba, annak ellenére, hogy nincs demokratikus felhatalmazása, nem természetes személy, nem lehet számon kérni, és nem is része az adott államnak.

Nem ismerve a TTIP részleteit, de az eddig leírtakból kiindulva meghatározó fontosságú dokumentumról van szó. Amikor Magyarország legutóbb egy ilyen kezdeményezéshez csatlakozott (EU), akkor népszavazással döntöttek róla. Ha a TTIP elkészül, és átmegy az Európai Parlamenten, azt gondolom, hogy most is az egyetlen igazán demokratikus út az lenne, ha előtte társadalmi vitára bocsátanánk a kérdést. Nincs sok időnk, a júniusi tárgyalások kezdete óta most decemberben találkozik a két fél harmadszor, és a TPP-ről kiszivárgottak szerint az USA szeretné azt már januárra lezárni. Látva az ATCA elleni egész Európát megmozgató kampány sikerét, azt remélem, hogy ha létre is jön a megállapodás, az Európai Parlamenten nem megy át.

Valószínűleg a TTIP-t is szeretné Obama még elnöksége alatt megkötni, és ha a fent leírtaknak csak a fele is igaz, akkor minél kisebb nyilvánosság mellett. Ezért ez a bejegyzés reményeim szerint csak egy a közeljövőben születendő több száz közül, melyek a TTIP-t tárgyalják majd pró és kontra. Így ha mégis ratifikálásra is kerül, akkor egy népszavazáson a lehető legtöbb információ birtokában mondhat rá nemet Magyarország.

fotó: Domaniczky Tivadar

Ne maradj le semmiről! Kéthetente elküldjük mailen az öt legjobb írásunkat!

Nyomj egy tetsziket és érd el írásainkat a Facebookról!

A bejegyzés trackback címe:

https://dinamo.blog.hu/api/trackback/id/tr195747522

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Link elek 2014.01.09. 08:41:27

Barmi tortenik is a vilagban, arra Mo rafarag.
Talan nem a vilag a hibas...

room_101 2014.01.09. 08:50:38

Eddig csak Orbán harcolt a démonok ellen, látom, ebbe most egy magát baloldalinak tartó blog is beszállt.
Kérdés, a demagógiában melyik oldal teljesít jobban?
Rövidesen kiderül, már csak pár hónapot kell rá várni.

Muzsikok közt 2014.01.09. 09:00:29

Mi a here az az egy főre jutó GDP növekedés? Ilyen adat nincs, értelme nincs.

Hehe, hehehe.

Szevasztok 2014.01.09. 09:12:21

"hosszú távon a kis- és középvállalkozások jelentős részét megfojtották a beáramló sokkal versenyképesebb amerikai és kanadai áruk.

Az USA egyes számítások szerint 2010-ig csaknem 700 ezer munkahelyet veszített az egyezmény hatására, míg az olcsó és könnyen elérhető mexikói munkaerőnek "

Ha a fenti két mondat egyszerre igaz, akkor az csak erőteljes hatékonyság javulást jelenthet az USA-MEX határ mindkét oldalán.

Aki hatékonyság javulás ellen beszél az sikeres ember nem lehet...

♔batyu♔ 2014.01.09. 09:13:46

Elég egyértelmű, hogy pontosan azt kell csinálni amit Orbánék. Új piacok szerzése és ennek megfelelően a termelés bővítése. Elég nyilvánvaló, hogy ennek terepe a nagyon dinamikusan fejlődő keleti országok és persze az oroszok, ahol az energiaszámla miatt igen nagy a passzívumunk.
Az is elég egyértelmű, hogy kitörési pálya elsősorban a prémium minőségű élelmiszerek lehetnek. (Prímőr, helyi családi gazdaságok által magasabban feldolgozott termékek, természeteshez közeli módon tartott állatok húsa).

A németek és franciák 30 éve ezt csinálják és bár az itteni libsik jó példaként állandóan rájuk mutogatnak, rengeteg emberi jogokkal kapcsolatos döntést az ottani kapcsolataik védelmében épp ők vétóztak meg a Közel keleten, illetve Afrikában.

gyongyi70 2014.01.09. 09:18:23

Egy aprócska észrevétel... Az USA-val nem Magyarország, hanem az EU tárgyal az esetleges megállapodásról. Hiába népszavazgatnánk, hiába nem ratifikálná Mao, az USA-ból érkező áruk akkor is belépnének az EU-ba,fő exportpiacunkra, és így nagyon is hatna ránk a megállapodás. Annyit tehetünk, hogy felkészülünk rá, megpróbáljuk a tárgyalások során képviselni a magyar érdekeket.

high up! 2014.01.09. 09:20:52

@Szevasztok:

inkább arról van szó, hogy a Mexikóba áttelepített munkahelyek azonnal megtizedelték az amerikai foglalkoztatást (de csak a hagyományos szektorokban - ami után a munkaerő átnyergelt más munkára, de erről m ár nem szól a fáma!!), miközben a megnövekedett mexikói vásárlóerő már nem a mexikói Trapper farmert vette, hanem az amerikai Wranglert, stb.
Csak az történt, ami a kelet-európai változásokkor.

Persze az agyhalott suttyómagyarok rögtön lehozák majd, hogy a háttérhatalmak előre kitervelt módon tették Mexikót is a globális rabszolgáikká. Lásd ehhez még Bogár Agyhalott Lacika "világ-SZDSZ" elméletét.

high up! 2014.01.09. 09:27:46

@♔batyu♔: "Elég egyértelmű, hogy pontosan azt kell csinálni amit Orbánék. Új piacok szerzése és ennek megfelelően a termelés bővítése."

Persze barátom. Ahogy ezt a fidesz Villanyszerelő Tagozata elképzeli.

Teccik tudni, az új piacok ott vannak az EU-ban meg az USA-ban. Akkora volumenben, hogy az csak na! Csak hát tudni kellene olyan terméket gyártani, amit azok meg is vesznek. Csakhogy aki nem kooperál a nyugattal (ergo a nyugati technológával és müködő tőkével), hanem ehelyett az eladhatatlan, a honfgolaláskori Turul-technológiában ragad le, annak tényleg nem marad más hátra, mint 10 ezer kilómétert Keletre menni, hátha a mongol meg azeri sátrakban van kereslet a magyar Sólyom lekvárok iránt.

abrelosojos 2014.01.09. 09:32:26

@gyongyi70: drága gyöngyi, itt senki nem az áruforgalomról beszélt. a vállalaltok egy idegen országban befolyásolhatják a törvényhozást és végrehajtást, teccik értnei a problémát? külön kiemelném a következő szövegrészt:

"indirekt módon egy új szereplő is beleszólhatna törvényhozásba, annak ellenére, hogy nincs demokratikus felhatalmazása, nem természetes személy, nem lehet számon kérni, és nem is része az adott államnak."

na erre tessék figyelmezni

Szevasztok 2014.01.09. 09:33:17

@high up!: "inkább arról van szó..."

Vagyis összességében oda került a gyártás, ahol hatékonyabb (olcsóbb). Így értettem én is.

nland 2014.01.09. 09:33:20

Remek írás..PONT EZ a lényeg !

Kiegészítésként: Ne felejtsük el, hogy az EU. parlament 2008 tavaszán volt megválasztva az őszi válság kitörése előtt ! Ekkor a Zöldek és Liberálisok jelentős részt tudtak szerezni. (válságban esélyük se lett volna ekkora parlamenti méretre - hiszen válságban a nemzeti/radikális jobboldal erősödik)
Amerikában a Republikánusok 2008 őszén is úgy buktak meg, hogy jött a válság.
Tehát nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy egy VÁLSÁG a jelenlegi kormány,/vezetők erejét minden esetben gyengíti. (és pont ezért nem USA érdeke egy válság a 2014-es tavaszi EU. parlamenti választások előtt, hiszen ekkor kiszorulnának vagy teret vesztenének a liberálisok és zöldek az EU parlamentben - pont akik legjobban támogatják az EU-USA 'szabadkereskedelmi' egyezményt)

Tehát a legjobb forgatókönyv az USA számára -> Békés/válság nélküli EU választások minél nagyobb liberális és zöld térnyerés mellett, minél hamarabb - akár még választás előtt - aláíratni az USA-EU egyezményt...utána meg bedönteni a piacot 2014 őszén és ismét sokat keresni egy új válságon....kihasználva az USA-EU kereskedelmi egyezményben megkapott jogokat.....kvázi visszaszedni a pénzt amibe ez került....

Azért nincs még újra válság, mert jelenleg NEM USA érdeke...ha az lesz lesz....nem fogunk jól járni ha aláírják...ráadásul az egész még egy érdekes kérdést vet fel...

Az EU/USA szerződés olyan jogokat nyirbál meg/szól bele amelyek ütköznek az EU alapszerződésben a a tagállamoknak adott /garantált jogokkal...tehát vagy ismét ratifikálni kell országonként...és egyszerűen nem írhatja alá 1 ember vagy egy bizottság, talán még az EU parlament sem! tagországi felhatalmazások nélkül...

high up! 2014.01.09. 09:36:08

@♔batyu♔: "Az is elég egyértelmű, hogy kitörési pálya elsősorban a prémium minőségű élelmiszerek lehetnek."

Marha nagy kitörési pont lesz ez a pár ezer embert foglalkoztató, a GDP-ben ali pár tízezreléknyi aránnyal rendelkező termelés esetleges felfutása.

Ez a baj barátom, hogy Orbanescu Turuliszánja levált Európáról meg annak a fejlődési pályájáról és pl. onnan akar tudományt meg technológiát beszerezni ("keleti niytás"), ahol az nincs is. Cserébe meg csak olyan saját terméket tud megajánlani, amelyben szintén nincsen semmi technológiai haladás.
Eljött az új KGST!

Megint lehet abban bízni, hogy fejes káposztákkal megverjük a nyugati plazma TV-ket, iphonokat, meg az egész imprilizmust!

gyongyi70 2014.01.09. 09:42:41

@abrelosojos:
ez marhaság
minden törvényhozás maga dönti el, mennyire enged beleszólást a dolgába... ha a magyar vagy eu-s törvényhozás olyan, aki hagyja, akkor egyezmény nélkül is hagyja...

esetleg nézzetek utána, mit is jelent egy kereskedelmi egyezmény, utána térjünk vissza minderre!

abrelosojos 2014.01.09. 09:46:12

@♔batyu♔: elég nyilvánvaló, hogy rövidlátó, korlátozott a víziód. hogy csak egy dolgot említsek: a keletre eladandó élelmiszereket is fel kell dolgozni - és honnan van az ehhez szükséges technológia? igen, eltaláltad, nyugatról! vagyis a nyugat ahhoz is kell, hogy keletre adj el. kicsit nagyobb látókörrel próbáld szemügyre venni a téged körülvevő világot. ez a szocikomcsi fogalmazás meg: "Új piacok szerzése és ennek megfelelően a termelés bővítése" tök vicces, felidézi a félnótás elvtársakat és alkesz katonatiszteket, akik csak úgy szúrták az ukázokat, mert jól hangzott, az összefüggésekről meg fingjuk nem volt. aztán a csőd után meg volt röhögés :-)

abrelosojos 2014.01.09. 09:51:14

@gyongyi70: drága gyöngyi, tessék érteni, amit olvas! nem arról szóltam, hogy hagyja. hanem a kegyed által vázolt vakvágány után arra emlékeztettem, hogy mi volt a poszt és a diskurzus témája. így aztán ennek hála, utóbbi véleményével tömören vázolta is a posztra vonatkozó véleményét, aki akar, majd vitába száll vele, magam nem annyira akarnék, bár annyi észrevételem lenne, hogy ennyire nem egyszerű a kérdés, ahogy kegyednek ábrázolni teccik :-)

Laciii 2014.01.09. 09:51:15

@gyongyi70:
Épp arról szól az egész, hogy ez nem sima kereskedelmi egyezmény.

gyongyi70 2014.01.09. 09:56:48

@abrelosojos: Maradjunk annyiban, hogy nem tudom, a szerző honnan szerzi az összeesküvés-elméleti ötleteit, de mi megkapjuk a háttéranyagokat is, merthogy elemeznünk kellett az egyezmény hatásait, s ilyenekről nem volt szó.
Vannak veszélyei, mint minden megállapodásnak, de teljesen más természetűek és kezelhetőek.

==T== 2014.01.09. 10:01:40

Több száz éves történelmi tapasztalat, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokra mindig a kevésbé fejlettszereplő ***ik rá.

Az EU-val is ez volt, ezzel is ez lesz. Ez jó lesz az amcsi nagyvállalatoknak meg a német nagyvállalatoknak, meg néhány egyéb vállalatnak, a többi meg le van tojva.

Az EU nem értékközösség, hanem egy nagy büdös maffia, az amcsik pedig...

Laciii 2014.01.09. 10:02:19

@gyongyi70:
Hol olvasható ez nyilvánosan?
Mert ugye az összeesküvés-elméletek forrása az, ha nincs más forrás.

gyongyi70 2014.01.09. 10:11:45

@Laciii: nem olvasható nyilvánosan, mert olyan kezdeti periódusban van az egész, hogy még szerződéstervezet nincs, csupán a két fél fogalmazta meg egymás felé, mit szeretne. Még csak az első egy-két találkozó történt meg, épphogy elkezdték. Amint lesz mát szerződéstervezet, azt nyilvánosságra fogják bocsátani, kiküldi az érdekvédelmi szervezeteknek, társadalmi vitára bocsátják stb. stb.

s 2014.01.09. 10:24:02

Ez az írás nem orbánról szól, de még csak nem is Magyarországról.

Ez az írás az érdekérvényesítésről szól. Az van benne, hogy a nagy cégek a náluk felhalmozott anyagi erő révén képesek átíratni a szabályokat független(nek látszó) országok, most pedig már régiók törvényhozásán keresztül. A régi lemezt hallgatjuk újra. Ha a tőke nemzetközi, akkor a tőke előállításában jelentős részt vállaló munkásosztály miért nem az? A válasz, hogy a gyenge érdekérvényesítő ereje miatt nem az. Itt az EU-nak kellene komolyan a küzdelembe beszállni, hogy azokat az eszméket, amik mellett elköteleződött, ne kelljen feláldoznia a profit hajszolásának az oltárán. Ez a lényeg.

Füstszűrő 2014.01.09. 10:35:20

@high up!: Hát igen. Emlékszem még a 2002-2010 közötti aranykorra mikor Magyarország az EU élmenyőzébe tartozott. Szakértő, profi kormánya mesterien aknázta ki a Fejlett Nyugat kínálta gazdasági, tudományos, technológiai lehetőségeket. A köztársasági eszmék pedig olyan rigorózusan be voltak tartva, hogy arra még Cato is elismerően csettintett volna. De sajnos ennek immár 4 éve vége. Azóta jött a gonosz a zsarnok Orbán aki egyszerre cigány, náci és kommunista és posztkommunista. Leváltunk a Fejlett Nyugatról és itt élünk a sötét, ázsiai mucsán. Mindezt azért mert senki nem értette meg nemzetünk géniuszát, a XXI. század Széchenyiét.

MiKeyRuLeS 2014.01.09. 11:32:43

Öööö, mintha nem nagyon küzdenénk azért a felzárkózásért. Így ez az egyezség nem oszt, nem szoroz.
Lehet szidni a nagy cégeket, de egyrészt a nyugat tisztában van azzal, hogy rengeteg embernek adnak munkát, és rengeteg adót is fizetnek. A poltitkusok pedig az is értik, hogy ez a náluk és a beszállítóiknak dolgozó sok ember választójoggal rendelkezik.

Nálunk ez még nem működik, itt a profit szitokszó, a sikeres (és sok embert alkalmazó) vállalkozás gyűlölet és harag tárgya. Mind politikai, mind társadalmi szinten.

2014.01.09. 11:36:45

@Füstszűrő: Nem értem. Amit itt leírtál, nem cáfolja High Up! -ot. De azért vicces(?)

Muzsikok közt 2014.01.09. 11:41:55

Gecik gyorsan milliárdossá kell válnom mielőtt eztet megcsinájják hogy elnyomhassak mindenkit kajakra.

Ha valaki azt hiszi van más ellenszer megmondom úgyahogyvan, NINCS.

BigPi 2014.01.09. 12:00:04

@s: " A régi lemezt hallgatjuk újra. Ha a tőke nemzetközi....."

És nem, csak a munkásoknak, hanem a családok is válhassanak nemzetközivé.
A szerző tökéletesen bemutatja az igazi félelmeket. Ugyan az történne még nagyobb mértékben mint az EU belül.
A helyes az lenne, ha az USA jó szándéka jeléül már most megadná az összes EU polgár számára a kis zöldkönyvet. Ja hogy,csak a pénzre és a számukra szükséges munkaerőre tartanak igényt a saját országukban. Többiek meg maradjanak ott ahol vannak. Na ezt már ismerjük.

Csiken Disztroly · http://youtu.be/ipFHAAR8H-A 2014.01.09. 12:27:12

A történelmi tapasztalatok alapján 10 évet sem adok a bigbratyónak, ha hazánkkal ilyen jellegű szoros szövetségre lép.

Muzsikok közt 2014.01.09. 12:28:49

FED hatáskör alá mikor kerülünk? Már alig várom gecó.

Csiken Disztroly · http://youtu.be/ipFHAAR8H-A 2014.01.09. 12:31:06

@gyongyi70: Ha már ilyen bennfentes információkkal rendelkezel, megkérdezném, hogy nyithatok-e majd zsírleszívó klinikát halivúdban, ha a tervezet megvalósul?

constantinus (törölt) 2014.01.09. 13:00:54

És így borul össze a modern baloldal a Jobbik retardáltabb felével.

csufár 2014.01.09. 13:02:47

ATCA.
Karel De Guch.
a kedves szerző igazán utánanézhetne, mielőtt billentyűzetet ragad.

constantinus (törölt) 2014.01.09. 13:08:04

@♔batyu♔: .. és így a prémium minőségű élelmiszerek előállításának drámai növekedése akár 0,5 %-kal is növelheti a magyar GDP-t.

tomasszo 2014.01.09. 13:10:28

egész jó kis összefoglalás

tomasszo 2014.01.09. 13:11:26

@Csiken Disztroly: nem, viszont kávézót new yorkban igen

constantinus (törölt) 2014.01.09. 13:15:54

@tomasszo: new yorkban? Persze, ha beengednek. De ne felejts el helyi citizent alkalmazni, mert dolgoznod azt nem lesz szabad.

Kis Miklós 2014.01.09. 13:27:15

@csufár: Köszönöm az észrevételt. Ez nem a szerző, hanem az olvasószerkesztő hibája, jelen esetben az enyém.

Muzsikok közt 2014.01.09. 14:00:05

Érdekes az 'összeesküvés elmélet gyártók' ezt már 10 éve mondják. Meg hogy közös bankrendszer-pénz(amero)-politikai únió NWO. Eddig az van amit megrémálmodtak.

ifsz (törölt) 2014.01.09. 14:05:42

@tomasszo: A kávézó nem jáccik mert a kávézás középosztályra jellemző úriszokás, rájuk meg rájár a rúd mostanában. Akar a fene nyavajgó művészlelkek és munkanélküli marketing-managerek közt azzal bajlódni, hogy nyilvántartsa, ki mennyivel tartozik. Asszem inkább beszállok a marihónaalja-bizniszbe, ha már zsírleszívó klinikám nem lehet, azzal elleszek egy darabig, amíg a filipmorrisz rá nem teszi a kezét az üzletágra.

high up! 2014.01.09. 14:16:26

@Füstszűrő:

Barátom, neked a pszcichiátrián van a helyed, ha minden jelenkori kritikára neked az osztályharc a válaszod a maszop ellen.

Megnyugtatlak, ha rajtam múlna, akkor gyúrtcsány meg Orbanescu ugyanabban az ablak nélküli cellában ülnének vagy 20 évig. A híveiket meg közöös lágerbe záratnám ugyancsak 20 évre valahol az Északi-Uralon.

És ez még nagyon is emberséges bánasmód lenne ezzel a két tenyészállománnyal ahhoz képest, hogy hova fejlesztettek le egy egész országot, meg 10 millió embert.

Spacecake 2014.01.09. 14:26:14

nem lesz ebbol semmi,es meg a cikkben is benne van a sorok kozott h miert nem....

high up! 2014.01.09. 14:27:19

@constantinus: "és így a prémium minőségű élelmiszerek előállításának drámai növekedése akár 0,5 %-kal is növelheti a magyar GDP-t."

Na az még lenne is valami! Csakhogy ennyit max. a most felfutó autógyártás sem tud összehozni. Később, a kapacitások telítődésekor meg ennyit sem.
Szóval az ilyen kitörési pontokkal mint fogászati turizmus, paprika termelés, konyhakert megmüvelése tényleg ki lehet törni, csak nem össznemzeti alapon, hanem jó esetben olyan 1000 családnak.

A maradék 9,9 millió embernek meg az egyetlen kitörési pontnak maradna a szakmai kormányzás a polgári és európai fejlődés keretében.

Na erre a kitörési pontra már 1100 éve vár a magyar. És még kelleni is fog neki ugyanennyit.

]{udarauszkasz 2014.01.09. 14:46:17

na, mondja meg valaki, hogy az illuminatusok nem a vilaghatalomra torekednek. NSA, ujfajta hadviselesi eszkozok, a vilag ipari allamainak egyesitesi torekvesei mind ebbe az iranyba mutatnak.

gkktm 2014.01.09. 15:28:38

"Nem ismerve a TTIP részleteit" - akkor azért szögezzük le, hogy itt tenyérjóslás folyik.

"Innentől kezdve tehát indirekt módon egy új szereplő is beleszólhatna törvényhozásba, annak ellenére, hogy nincs demokratikus felhatalmazása" - oszt aztat teccik-e tudni, hogy kis hazánk tagja legalább két olyan szervezetnek, ahol egy szupranacionális bírói testület kereskedelmi ügyekben beleszólhat a mi hatalmas szuverenitásunk vadregényes rejtelmeibe (gyk. EU, WTO)?
Egyáltalán, egy nyitott, kis gazdaság esetében, a 21. században, az EU tagjaként a nemzeti szuverenitással érvelni, háááát.

Megint a nagy cégek fognak nyerészkedni a zemberek kárára - alapvetően ugyebár a gazdasági integráció nyilvánvalóan minden esetben a nagy cégeket segíti, mivel azok tőkeerősek, hatékonyak, és ezáltal jobban képesek kihasználni a nagyobb piac nyújtotta lehetőségeket, mint pl. a kkv-k. Lehet merengeni, hogy a nagyobb hatékonyság a kívánatos vagy a hazai védelme.

Szerzői jogok, szellemi tulajdonjogok - ugye azt nem kell magyarázni, hogy a nyugati innováció és fejlődés egyik fő intézményi alapja a szellemi és minden egyéb tulajdonjogok védelme. Akkor éri meg befektetni a kutatás-fejlesztésbe, ha azzal aztán kaszálni is lehet. És valóban szomorú, hogy emiatt sokan nem jutnak gyógyszerhez, de azokat a gyógyszereket nem két fillér volt kifejleszteni. Persze nem tagadom, hogy emellett rengeteg kaviárra, magángépre és yachtra is jutott a léből, de hát a kapitalizmus az ilyen dolog.

Magyarország meg fogja szívi - ez a fő érv, és ez sántít a legjobban. Tény, hogy a NAFTA Mexikó szempontjából korántsem az a sikertörténet, amit a mainstream (azaz a neoliberálisnak csúfolt) közgazdászok vártak. Ugyanakkor miből adódott ez? A hatékonyabb amerikai nagyvállalatok megcsapták a mexikói hazait egyes szektorokban. Na már most, itthon mégis kit veszélyeztetnek? Vegyük észre, hogy Magyarország miből él: abból, hogy külföldre exportál. Ki gyártja az exportálandó cuccokat? Az itt székelő multik. Miért gyártják itt? Mert olcsóbb és a világ legnagyobb piacára lehet ingyen exportálni. Magyarország árversenyképességén nem fog rontani a TTIP, cserébe a piac nagyobb lesz. Tehát jobban megéri majd idetelepíteni a termelést. Már amennyiben regionális vetélytársaink nem hagynak le minket még jobban a versenyképesség terén.
Ez utóbbival kapcsolatban pedig azért felmerül, hogy pl. az EU-integrációt mégis hányan szívták meg? Görögország, Olaszország, Spanyolország, Írország mind felzárkózott, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Románia is konvergál, a balti államokról nem is beszélve. Nem olyan ütemben, mint azt a csatlakozáskor remélték, de konvergál. E tekintetben Magyarországnak a saját háza táján lenne körbenézni valója.

Az USA ezt meg azt fogja csinálni, és a De Gucht majd a gazdasági lobbi nyomására leokézza demokratikus felhatalmazás nélkül - valóban jogköre az EU-nak a nemzetközi szerződéskötés, DE amennyiben a szerződéssel kapcsolatban módosítani kell az EU-s jogot, szabályokat, akkor azt jóvá kell hagynia a Tanácsnak (tagállamoknak) és a parlamentnek (a zemberek által választott embereknek).
Másrészt az USA lobbiereje egy kereskedelmi szerződést illetően az EU-val mint közösséggel szemben jóval mérsékeltebb, mint bármely más nemzetközi aktorral szemben.

Dolgozói jogok - a munkaerőpiac "rugalmasabbá tétele" már amúgy is megindult a válság miatt Európában a versenyképességi hátrány csökkentése érdekében.

Környezetvédelem, tőkeáramlás - spekuláció, az NTB-k pedig ennél jóval kiterjedtebb kört fednek le. Az NTB-k lebontása az EU-ban is a belső piac működésének létfontosságú komponense, mégsem vezetett a környezetvédelmi szabályok erodálásához. Ugyanez a helyzet a tőkeáramlással.

Haszonkimenekítés, adóelkerülés - tény, de ez a TTIP-től függetlenül is probléma. Pont azon megy az EU-ban az agyalás, hogy mit lehet ezzel kezdeni.

Ja, és a francia és német mezőgazdaságot éltető hozzászólással kapcsolatban - a félretájékozottság netovábbja. Miből élnek a francia és német gazdák? Abból, hogy a rendkívül pazarló és alacsony hatékonyságú termelésüket az EU szubvencionálja, azaz pénzt ad nekik, hogy ne menjenek csődbe, mert amúgy stratégiai ágazatról van szó. Erre megy el az EU költségvetésének majdnem fele, és ez az EU egyik nagy rákfenéje. Igencsak ráférne egy kis verseny az irtózatosan védett európai mezőgazdasági szektorra, beleértve a magyart is.
Másrészt elképesztő nézet az, hogy a mezőgazdasági többletből képezzen tőkét egy közepesen fejlett állam (MO), ez a fejlődés kezdeti szakaszaiban még működött sok helyen (pl. USA), de a fejlődés pont abból áll, hogy az ország feljebb és feljebb lép a hozzáadott érték tekintetében a nemzetközi munkamegosztásban.
A dinamikusan fejlődő keleti országokat illetően pedig azért nem ártana ránézni az orosz GDP-adatokra.

Ettől persze még lehet, hogy csomó hatalmas galádság és veszély lesz ebben az egyezményben (nincs kereskedelmi szerződés hátrányok nélkül), de a fentiek szöveg ebben a formában csak vagdalkozás.

Kis Miklós 2014.01.09. 16:09:42

@gkktm: Görögország felzárkózott? Románia konvergál? Nem túlzás ez? Nincs exportképes magyar cég? Ok, nincs sok. Ne is legyen?

gkktm 2014.01.09. 16:43:34

@Kis Miklós:
lmgtfy.com/?q=greek+gdp+per+capita
lmgtfy.com/?q=romania+gdp+growth

"Nincs exportképes magyar cég? Ok, nincs sok. Ne is legyen?" - Ha egy magyar cég az EU piacán kiállja a versenyt, akkor jó esélyei vannak, hogy a TTIP után is sikeres maradjon, sőt. Másrészt, mit tudunk a magyar exportképes cégeket érintő szektoriális szabályozási tervekről? Semmit.

Csiken Disztroly · http://youtu.be/ipFHAAR8H-A 2014.01.09. 17:34:44

@gkktm: Csaxólok, hogy a gugli használata nem helyettesíti, hogy időnként kikukucskálj a szatyorból, amiben élsz.

gkktm 2014.01.09. 18:32:12

@Csiken Disztroly: erős érvek:) Főleg egy olyan poszt alatt, amelynek szerzője látszólag még a guglizásra sem vette a fáradtságot ahhoz, hogy kiderítse, milyen ratifikációs aktusok szükségesek az írásban homályosan megálmodott szerződés életbe lépéséhez.

(Amúgy az előzőekhez - gugli mentesen - visszatérve: Görögország '81 óta hatalmas fejlődésen ment keresztül, köszönhetően nagyrészt EU-tagságának, ezen a hatéves recesszió sem változtat, még ha a jövő nem is rózsás. Másrészt ha nem lenne a szemét EU, akkor már rég csődbe ment volna. Persze az érem másik oldala, hogy ha nem lenne az EU, akkor lehet, hogy nem is került volna ekkora szarba, mert nem kapott volna ennyi ingyenpénzt, amit elverhetett kevéssé produktív célokra, többek között a versenyelőnnyel Németország ipari termékeinek felvásárlására. De ki tudja, hogy hogy nézne ki ma Görögország, ha az elmúlt három évtizedben nem kap zsákszámra pénzt az EU alapokból. Emlékeztetőül: a II. világháború óta kb. egy tucat - emlékeim szerint 13, de nem guglizunk ugyebár - ország tudott kitörni a middle income trap-ből, közülük az egyik Görögország.
Románia pedig az EU-áltagnál jóval gyorsabban növekedik, ergo definíció szerint konvergál.)

tomasszo 2014.01.09. 18:58:05

@constantinus: @ifsz: javítok a javaslatomon. Akkor legyen Fagylaltozó!

Alick 2014.01.09. 23:17:04

@gkktm: ahhoz képest, hogy mennyi zsetont dobáltak be Görögországba, nem lettek mediterrán tigrisek, inkább afféle belső felvevőpiaci gyarmat.

Alick 2014.01.09. 23:22:36

@gkktm: "Szerzői jogok, szellemi tulajdonjogok - ugye azt nem kell magyarázni, hogy a nyugati innováció és fejlődés egyik fő intézményi alapja a szellemi és minden egyéb tulajdonjogok védelme."

Ja, a jenkiknél a duplakattintás szellemi tulajdonának védelme. :)
Egy normális rendszerhez sok intézményes tornyot kéne még a tengerentúlon lerombolni, nem azt a két szerencsétlen felhőkarcolót...

Csiken Disztroly · http://youtu.be/ipFHAAR8H-A 2014.01.10. 16:13:30

@gkktm: A ltmgfy?q=blabla a kioktató hangnemű semmitmondás internetes megfelelője. Erre mégis milyen érveket vártál válaszul?

gkktm 2014.01.11. 15:46:46

@Csiken Disztroly: igazad van, fogalmam sincs, hogy hogyan várhattam az "új, korszerű baloldaltól" annál összetettebb választ egy nemzetközi (politikai) gazdaságtant érintő kérdésre, minthogy az USA/nagytőke mindent kizsákmányol és legyarmatosít, ami az útjába kerül, és egyébként is, Görögország!
Mindenesetre további jó szuverenitástféltést, oszt akkor majd remélem meg lesznek védve a jó magyar cégek -- mint a Közgép meg a CBA -- a büdös jenkiktől!

Csiken Disztroly · http://youtu.be/ipFHAAR8H-A 2014.01.13. 07:10:17

@gkktm: Egyébként is Görögország? LOL! Te voltál az, aki elsőként szóbahozta a görögöket, mint példát a felzárkózott államokra, aztán @Kis Miklós: tett egy utalást, hogy hát izé, Görögország nem éppen úgy néz ki, mintahogy az egyszeri ember elképzeli a felzárkózott országokat. Erre jöttél az idétlen és arrogáns ltmgfy-s riposzttal, hogy de igenis a görög felzárkóztak, merhogy gédépé. Aztán most meg jössz ezzel a mégidétlenebb cba-zással. Nem mondom, jó nagy ökör vagy, gratulálok hozzá.
süti beállítások módosítása