A lázadás, igazságkeresés, ön- és létismeret szép szavak. Főként, ha saját helyükön használják őket, s nem pusztán dialógust színesítő referenciaszavakként lebegnek, mondjuk egy filmben, hanem konkrét hétköznapi szituációk indokolt cselekvéssorozatai által sejlenek fel…

Többszörös marginalitást felmutató már nem török, még nem német punk munkanélküli squatolós főhős, önazonos underground világ, önpusztításból megtisztulásra sarkalló szerelmi szál, erős török (értsd: autokratikus) társadalomkritika egy belülről…