Karl Marx esete az Uberrel

2015.07.13. 02:38

A sharing economy nem feltétlenül írható le a hagyományos közgazdasági fogalmakkal – Marx például biztosan fejreállt volna attól a gondolattól, hogy az emberek kőkapitalista körülmények között is hajlandóak önként megosztozni egy termelőeszközön –, de ettől még nem biztos, hogy üldözendő. Maga az ötlet is kommunisztikus jellegű (mondjuk ki: baloldali) közösségekben merült fel először, hogy nem muszáj minden háztartásnak saját babkocsit, mosógépet vagy autót vásárolnia – úgy is működik a dolog, ha közösen szerzik be, és összehangolja a használatát. De mondunk mást, ami talán azokat is meggyőzi, akik az Uberre valamiféle gyanús imperialista találmányként tekintenek. Vegyük például az energiatermelést, amelyen belül szintén többféle modell létezik.

Atom Anti írása.

marx2.jpg

Kép:bibliotecapopularenglish.blogspot.co.uk

Azt írja a baloldali napilap baloldali szerzője egy minapi véleménycikkben, hogy az Uber (és a nemzetgazdaság működéséhez legfeljebb minimális közteherviseléssel hozzájáruló, hasonló üzleti modellel dolgozó többi startup, mint például az Airbnb) balról nézve védhetetlen: egyrészt nem adóznak/tébéznek eleget, tehát nem veszik ki a részüket a szolidaritáson alapuló közteherviselésből, másrészt valójában nem is foglalkoztatnak szinte senkit, tehát még munkahelyeket sem hoznak létre – sőt, inkább elveszik a rendesen adózó/tébéző alkalmazottak és vállalkozók, azaz nyilván a taxisok, hotelportások és szobaasszonyok munkáját. Különösen tetszett az az ellenérv, hogy ráadásul ezeket a szolgáltatásokat jellemzően úgyis csak a felső középosztály veszi igénybe (vagyis eszerint akkor balról szintén védhetetlen a Sziget VIP hetijegy, a lézeres intim szőrtelenítés, sőt az iPad is).

Lenne azonban itt egy aprócska paradigmaváltás: elkezdődött már valamikor a '90-es években, de aztán az internet terjedése adott neki igazán nagy lökést, és mára olyan jelentőssé vált, hogy talán érdemes a kedvéért átgondolni, amit a gazdaság és a közterhek viszonyáról hiszünk. A sharing economy nem feltétlenül írható le a hagyományos közgazdasági fogalmakkal – Marx például biztosan fejreállt volna attól a gondolattól, hogy az emberek kőkapitalista körülmények között is hajlandóak önként megosztozni egy termelőeszközön –, de ettől még nem biztos, hogy üldözendő. Maga az ötlet is kommunisztikus jellegű (mondjuk ki: baloldali) közösségekben merült fel először, hogy nem muszáj minden háztartásnak saját babkocsit, mosógépet vagy autót vásárolnia – úgy is működik a dolog, ha közösen szerzik be, és összehangolja a használatát. Hogy ennek környezetvédelmi és erőforrás-gazdálkodási szempontból mennyi előnye van, azt most nem is részleteznénk – illetve egyetlen tény erejéig mégis: egy személygépkocsi teljes életciklusa során az összes környezetszennyezésnek nagyjából a fele a gyártáshoz kapcsolódik –, inkább arra érdemes kitérni, hogy közösség- és társadalomszervezési szempontból sem haszontalan az embereket rávenni a bizalomra és az együttműködésre.

De mondunk mást, ami talán azokat is meggyőzi, akik az Uberre valamiféle gyanús imperialista találmányként tekintenek. Vegyük például az energiatermelést, amelyen belül szintén többféle modell létezik. Vannak, akik az erősen központosított, államilag felügyelet energiarendszerekben hisznek, ahol a dolgozók után tényleg minden közteher bekerül az államkasszába. Egy ilyen centralizált szisztémába tökéletesen beleillik az atomerőmű, ami tehát nyilván koherens a baloldalisággal. Viszont mit kell gondolnunk akkor a német Energiewendéről? Ott ugyanis az történt, hogy az energiaszolgáltatás négy nagy multinacionális vállalat kezéből kikerülve néhány év alatt több milliós szereplős ágazattá vált, amelyben mezőgazdasági kistermelők és szövetkezetek viszik a prímet, merthogy ezek hozták létre a legtöbb megújulós kapacitást. A tipikus bajor gazdának ma nem csak a háza tetején vannak napelemek, hanem a hegyoldali legelője legmeredekebb, legkevésbé használható részein is. A szóban forgó gazda egyrészt megtermeli a saját (gazdasága) energiaszükségletét, másrészt a fölösleget betáplálja az energiahálózatba, elsősorban lokális igények kielégítésére, mondjuk a helyi óvoda ellátására. És ha belegondolunk, hogy ez a felállás a hagyományos taxizáshoz áll-e közelebb – ahol mindenki csak az állam közvetítésével illetve közreműködésével juthat bevételhez és szolgáltatáshoz –, vagy az Uberhez... akkor most az Energiewende is vállalhatatlan baloldali szempontból? Vagy tényleg új időket élünk, amelyek új gondolkodást igényelnek?

Az persze csúnya dolog, hogy a – nem feltétlenül a taxizásnak, hanem sok esetben inkább a saját autónak alternatívát állító Uber központja Hollandiában van, és ezért Hollandiában adózik a bevételei után (a magyar Prezi meg az USA-ban – viszont a General Electric globális minőségbiztosítási központja Oroszlányban). De egyrészt az Uber-sofőr is fizet jövedelemadót, áfát meg a benzin árába épített számtalan egyéb füstadót a magyar költségvetésnek, másrészt a kormány akár úgy is dönthetne, hogy vonzó jogi szabályozással, átlátható és kiszámítható gazdasági-politikai környezettel az összes hasonló céget Magyarországra csábítja, a bevételeikkel együtt. Nagyon sok magas presztízsű, biztos egzisztenciájú magyar munkahelyet lehetne így teremteni – és valószínűleg a haladó baloldalnak sem lenne ellene semmi kifogása.

Ne maradj le semmiről! Kéthetente elküldjük mailen az öt legjobb írásunkat!

Nyomj egy tetsziket és érd el írásainkat a Facebookról!

A bejegyzés trackback címe:

https://dinamo.blog.hu/api/trackback/id/tr177585318

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

This Ocean 2015.07.13. 16:11:42

"Nagyon sok magas presztízsű, biztos egzisztenciájú magyar munkahelyet lehetne így teremteni – és valószínűleg a haladó baloldalnak sem lenne ellene semmi kifogása."

Uh, hogy került dinamóra ez a cikk? T. Szerző semmit nem ért sem az Uberből, sem a poszt-fordista kapitalizmusból.

Az Ubernek semmi köze az anarcho-kommunista munkamegosztáshoz; az Uber egy a piacot uralni kívánó monopólium. Algoritmikus monopólium: az eladó-sofőr és a vevő-utas számára hozzáférhető információt az appon keresztül korlátozza. Az algoritmus karbantartásán kívül minden valós terhet a munkásokra (szerződésben alvállalkozókra) hárítanak. Az árakat, így a munkások bevételét önkényesen és gyakran változtatják. A szakszervezeti kezdeményezéseket már csírájában elfojtják.

De nem is folytatom, rendes baloldali oldalakon volt már pár elemzés:

www.jacobinmag.com/2014/09/against-sharing/

www.nakedcapitalism.com/2014/04/matt-stoller-how-uber-creates-an-algorithmic-monopoly.html

Szalay Miklós 2015.07.13. 18:12:52

Nos, szerintem, ami az Ubert és uberezést illeti, az egy kapitalista környezetben végzett kapitalista vállalkozás, illetve viselkedés, úgyhogy nem hiszem, hogy Marxnak olyan nagyon felül kellene vizsgálnia a nézeteit miatta.

Kapitalista a sofőrök részéről, akik pénzért fuvaroznak, a vállalat meg eleve teljesen a profitra utazik, ráadásul úgy, hogy a világ minden részéről kiszivattyúzza annak jelentős részét a helyi vállakozóktól, sofőröktől. Eközben a profit megoszlása is a tőke felé mozdul, mert annak egy részét ezek után nem a sofőrök, hanem a Uber befektetői teszik zsebre.

Hogy a felhasználóknak tetszik a rendszer, az nem csoda, mert mindenki szeret olcsóbban utazni, a legtöbb embernek meg ez számít igazán. (Meg kicsit talán az is, hogy ehhez is a telefonját nyomkodhatja.) Ennek azonban ára van.

(Jó, azt hagyjuk meg, hogy ahol a taxizást eddig korrupció jellemezte, azt tényleg egy szűk kör uralta, mely nem engedte közel a többi vállalkozót, az utasokat pedig kizsákmányolta, ott valóban jobbá teheti a rendszert.)

Ajánlom továbbá a könyvemet:

egyvilag.hu

Ebben a világ összes fontos dolga meg lesz világítva érthetően és őszintén, de tényleg, köztük a közgazdasági összefüggések is.

szabadenergia 2015.07.13. 23:12:59

@This Ocean: Egyetértek, ez az írás gyengécske. A Jacobinos cikket akartam volna én is linkelni, de megelőztél.

Általában megfigyelhető a "haladó" elmék körében az a téveszme, hogy az internet és általában a modern termelési viszonyok, a szolgáltatási szektor túlsúlya stb. egyre inkább lehetővé teszik a tőkeviszony alóli kibújást. Az Uber, Airbnb példája is mutatja, hogy inkább szemfényvesztésről van szó. A tőkeviszony megmarad, viszont egyre inkább szétporlad, és bonyolultabb kapcsolatokra esik szét.

És hát Marx nyilván élvezné ezeknek a folyamatoknak az elemzését, amik épp ellentétesek azzal, amit a 19. században látott, amikor "törpeméretű, szétszórt folyamatok átváltozását nagy, társadalmi méretű kombinált munkafolyamatokká" (A Tőke I., 553. o.) figyelte meg. Mindez akkoriban mindenki számára láthatóvá és tapinthatóvá tette a tőke uralmát.

Manapság nehezebb az elemzők dolga.

ingyenebed 2015.07.14. 11:21:38

szerintem Atom Anti jó irányba kapirgál.

"This Ocean" nettó hülyeséget állít. Az Uber nem korlátozza az információt, hanem éppen hogy avval kereskedik.

AZ INFORMÁCIÓ AZ ÁRUCIKK JELEN ESETBEN. AZ AUTÓ TULAJA AZÉRT KAP PÉNZT, HOGY TAGJA LEGYEN A RENDSZERNEK, EZÁLTAL GENERÁLVA AZ INFORMÁCIÓT ÉS A RÁ VALÓ IGÉNYT, AMIVEL AZ UBER KERESKEDIK.

Pont hogy a hagyományos taxis cégek korlátozzák az információt, hiszen mikor felhívom a diszpécsert, az nem közli velem, hogy jah kérem, a másik cég bizony 10%-al olcsóbban vinné el magát. bolond lenne.
A hagyományos taxis cégek nem az információt árulják, hanem magát a fuvart a SAJÁT KOCSIJAIVAL. ez ugyanaz, mint amikor a lemezkiadó magát a lemezt árulta, mivel az adat nem műszakilag nem vált el az adathordozótól. lsd alább az mp3 példát.

az Ubert információ korlátozással vádolni kb olyan gondolat, mintha a tesco-t mondjuk a kenyérforgalom korlátozásával vádolnám, mert a saját sütödéjéből árul, ezáltal "elzárva" előlem a sarki kispék áruját.

nade rátérve a posztra:

a következő változást figyeltem meg magamon. kb 10-15 éve mikor a PC-k elterjedtek divat volt mp3-akat gyűjtögetni tonnaszám. visszagondolva abból indultunk ki, hogy előtte ha akartam a zenét, meg kellett vennem magát az adathordozót, fizikailag kellett bortokolnom. jött az mp3, a mentalitást egy darabig nem változott, szedjünk össze minél többet. mára azt figyeltem meg, hogy ma már ilyen igényem nincs, sőt kifejezetten kényelmetlen a tengernyi régi cd-n a több száz fájl közt keresgélni. gyorsabb és kényelmesebb a netről lehúzni a számot akkor mikor épp meg akarom hallgatni.

hiszen az érték nem az adathordozó, hanem a zenét mint információt tartalmazó bitsorozat.
nem akarom fizikailag birtokolni ezt a bitsort, nincs erre igényem. amire igényem van, az a hozzáférés, a rendelkezésre állás. az ehhez szükséges közmű (internet) megbízhatósága és elérhetősége maga az áru amit megveszek, és nem a bitsor.
persze adott a szerzői jogi probléma, hogyan lesz ebből a zenészeknek pénzük. a magam részéről abszolút a fizetős tartalmszolgáltatás pártján vagyok. fizessünk általában a tartalomért egy átalányt (vagy mérve), mint a vezetékben az áramért. és ebből kapjanak a zenészek a letöltések arányában.

na ehhez hasonlít az Uber is.

amikor taxit rendelek, annyi a célom, hogy vigyenek el A-ból B-be.

ehhez nem szükséges, hogy sárga legyen a kocsi, legyen rajta taxi felirat, legyen 81 lóerős, kevesebb mint 10 éves, 500 literes csomagtartóval, külön jogsis sofőrrel, stb.
ezek egy elaggott 20.századi maffiaállam céhes piackorlátozó előírásai. a taxisok egyszerűen leboltoltak a maffiaállammal, illetve annak budapesti helytartójával, tarlóssal. erről szól az uber sztori. és nem csak nálunk, a világon máshol is.

ezért nem védem a taxisokat. céhes jobbágy szolgákat nem védünk, hanem éhen döglesztjük őket. a szabad emberé a jövő.

ingyenebed 2015.07.14. 11:26:01

jah igen, jut eszembe.

Mexikóváros minapi ötletei az Uber kiszorítására remek bizonyítékok a véleményemre.

This Ocean 2015.07.14. 17:28:47

Jaj, ingyenebéd sokkal egyszerűbb lenne, ha elolvastad volna a cikkeket, nem fogok a dinamó kommentfolyamába 50 oldalas elemzést írni, ezért linkeltem. Egy szóval sem mondtam, hogy a magántaxis cégek a közérdeket szolgálják, ez egy szalmabáb.
Az algoritmus mint monopólium csak az egyik ellenérv az Uberrel szemben, emellett ott van még az Uber tényleges gyakorlata, amiről pl. a Jacobin ír.

Jó olvasást!

"Uber’s ascendance hasn’t come without controversy. A lot of people are focused on the company’s use of surge pricing, which is when the company charges more money to customers because there is ostensibly high demand, such as during snowstorms or during New Year’s eve. It’s a controversial practice, to say the least.

The CEO of Uber, Travis Kalanick, has responded by basically saying ‘deal with it, it’s market-pricing.’ His argument is that higher pricing brings more drivers into the market, matching supply with demand. It is the optimal way to get as many people home as possible.

His argument, though, is phrased somewhat oddly. Kalanick notes “we are not setting the price, the market is setting the price.” But then, non-ironically, immediately adds “we have algorithms to determine what that market is.” In other words, the prices his company sets in the markets that his company controls are somehow, well, natural. So complaining about this is like complaining about the rain.

This is, of course, absurd. Uber is aiming for an algorithmic monopoly, control of a market through contract pricing. That the contract pricing is done with a complicated algorithm doesn’t make it a market, it just makes it complicated. Standard Oil would love this rationale.

There are three big issues with Uber’s model.

One, Uber controls all of the information in this so-called ‘market’. One of the premises of a market is relatively balanced information on the part of both the buyer and the seller. But Uber is neither a buyer or seller, it’s a broker. And as a broker, it shows the buyer and seller only what it wants to. Its algorithm is not regulated nor is it transparent, so neither the buyer or the seller has any credible information. This isn’t a market, it’s a monopoly. It’s a special type of monopoly, an algorithmic monopoly. It may mimic market-style pricing, or it may not. That’s up to Uber. "

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2015.07.14. 21:27:54

Talán először el kéne dönteni, hogy mi teszi a "kapitalista cég"-et. Ha az a megoldás kapitalista, hogy nagy bevétel képződik, amely bevételt nem egyenlően, de még csak nem is munkaérték arányosan osztják el a dolgozók között, akkor az Uber egy kapitalista vállalat.

Akkor innentől legfeljebb azon lehetne vitatkozni, hogy az Uber technikailag "megosztottabb" megoldása mutat-e valami felé, mondjuk kifele a kapitalizmusból. Másképp fogalmazva: amit az Uber csinál, az valóban olyan fokú "paradigmaváltás"-e, hogy az már egyfajta rendszerszintű változásnak mondható? Erre semmilyen jel nem mutat.

A többi cicaharc két, egymással konkurens kapitalista vállalkozás között.

ingyenebed 2015.07.17. 10:17:13

@ipartelep:

a "nagy bevétel" az nem tudományos kategória.

mi a kapitalista cég?
a termelőeszközök nem azok használói tulajdonában vannak, hanem a tulajdonos elkülönül. a használók mint munkaerőpiaci árucikkek léteznek, bért kapnak, a bérüket nem az általuk megtermelt "érték" hanem az adott munkaerőpiaci szegmensben létező kereselt-kínálati viszonyok határozzák meg. maga ez "érték" nem határozható meg, csak "ár" létezik, azt pedig a piac határozza meg. a cél nem az "értékteremtés", hanem a profit (tőkére vetített hozam). (a tőke mint elvont értékmennyiség célja a profit mint elvont értékmennyiség előállítása- minden egyéb csak eszköz ehhez, az ember is, a maga munkájával együtt).

legalábbis remélem, hogy jól értem nagyjából.

érték-e a coca cola (lényegében cukros víz)? - ezt a kérdést
csak marxista szemmel van értelme feltenni ezt a kérdést. kapitalista szemmel ezt a kérdést egyszerűen nem tesszük fel, nincs értelme. azt mondjuk, hogy nincs olyan létező, aki/ami ezt eldönthetné, a piac dönti el. ha az emberek megveszik akkor érték, és olyan mértékben érték, amilyen mértékben megveszik. vagy ha létre akarnánk ilyen döntéshozót hozni, az az emberi szabadságot olyan mértékben korlátozná, amit nem fogadunk el és pont. ez a kapitalizmus, és az ennek megfelelően működő vállalatok a kapitalista vállalatok.

az mindegy, hogy a bevétel nagy vagy kicsi, különben is mihez képest?

akkor mi van Uberrel?

maga cég által nyújtott szolgáltatás, a fuvarszervezés és az ehhez szükséges adatbázis a cég tulajdona, célja a profittermelés. az autósok nem részei a cégnek (se nem tulajdonosok, se nem munkavállalók), hanem szerződött partnerei, lényegében külsősök.

úgyhogy nekem az a véleményem, hogy maga az Uber egy mezei kapitalista vállalat (ha már ez volt a kérdés), viszont egy olyan környezetet indukál maga köré, amelyben az autósok tulajdonukat termelőeszközként használhatják (tehát nem válik el a termelőeszköz a használójától), bár kérdés, hogy ez profit-e, szerintem nem az, pusztán költségcsökkentés.
illetve az utasok szemszögéből egy erőforrás megosztás.

tulajdonról lemondás nincs, közös tulajdon szintén nincs a rendszerben.

ez a sajátos indukált környezet az ami a biztosítékot kiveri az taxisoknál is, meg az államoknál is. mivel az edórendszerük/jogrendszerük nincs erre felkészülve.
süti beállítások módosítása