Ezt jelenti a szabadság

2013.12.10. 13:00

• • • Happy • • •

December 10. az emberi jogok világnapja, az a nap, amely emlékeztet bennünket arra, mit jelent a szabadság szó valójában. Sokkal többet annál, mint amit sokan érteni vélnek alatta. Kis Miklós írása.

 

A szabadságot fölfoghatjuk úgy, mint kényszerektől mentességet, szabadságot valamitől – s úgy is, mint lehetőséget, szabadságot valamire. Ha úgy véljük, a szabadság csak a kényszerektől mentességet jelenti, akkor az adott esetben a híd alatt alvás szabadságát jelentheti – ahol persze az illető szabadon kifejtheti a véleményét bármiről. Akadnak magukat liberálisnak mondók, akik hajlamosak azt hirdetni, hogy szabad lehet egy olyan társadalom is, ahol tömegek nélkülöznek. Sőt, azt mondják, ha az állam beavatkozik, s a javakat újra elosztja tehetősektől a nélkülözők felé, az már a szabadsággal ellentétes.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata viszont azt mondja nekünk, a szabadság a kényszerektől mentességet is jelenti, de többet is annál: fontos képességeket, lehetőségeket. Arra tanít bennünket: az még nem szabad, aki elmondhatja a véleményét, de a híd alatt kell aludnia.

A nyilatkozat azt is mondja, „minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást”. Ám azt is megtalálhatjuk benne, hogy „minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti”.

Arról is olvashatunk a nyilatkozatban, hogy senkit sem lehet kínvallatásnak alávetni vagy rabszolgaságban tartani, s arról is, hogy minden személynek joga van a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.

A nyilatkozat szerint az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez van joga. Ezen elvet még tartalmazta Magyarország korábbi Alkotmánya, az új Alaptörvény már nem.  A nyilatkozat szerint mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítő fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít és amelyet megfelelő esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki. Sajnos, ettől nem csak mesze vagyunk, de távolodunk is.

Az emberi jogok napja arra emlékeztet, hogy van egy egyetemes emberi jogok nyilatkozata, amit az ENSZ 1948-ban elfogadott, s amellyel minden jóérzésű ember egyetért. A nyilatkozatban foglalt emberi jogok olyan célokat irányoznak elő, amelyekért minden felvilágosult kormányzat dolgozik. Bizonyos országok előbbre tartanak ezen célok megvalósításában - mint a skandináv államok -, mások hátul kullognak, mint a közép-afrikaiak. De abban a világ minden felvilágosult, jóakaratú embere egyetért, hogy az államoknak ezen célok felé kell haladni. A nyilatkozatban foglalt egyetemes emberi jogok közös értékminimumot jelentenek. Nem baloldali, nem jobboldali, hanem közös emberi minimumot. Még akkor is, ha ma Magyarországon még talán nem érzi minden politikai erő ezeket az értékeket teljesen magáénak.

fotó: Flickr/David Robert Bliwas

Ne maradj le semmiről! Kéthetente elküldjük mailen az öt legjobb írásunkat!

Nyomj egy tetsziket és érd el írásainkat a Facebookról!

A bejegyzés trackback címe:

https://dinamo.blog.hu/api/trackback/id/tr975683950

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

¿Qué tapas hay? 2013.12.10. 13:56:08

"A nyilatkozatban foglalt egyetemes emberi jogok közös értékminimumot jelentenek."

Hogyan vélekednek erről a Kairói Nyilatkozat országai? Mivel nincs egységes emberiség, egyetemes emberi jogok sincsenek.

♔batyu♔ 2013.12.10. 14:51:38

Szóval akkor az emberi jogok világnapján utasította ki Kanada Szegedi Csanádot pusztán azért, hogy ne tarthasson meg egy előadást, amit egyes zsidók kértek, mások viszont nem.

Mert ez elég nagy gáz. Putyin sem hiszem, hogy megkockáztatna egy ilyet.

2013.12.10. 17:14:42

„minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti”

Ez nagyon szép, de olvashatnánk tőled valamit arról is, hogy miképpen lehet ezt több mint hatmilliárd embernek biztosítani? Ha netán válaszolnál, kérlek, ne csak elveket, ötleteket írj!

Kis Miklós 2013.12.10. 21:38:41

@FN: Jó a kérdésed, sokaknak eszükbe juthat - szép, de nincs rá erőforrás. Az idézett mondat nagyon ambiciózusnak tűnik, de miről is van szó?

Jog az "élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz,
valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a
munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére
szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz"

Ha belegondolsz, ezek olyasmik, amit egy Kenya színvonalán álló ország is képes nyújtani, ha akar. Nem elérhetetlen cél, hogy mindenkinek jusson ruha, élelem, lakás, és legyen általános társadalombiztosítás. Ehhez nem kell gazdag országnak lenni.

2013.12.10. 23:02:34

@Kis Miklós:

Hát persze – csak attól függ, mit nevezünk „orvosi gondozásnak” és hogy a társadalombiztosítás mire nyúlt fedezetet és mire nem.

A XXI. századi egészségügyi ellátás radikálisan különbözik akár a XX. század ’70-es éveiben lehetségestől is, technológiák, terápiák és persze eredményesség tekintetében. Egy sor betegség, amely 20-30 éve gyógyíthatatlan volt még, mára nem az többé – csakhogy ennek ára van, éspedig pénzben. És nyilván nem azért, mert a „gaz, nyerészkedő” gyógyszerlobbi, vagy a „telhetetlen” orvosok teszik azt drágává. Nem: ez a fejlett technológia ára.

Mármost, ezt egy Kenya szintű technológiával és munkakultúrával termelő társadalom egyszerűen nem tudja kitermelni. Ha pedig így van (és így van!), akkor egészen más életesélyeket jelentenek az emberi jogok Németországban, Svédországban, illetve Kenyában. Igenis: gazdag országnak kell lenni a XXI. századi ellátáshoz – már csupán az a kérdés, hogy mitől gazdag és mitől szegény egy-egy ország?

Erre az a sztereotip, baloldali és divatos válasz, hogy „a gazdagok kizsákmányolják a szegényeket” – csakhogy ez egy XIX. századi állapotokat feltételező és XIX. századi eredetű válasz. Ma már jóval többet tudunk azokról a tényezőkről, amelyek a szegénység és a gazdagság valódi okai. Ezekről talán majd máskor – de addig is gondolj bele, hogy Svédország a XIX. sz. elején ugyanúgy szegény volt, mint Kenya – mára pedig sokszorosan gazdagabb, pedig senkit sem gyarmatosított. Finnország pedig maga is orosz „gyarmat” volt…

…Szóval: érdekelnek a válaszok?:-)

Kis Miklós 2013.12.10. 23:58:34

@FN: Mást tud nyújtani a kenyai, a magyar és a svéd egészségügy, minden bizonnyal, masok az eleteselyek, de egy picit ezzel eleveztunk az eredeti témától. Az egészségügy természetéből adódóan olyan, hogy bármennyit el lehet rá költeni, ettől még az általános társadalombiztosítás kívánatos, s ennek színvonala függ az ország fejlettségétől is nyilván,legalabbis behatarolja a lehetosegeket. A skandináv államok példája bizony hasznos tanulságokat hordoznak, remek példa arra, hogy nem az alacsony újraelosztás a siker receptje.

2013.12.11. 00:30:10

@Kis Miklós:

Nem vezet el a témától, azaz az egyetemes emberi jogoktól - éppen ez a lényeg: vagy valóban egyetemesek és ebből következőleg azonos tartalmúak ezek a jogok, vagy pedig léteznek "első- és másodrendű társadalmak" e jogok tekintetében.

Egyébként közkeletű tévedés az, hogy a skandináv társadalmak "jóságát" a magas újraelosztás adja - hiszen pl. éppen a magyar újraelosztási ráta magasabb a svédnél. A valódi ok nem az újraelosztásban, hanem a hatékonyságban - tágabb értelemben a polgáriságban - rejlik. És ez az, ami miatt Kenya "másodrendűségre" van kárhoztatva.

¿Qué tapas hay? 2013.12.11. 08:33:23

"vagy pedig léteznek "első- és másodrendű társadalmak" e jogok tekintetében"

Már hogyne léteznének ilyenek, és még igazából titkot sem csinálnak belőlük. Mert:
1) vannak társadalmak ahol a preambulum szövegével összhangban törekszenek a nyilatkozatban megfogalmazott alapelvek általános és széleskörű betartására (jellemzően egyes nyugat- és észak-európai országok)
2) vannak társadalmak, ahol a mindennapi élet szintjén próbálják érvényesíteni ezeket az alapelveket, de az adott társadalom érdekei mentén, és csak az adott társadalom tagjai javára (jellemzően a fehér angolszász dominanciájú volt brit gyarmatok)
3) vannak országok, ahol formálisan elfogadták a nyilatkozatot, többé-kevésbé a gyakorlatba is átültették az alapelveket, de gazdasági, politikai, vagy kulturális okokból nem teljeskörűen, bár ezt nem ismerik el.
4) vannak országok, ahol deklarálták, hogy a társadalom számára a nyilatkozat jelen formájában nem elfogadható, azt teljeskörűen nem is szándékoznak a gyakorlatban érvényesíteni. (példa: a Kairói Nyilatkozat országai)

És ezek mind ENSZ tagállamok.

Wintermoots (törölt) 2013.12.11. 16:28:48

az ezzel ellentétes felfogást valló és gyakorlatot folytató államokat semmilyen retorzió sem éri, lehetnek ensz-tagállamok, úgyanúgy megy oda tőke, kereskedünk velük, stb.
szóval ha nincs szankció, miért is törekednének erre, pláne a szegényebb, diktatórikusabb stb. helyek?

¿Qué tapas hay? 2013.12.11. 21:19:17

@Wintermoots: Nem véletlen. Épp azért döntöttek anno a nyilatkozati forma mellett, mert egyezményként egyetlen tagállam sem ratifikálta volna. Így is csak annyit sikerült elérni, hogy kötelezettséget nem jelentő nyilatkozatként ellenszavazat nélkül, de a SZU, a szoc. országok, a muzulmánok és a Dél-Afrikai Köztársaság tartózkodása mellett fogadták el.
süti beállítások módosítása