Az alapjövedelem egy radikálisan új társadalmi szerződés-típus. Alapszintű biztonságot ígér mindenkinek, amivel egyben az egyenlőtlenség elfogadható szintjét is meghatározza: nem az a baj, ha egyesek sokat keresnek, az a baj, ha bárki olyan mélyre kerülhet, ahonnan képtelen már kikapaszkodni. Választ kínál arra a jelenségre, amely általában jellemző a kapitalista rendszerekre, s amelyet kielégítően a jóléti rendszerek oldnak csak fel. 

Babarczy Eszter írása.

rok8qke.png

Kép: Reddit

Ezt az írást Londonból küldöm. Alig egy órája még éppen a UBI (unconditional basic income) előnyeiről és hátrányairól beszélgettem libertárius, vagyis a szabadságnak minden esetben prioritást adó, az állam méretét minimalizálni kívánó politikai filozófus kollégákkal.

A mai magyar vitában úgy tűnhet, hogy az alapjövedelem valamiféle balos, netán kommunista gondolat. Mi sem eshet távolabb a valóságtól.

A minimáljövedelmet – amelynek leggyakoribb megvalósítása az ún. negatív személyi jövedelemadó – pragmatikus és elméleti szempontból is több és eltérő jellegű érvvel támasztják alá, mind liberálisok, mind baloldali pártok és itt az UK-ban, ahogy Magyarországon is, a bevezetését javasló zöldek.

Pragmatikus szempontból a liberálisok szemében előnyei közé tartozik, hogy jelentősen csökkenti a bürokráciát, ezzel pedig a korrupció és a kijárás különféle formáit is. Előnye továbbá, hogy a demokrácia működéséhez szükséges alapfeltételt – hogy tudniillik a társadalom minden tagja érdekelt legyen a társadalmi béke fenntartásában – kielégíti. Végül áttekinthetőbbé teszi az állami elosztást, mivel a sok tucat kis járadékot kiváltja egyetlen juttatással (a legtöbb AJ tervezet azzal számol, hogy a nyugdíjat is kiváltja az alapjövedelem, illetve a nyugdíjasok és rokkantak választhatnak az alapjövedelem és a társadalombiztosítási nyugdíj között).

Az inkább baloldali, illetve zöld hívek szemében az egyenlőtlenségek csökkentésének egyik legegyszerűbb módja, amelynek elvi jelentősége is van – az egyenlő méltóság elvét támogatja. Az erős biztonsági hálót nyújtó skandináv országok pedig – bár nem alapjövedelem formájában – sikerességük, társadalmi békéjük zálogának tartják, hogy senkinek sem kell reszketnie a teljes egzisztenciális összeomlástól, ezért „nyugis” a hangulat.

Természetesen az alapjövedelemnek jelentős hátrányai is van.  A fő gyakorlati probléma vele az, hogy nem ösztönöz a munkavégzésre, és hogy roppant drága, illetve elszívja a pénzt fontosabb programok elől.

Elvi bírálói arra is hivatkoznak, hogy igazságtalan, a serényeket terhelve, a renyhéket segítve növeli az újraelosztást.

A pragmatikus kritikákra adott válasz szerint noha egyes csoportokat az AJ talán nem ösztönöz munkavégzésre (bár elkerüli a segély-csapdát, amennyiben akkor is megtarthatja a munkavállaló alapjövedelmét, ha melléje munkát vállal), más csoportok a segítségével közelebb kerülnek a középosztályosodás lehetőségéhez (természetesen további tanulás és munkavállalás révén). Mivel tervezhetővé teszi az életet, ezért segít hosszabb távú életstratégiák kialakításában és érvényesítésében.

Ehhez a magyar viszonyok tekintetében azt tenném hozzá, hogy teljes önáltatás azt hinni, hogy bármilyen munkaerőpiaci vagy szociális programmal növelni lehet a munkanélküliség kultúrájában felnőtt és iskolázatlan felnőttek tényleges munkaerőpiaci részételét. Itt kizárólag a gyermekek új pályára állításától várhatunk megoldást, ennek pedig pontosan az kedvez, ha a gyermek és szülője képes a hosszabb távú gondolkodásra, mivel nem kell minden gondolatát és döntését nagyon rövid távú szükségleteknek alárendelnie. Megjegyzem, hogy mivel a családi pótlék minden gyermeknek jár, a munkaerőpiacra beilleszkedni képtelen népességben pontosan úgy működik, mint egy alapjövedelem, azzal az egy feltétellel, hogy minél több gyermeket kell a világra hozni, s ezeket iskolába kell küldeni. Az iskola képtelensége arra, hogy a hátrányokat korrigálja, azután társadalmilag újabb problémákat termel.

Ami a második problémát illeti, szemernyi kétségem sincs, hogy a jelen költségvetési helyzetben a feltétlen alapjövedelem bevezetése lehetetlen. Ehhez előbb alaposan át kell gondolni – egy társadalmi vitában –, majd át kell alakítani a költségvetést. Nem úszható meg az sem, hogy komoly szakértők sok komoly megvalósíthatósági tanulmányt készítsenek. A PM javaslatának részletei nincsenek kellően kidolgozva – ez olyan feladat, amelyet el kell majd végezni, miután megállapodtunk abban, mit is jelent pontosan az alapjövedelem. A javaslat konkrét számait ezért nem tekintem különösebben relevánsnak, ahogy azt sem, hogy a feltételezett bevételek mennyire megalapozottak. Ami engem illet, a PM javaslatából nem a számadatokat tartom érdekesnek, hanem azt, hogy komolyan veszi az alapjövedelmet mint politikai ajánlatot.

Ha egy társadalom nem engedheti meg magának az alapjövedelmet, még negatív jövedelemadó formájában sem, az ne vezesse be – ez olyannyira nyilvánvaló, hogy kár rajta felháborodni. Az AJ fő – filozófiailag, politikailag valóban érdekes – kérdése azonban nem ez.

Az alapjövedelem egy radikálisan új társadalmi szerződés-típus. Alapszintű biztonságot ígér mindenkinek, amivel egyben az egyenlőtlenség elfogadható szintjét is meghatározza: nem az a baj, ha egyesek sokat keresnek, az a baj, ha bárki olyan mélyre kerülhet, ahonnan képtelen már kikapaszkodni. A saját metaforám erre az, elviseli-e egy közösség, ha egy tagja a kerekek közé esik -- ki-ki megtalálhatja a maga metaforáját. Feltételezi azt is, hogy a társadalom tagjainak tudatában kell lenniük, mit kapnak és mit adnak, s hogy az alapjövedelem a társadalmi béke egyik pillére: az is jól jár vele, aki éppen nettó befizető, és a középosztály akkor is élvezi ennek az előnyeit, ha egyébként a járandóság nem jelent életmódbeli ugrást az életében. A társadalmi béke és szolidaritás, a bizalom és a kölcsönösség olyan elemei egy jól működő társadalomnak, amelyek Magyarországon fájó módon hiányoznak. „Fájó” – mondom, és így is értem, nem pusztán a gazdaság, de az egyén egészségét is kikezdi. Számszerűsítésre nem vállalkozhatom, de biztos vagyok benne, hogy bizalom és a biztonságérzet hiánya nagyobb mértékben veti vissza a magyar gazdaságot, mint a korrupció, s még rosszul is érezzük magunkat közben.

Az igazságtalanság vádját nem látom indokoltnak. Hogy egy állam adóbevételeit (és társadalombiztosítási bevételeit) hol realizálja, politikai kérdés. Minden állam adóztat, és adóztathatja a fogyasztást nagyobb mértékben, mint a munkát. Magyarország is így tesz – nem az adó, hanem a társadalombiztosítás növeli meg nagyon a munka terheit, márpedig az alapjövedelem egyes elképzelések szerint kiváltja a nyugdíjat, tehát ezeket a bevételeket osztja el egy kicsit másképp. Az alapjövedelem megfér azzal is, hogy ki-ki kreativitásának megfelelő szintű életet érjen el: aki nem elégszik meg az alapjövedelemmel, nyilván többet fog dolgozni és magasabb nívón fog élni. Nem érzem magam kompetensnek ebben, de talán a nyugdíjak problémáján is enyhít, ha az alapnyugdíj mellett az idősebbek tovább dolgozhatnak, ha lemondanak a TB alapján számolt nyugdíjukról.

Az alapjövedelem nem radikálisan egyenlősítő politika: csak a hálót erősíti meg, nem kényszeríti az akrobatát, hogy le is pottyanjon.

Egy eklektikusan centrista szavazó számára, amilyen én vagyok, az alapjövedelem javaslatának a következő előnyei vannak.

1. Szociálpolitika helyett társadalompolitikában gondolkodik, vagyis nem kezeli külön csoportként a szegényeket (rászorulókat), ami már szemantikailag is nagy előny. Egy általános juttatás – mondta volt egykori mentorom, Bence György – alkalmasabb arra, hogy a politikai közösség egységét hangsúlyozza, s ezért akkor is kívánatos, ha egyébként drága.

2. Választ kínál arra a jelenségre, amely általában jellemző a kapitalista rendszerekre, s amelyet kielégítően a jóléti rendszerek oldnak csak fel (rengeteg bürokrácia árán, és ugyancsak nagyon drágán). Ez a jelenség a súlyos egzisztenciális szorongás, amely bénítja a kreativitást, visszafogja az egyén részéről az oktatásba való beruházást és ahhoz vezet, hogy az egyén politikai választásait rendkívül rövid távú számpontok dominálják. Nem kell különösebben érvelnem amellett, gondolom, hogy Magyarországon ez mit is jelent, a rezsiharctól a szavazatvásárlásig.

3. A politikai közösséget szolidaritási közösségként definiálja, amelyben mindenki kerülhet hol fölülre, hol alulra – a valódi kapitalista rendszerekben, amelyekben nem a klientúrák érvényesülnek, hanem az egyéni kockázatvállalás, ez a helyzet ugyanis. Miközben tehát egyeseket talán távol tart a munkaerőpiactól, másokban növeli a kockázatvállalásra való hajlandóságot, és ez az, amire Magyarországon nagy szükség van.

Rajcsányi Gellért azt veti az alapjövedelmet komolyan vévők szemére, hogy mások pénzét kívánják szétosztani. Ez természetesen igaz, de a jelenlegi helyzetben sincs ez másképp: maga a nyugdíjkassza is az egyének és a munkáltatók által viselt társadalombiztosítási teherből osztogat, beleértve a sajátomat, s ugyanez mondható el minden más adónkról. Az alapjövedelem kiváltani szándékozik a jelenlegi újraelosztási formákat, nem növelni az újraelosztás mértékét. Hogy ez lehetséges-e, azt ki kell számolni, ahogy írtam már, de az, hogy valami drága, önmagában nem komoly kifogás. Az űrkutatás is drága. És Magyarországon egyesek Olympiát akarnak!

Szigetvári Viktor írásában elsősorban közpolitikai szempontból tartja problematikusnak a javaslatot. Ezzel nem vitatkozhatom: a PM javaslata jelen formájában közpolitikai szemmel nézve nagyon problematikus. Csakhogy az alapjövedelem nem pusztán közpolitika. Az alapjövedelem régi-új, a baloldalon és a libertárius oldalon egyaránt támogatott politikai filozófia. Nem érdemes tehát szembeállítani olyan – teljesen indokolt – közpolitikai prioritásokkal, mint az oktatás fejlesztése. Az oktatás fejlesztésére igen nagy szükség van (leginkább arra, hogy a tanári pálya vonzó legyen, és a tanárok kellő támogatást kapjanak a tanításhoz – vagyis épp ésszel elköltött pénzre), de ez egészen más jellegű javaslat. Nem elképzelés arról, hogy mi alkotja a szolidaritási köteléket, az egyenlőtlenség határát, az ország sikerességének kritériumát – egyetlen kérdésre keresi csak a választ, amikor a munkaerőpiacra beilleszkedni képtelenek felzárkóztatását tekinti prioritásnak. Ez véleményem szerint nagyon fontos, de nem politikai ajánlat egy egész országnak. Arról nem beszélve, hogy hiába szentelünk most egy nemzedéknyi időt a felzárkóztatásra, ha egyébként nincs munka, a kiképzett fiatalok – hacsak nem képesek jelentős földrajzi mobilitásra, amihez ugyancsak pénz kell – ugyanúgy munka nélkül maradnak.

Ami azokat a kritikusokat illeti, akik szerint nincs szükség „politikai termékre”, mert elég közpolitikai megoldásokról meggyőzni a szavazókat, egyfelől sok szerencsét kívánok nekik ebben, másfelől szívesen egyetértek abban velük, hogy nem értünk egyet. A „politikai termék” a PR irodák szóhasználata, barátkozzunk meg a ténnyel, hogy valójában politikai gondolatról van szó – ha nem is nagyon eredeti, de legalább érdemi társadalomképről. Erősen kétlem, hogy a baloldalon – vagy bármilyen oldalon – túlkínálat volna olyan – ismét hangsúlyozom, alapvetően pragmatikus – politikai ajánlatokból, gondolatokból, amelyek tényleges vitát érdemelnek. Ha a PM legnagyobb sikere az lesz, hogy ezt a vitát elindította, már azért őszinte hálánkat érdemlik: az elmúlt 25 évben gondolatok csak a jobboldalon kerültek elő.

Mint a sok és heves reakcióból is látszik – még ha a vitapartner földbe döngölése és lehülyézése, ami oly jellemző a magyar közéletre, elmaradhatatlannak tűnik is --, az alapjövedelem javaslata gondolatokat kíván mind a támogatók, mind a kritikusok részéről. Micsoda frissítő újdonság a magyar politikában!

 

Ne maradj le semmiről! Kéthetente elküldjük mailen az öt legjobb írásunkat!

Nyomj egy tetsziket és érd el írásainkat a Facebookról!

A bejegyzés trackback címe:

https://dinamo.blog.hu/api/trackback/id/tr417372954

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Szociális emancipáció: FNA 2015.04.26. 02:26:15

Európában nincs nagy tere a kreacionizmusnak és a neoprotestáns fundamentalizmusnak. E tájat erősen megfertőzték azok a felvilágosodás szellemi forradalmából következő egyenlősítő eszmék, amelyek a XX. században – a volt Szovjetunió érdekszférájában – ...

Trackback: Babarczy Eszter: Az alapjövedelemről egészen máshonnan 2015.04.16. 14:26:01

Teljes önáltatás azt hinni, hogy bármilyen munkaerőpiaci vagy szociális programmal növelni lehet a munkanélküliség kultúrájában felnőtt és iskolázatlan felnőttek tényleges munkaerőpiaci részvételét.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pythonozok · http://visszabeszelo.blog.hu 2015.04.16. 13:44:55

Szerintem vezessük be világszerte a kommunizmust, a gazdagoktól vegyük el a vagyonukat és osszuk el igazságosan, a munkát meg bízzuk a gépekre!

Mikor veszi észre a sok alapjövedelem mantrázó, hogy ennek valódi értelme csak akkor van, ha van megfelelő mennyiségű forrás, amiből annyi jövedelmet lehet biztosítani mindenkinek, hogy abból emberhez méltó módon élhessen mindenki, ami viszont egyenes út az elméleti kommunizmus megvalósításához, ami viszont ellenkezik az elsősorban önző, egoista emberi természettel?

==T== 2015.04.16. 15:20:13

Valaki egy kommentben javasolta, hogy az alapjövedelmet az ún. "mélyszegényeknél" az jelenlegi javaslatokkal ellentétben - ahol gyermekenként pótlólagos ingyenpénzt kapna mindenki - úgy kéne bevezetni , hogy az csak akkor járjon, ha nincs az illetőnek gyereke (hisz nyilvánvaló, hogy saját pénzből nem tudná eltartani, felnevelni - értsd a társadalom hasznos tagjává tenni - meg jó eséllyel ingyenpénzből sem lenne képes).

Én ezt a megoldást támogatnám, ill. a büntetett előéletűeket automatikusan kivenném a programból.

pythonozok · http://visszabeszelo.blog.hu 2015.04.16. 15:27:31

@==T==: büntetett előéletű meg jó eséllyel úgy gondolja, hogy a sitt is jobb, mint az éhhalál... részletezzem?

sztd 2015.04.16. 15:50:52

Az alapjövedelemmel számolók szerintem kifelejtik a számításból az emberit, mint élőlényt, biológiai fajt, stb.

A bizalmatlanság az tényleg alapvető egy társadalomban, de nem az alapjövedelem fogja meghozni. Attól nem bízom jobban a másik emberben, hogy az állam alapjövedelmet ad nekem, és neki is.
Ha azt jelenti, hogy bízom a jövőben, akkor sem jó eszköz, hiszen jelenleg senki nem hiszi, hogy ez fenntartható.
A biztonság, aminek a hiánya akadályozza a társadalmi fejlődést nem az a biztonság, hogy bármit tehetek, úgyis lesz valami minimális alapjövedelmem, hanem az, hogy az utcán végigmehetek, ha megtermelek valamit, akkor nem más aratja le, stb. Ilyesmivel alapvetően a Jobbik foglalkozott, amikor behozta a cigánybűnözés szót a köztudatba. Egyes területeken mindenki azt értette alatta, hogy az állam kivonul a megvédésből, a tyúkokat ellopják, a termést learatják, a szólok megvernek/megölnek, és erre jött a Jobbik a gárdával.
Ezen elvben segíthet az alapjövedelem, hiszen, aki nincs éhhalál szélén, az talán nem lop. Talán. Csakhogy a saját kerti termesztéstől régóta senki nincs eltiltva.

Az emberek egyszerűen nem szeretnek dolgozni. Lehet, hogy a posztíró kivétel, valószínű a konferenciázók is azok, de a többség nem szeret. Az átlag, ha nem attól kell félnie, hogy éhen hal, akkor bizony, nem is dolgozik.
Ismerjük a "Ha én gazdag lennék (...) Temetném a munkát" szövegű dalt. Nem a semmiből írták.
Ezzel el is érünk a lényeghez. Ha nincs kényszer, túl sokan hagyják abba a munkát, ami miatt a többiek egyre kevésbé (és egyre haragosabban) termelik ki a nekik járó alapjövedelmet, mire a rendszer összeomlik, és egy rakás olyan embert hagy maga után, aki évek óta nem dolgozik, és bizony dolgozni is el lehet felejteni.
A szüleim olyanokra is emlékeznek, hogy a rendszerváltáskor voltak, akik a munkanélküli segély reményében (akkor 2 évig tartott) kikövetelték a saját kirúgásukat. Vajon ilyen azóta nem lenne? Aligha hiszem.

Még egy észrevétel: munka általában van. Van, amikor nincs elég, és lehet, hogy olyan munkából nincs elég. Ha azonban azt mondjuk, hogy nem érdemes küzdeni (mert így is van egy minimum), akkor az átlagos egyén nem is fog, mert a pluszért nem szokás. A túlélésért szoktak küzdeni.

pythonozok · http://visszabeszelo.blog.hu 2015.04.16. 16:18:28

@sztd: hogy az emberek nem szeretnek dolgozni, az ebben a formában marhaság. Hogy a konkrét munkájukat vagy csak a munkahelyüket gyűlölik, az nem a munkaundor jele. Én is szerettem a munkámat, csak az idióta főnököket toleráltam nehezen.

2015.04.16. 17:52:19

A túlélésért szoktak küzdeni. "

jaja, rettegünk hogy ha már a túlélésért nem kell, nem fogja a középosztály által nem szívesen végzett munkákat bagóért elvégezni a prolisereg...
jeges félelem szorítja a közép/felső osztálybéliek szívét...
mi van ha a proli nem akar kvázirabszolgaként élni...

==T== 2015.04.16. 18:27:34

@sztd: Az alapjövedelemmel számolók sokadjára bizonyítják, mennyire képben vannak a magyar valósággal kapcsolatban.

@pythonozok: csak palánta?

2015.04.16. 18:31:27

sztd-nek egyébként külön köszönet a széljobbos gondolkodásmód-lélektan szép megfogalmazásáért.

széljobb nem egyenlő náci, az csak egy részhalmaz
fidesz, jobbik: nem-náci széljobb

ricardo 2015.04.16. 20:14:10

Ha Babarczy Eszter az én alkalmazottam lenne, és én tudnám, hogy az államtól feltétel nélküli alapjövedelmet fog kapni, amiből még meg is lehet élni, akkor én bizony élből csökkenteném a bérét ezzel az alapjövedelemmel, mert az nekem úgy sokkal olcsóbb. Az állam meg hajtsa be Babarczy alapjövedelméhez a zsét azon, akin tudja.

Bár félő, hogy az állam adószedő keze végül az én cégemet is elérné valamilyen formában; végtére, az alapjövedelmek kifizetéséhez szükséges pénzt valahonnan csak elő kell keríteni. De figyelem: a feltétel nélküli alapjövedelem nem tesz egyetlen országot sem gazdagabbá. Az pusztán egy irdatlan jövedelem redisztribúció: a rendesen adózó cégektől az adóelkerülő cégek felé, illetve a szorgalmas munkavállalóktól a lusták felé. Nota bene az alapösztönzés ebben a rendszerben világos: a cégek részéről az adóelkerülés, vagyis a finanszírozás másra hárítása (lobbival, csalással stb.), illetve a munkavállalók részéről a munkakerülés és a rossz termelékenységű munkavégzés. A végeredmény? A jólét csökkenése, valamint a finanszírozási terhek áthárításának egy olyan kusza rendszere, ahol már nem tudni, ki is viseli valójában a végső terhet, de az garantáltan igazságtalan, garantáltan rontja a termelékenységet, garantáltan demoralizálja a lakosságot. Szóval igazi szocializmus. Jegyezzük meg: feltétel nélküli alapjövedelem mellett nem lehet normális, kompetitív munkaerőpiac, ami nélkül viszont nincs kapitalizmus. Aki alapjövedelmet akar, az nem akarhat kapitalizmust (és a híveinek legtöbbje tényleg nem is akar).

És ez nem puszta elmélkedés. 1795 és 1834 között Angliában létezett feltétel nélküli alapjövedelem. Speenhamland-rendszernek hívták, és úgy működött, ahogy leírtam. És mérhetetlen pusztítást csinált. A Babarczy Eszter-féle álértelmiségiek okosnak hitt locsogása "tervezhető életről", "társadalmi békéről" meg "új társadalmi szerződés-típusról" köszönő viszonyban sincs a valósággal. Ezek egy civilizálatlan ember olcsó butaságai.

ingyenebed 2015.04.16. 22:20:11

@pythonozok:

akkor én kérdezem máshogy:

kiiktatható-e a munkakényszer a társadalomból?

ingyenebed 2015.04.16. 22:23:13

@WiteNoir:

persze nem kötelező prolinak lenni.
lehet azt a matekot meg is tanulni, és diplomát szerezni.

pythonozok · http://visszabeszelo.blog.hu 2015.04.16. 22:28:44

@ingyenebed: a technika jelenlegi szintjén kb. annyira, amennyire az elméleti kommunizmus megvalósítható. A lehetőség sok területen adott lenne, de akkor mi lesz a profittal?

na4 2015.04.16. 22:55:36

Ez kommunizmus, amibe egysre már fényesen belebuktunk. Nekem ez nem kell, egyszer elég volt.

egy igazi barom vagy mária 2015.04.16. 23:11:03

"az a baj, ha bárki olyan mélyre kerülhet, ahonnan képtelen már kikapaszkodni. "

Akkor most valaki, szépen lassan magyarázzon el nekem dolgokat.
1- Mi garantálja, hogy az állampolgár nem elissza, eldrogozza az alapjövedelmét az első héten, utána ugyanúgy elmegy lopni. Vannak, akik jelenleg is ezt csinálják, csak segélynek meg hívják.
2- Teljesen mindegy, hogy milyen színvonalon él az állampolgár, mindig lesznek menő cuccok. Azért menő mert drága. Ha ezt a munkájával nem tudja elérni -ahogy most sem vehet ferrarit mindenki- ugyanúgy frusztrált lesz, vagy megy lopni
3- Az alapjövedelmen élő állampolgár, aki nem iszik, és eltengeti szépen lustán az életét nem fogja szarrá unni magát? Lesz egy nagy unatkozó néptömeg
4- A lusta, tengődő állampolgár miért küldené el a gyerekét iskolába, amikor annak is pont ugyanúgy meglesz a tengődéshez szükséges alapjövedelme?

Ahogy látom lenne egy nagy tömeg, aki bár nem éhes, de unatkozik, frusztrált, buta, és újratermeli önmagát. Cáfoljatok légyszi

2015.04.16. 23:19:22

@ricardo: Na de ki dolgozna neked ingyen? Ha lenne alapjövedelem, akkor az alkalmazottaid pont hogy nem lennének rászorulva, hogy szarért-húgyért neked dolgozzanak. Tehát lenne lehetőségük rá, hogy alaposan megkérjék a munkájuk után nekik járó bért, vagy elmennek máshová dolgozni, vagy otthon maradnak az alapjövedelmen. Ezen logika mentén akár még emelkedhetnének is a bérek.

2015.04.16. 23:20:50

@ingyenebed:

ja, ilyen egyszerű.

amúgy. a matekot tanulók egy része is proli.
egy középiskolai tanár micsoda szerinted?
vagy egy húsz éves gyakorlat után nettó 120-at kapó mérnök végzettségű ügyintéző a közszférában?
vagy akár egy rendszergazda valami kis helyen, és hasonlók.
ezek bizony kisprolik, semmi egyebek.

de a lényeg hogy írtál valamit, mert írni kell

2015.04.16. 23:21:35

@ricardo:

Aki alapjövedelmet akar, az nem akarhat kapitalizmust (és a híveinek legtöbbje tényleg nem is akar)."

muhaha

2015.04.16. 23:23:15

@egy igazi barom vagy mária:

jóember, azt a középosztály termeli újra, a fogyamagyar ill. támogassuk a családokat-marhasággal.
mert kell az olcsó kiszolgáló prolisereg.

régesrég azt kellene propagálni hogy bizonyos szint alatt ne vállaljanak utódot.
de nem ez történik. akkor?
szidd a fajtád, győzd meg őket

sztd 2015.04.16. 23:32:36

@pythonozok:
Éppen nem a munkaundorról írtam, hanem arról a jövedelemszerző tevékenységről, amely a megélhetéshez szükséges. A többségnek van hobbija, de abból általában nem él meg, mert a társadalom a hobbigyakorlására (ami nagy mennyiség esetén komoly munkát igényel) közvetlenül nem tart igényt, így alapvetően nem fizetne érte.

A kérdés nem is az, hogy összességében a munkáját aktuálisan szereti-e valaki, hanem hajlandó-e küzdeni érte, éveken át tanulni, begyakorolni, stb. Hiszen az iskolában sok olyan dolgot kell ehhez megtanulni, aminél az ember első látásra magától azt gondolja, hogy soha semmi szüksége nem lesz rá. Minek üljön akkor ott? Ha ott kell ülnie, minek tanuljon? Az ígéret szerint pénze így is lesz!

Az is fontos, hogy adott esetben hajlandó-e váltani, ha kiderül, hogy az egyik nem működik. Nyilván van olyan olvasat, hogy merhet váltani, mert addig is tartja az alapjövedelem, amíg beletanul. Ez azonban egy belső igényességet feltételez. Ez a belső igényesség a többségben nincs meg.

2015.04.16. 23:33:49

amúgy jól látom, beismerték hogy a manapság munkának nevezett tevékenységek egy része voltaképpen csak túlélési kényszerből végzett?
ej-ej, hát mi is lenne ha a túlélési kényszer megszűnne... (bár a normális léthez továbbra is munkát kéne végezni)

ja és most akkor fogyamagyar vagy ne termelje magát újra az alsó osztály?

2015.04.16. 23:36:21

jó látni mennyire lenézik az embereket a rendszer feltétlen híveinek látszó kommentelők, és mennyire félnek...

és ezek a tanult, okos felnőtt emberek...
bigott, rettegő szellemi prollancsok...
és ez nem jelenti azt hogy minden "progresszív" ötlet támogatandó, most nem arról az oldalról van szó

2015.04.16. 23:37:38

olvassátok és lássátok, mint gondolnak rólatok a rendszer feltétlen hívei.
és ezt tartsátok szem előtt.

sztd 2015.04.16. 23:43:17

@WiteNoir: :D

"mi van ha a proli nem akar kvázirabszolgaként élni..."

Eddig sem volt tilos sem tanulni, sem vállalkozni. Az, akinek a munka=rabszolgaság, az tipikusan azért ácsingózik, hogy legyen valami pici jövedelme. Ha lesz alapjövedelem, akkor otthon marad, a rendszer pedig kellő mennyiségű saját jövedelem hiányában összeomlik.
A rendszer azonban jobb lenne attól, ha az ilyen ember tovább akarna jutni, és ebben sikeres lenne. Csak ahhoz az illetőnek saját maga rabszolgájának kellene lennie, és sokkal az alapesetnél keményebb rabtartónak. Szóval nem a többiek reménykednek, hogy lesz rabszolgájuk, hanem az érintett nem akar többet. Helyette persze mások sem akarhatják.

sztd 2015.04.16. 23:49:55

@WiteNoir:
"amúgy jól látom, beismerték hogy a manapság munkának nevezett tevékenységek egy része voltaképpen csak túlélési kényszerből végzett?"

A manapság só hibás. Régen sokkal inkább ez volt a helyzet.

Valami miatt azt hiszik egyesek, hogy a munkából nincs elég. Pedig van, és kereslet is volna rá. A különbség az, hogy a munka más, mint ami régen volt, de nem kevesebb.

Egyébként nincs itt semmi lenézés. Nem biztos, hogy én azt csinálnám amit, ha amúgy is megélnék. Szóval nem nézünk le másokat jobban, mint magunkat, csak van önkritikánk.

2015.04.16. 23:51:11

@sztd:

Az, akinek a munka=rabszolgaság, az tipikusan azért ácsingózik, hogy legyen valami pici jövedelme. Ha lesz alapjövedelem, akkor otthon marad"

mondom, egy tipikusan egybites felfogással operálsz aztán meg vagy lepődve azon ha valaki ennél kicsit komplexebb világképpel bír.
ja, és úgy tűnik fideszes vagy. hát gratulálok.

Szóval nem a többiek reménykednek, hogy lesz rabszolgájuk, hanem az érintett nem akar többet"

és látszólag milyen eszesen viszed tovább primitív hülyeséged, hogy véletlenül se azzal bírkózz, amit neked írtak.
a fajtád a fideszes és a jobbikos, van akire hat a retorikátok, sajnos

2015.04.16. 23:52:22

@sztd:

itt is kevered a munka és a tevékenység fogalmád, és szarod ki a szavakat, értelem nélkül.

2015.04.16. 23:54:22

az ilyen grafomán aktivistasöpredék árassza el a magyar netet, ezek sírnak legjobban ha virtuálisan pofánb.sszák őket.
hagyom is a tocsogókat, kár hogy ez is ilyen züllöt hely kommentek szempontjából.

von Putri 2015.04.17. 00:05:07

Az egész hablaty lényege röviden: kommunista utópia 2.0. Aztán lehet filózni rajta, hogy az utópia jobboldali vagy baloldali fogalom

s 2015.04.17. 00:24:30

@pythonozok: Igazad van. Az alapjövedelem gondolata lényegében a kommunizmus eszméje álruhában. Úgy 100, 150 évente az emberek szükségét érzik annak, hogy megpróbálkozzanak ilyesmivel, nem törődve a nagy elődök dicstelen bukásával. Arra gondolnak, hogy nekik talán sikerül, ha a többieknek eddig nem is. Kár lenne ezt a törékeny és sokat próbált Magyarországot ismét kitenni egy reménytelen társadalmi kísérlet bizonytalan hatásainak, miután az előző kommunista próbálkozás következményeit sem hevertük még ki, viszont a kapitalizmusból sem próbáltunk ki még annyi mindent, hogy ennyire hamar elegünk legyen belőle. Tartok tőle, hogy ez az eszme egy szűk, hatalomra törő csoport céljait szolgálja csak az elkeseredett és lassan már bármire kapható, befolyásolható tömegek támogatásának megszerzésében.

Továbbá tegyük fel a kérdést, létezhet -e alapjövedelem abban az esetben, ha a társadalom egyetlen munkaképes tagja sem dolgozik? Létezhet -e ugyanilyen körülmények között felosztó-kirovó nyugdíjrendszer? Ha a válasz megvan, akkor már mindenki tudni fogja, hogy miért nem működőképesek ezek a rendszerek. Mert egy rendszer csak abban az esetben működik, ha kiállja a szélsőséges esetek próbáját is. Itt tehát arról van szó, hogy ha mindenki beéri az alapjövedelemmel, akkor azt azonnal be kellene szüntetni, ugyanis nem volna olyan bevétel, amit el lehetne osztani. A társadalmi rendszerek megalkotásakor nem térhetünk el túlságosan a biológia alapelveitől. Ugyanis biológiai lények vagyunk. Kicsit persze eltérhetünk, mert többek vagyunk egyszerű élőlényeknél. Érző, gondolkozó és komplex viszonyok közt eligazodni kénytelen, bonyolult társadalomban élő egyedek vagyunk. Ez lehetőség és elvárás is egyben. Azért vannak jobb lehetőségeink, mint egy magában álló lénynek, mert a társadalom, amiben élünk erőforrásokat biztosít számunkra. Ezért azonban tenni is kell valamit. Aki semmi hasznot nem nyújt a közösségnek, amiben él, azt a közösség kiveti magából. Ez az élet törvénye és nem tudok elképzelni egyetlen olyan magasztosnak szánt eszmét sem, ami ezt képes lenne felülbírálni az egész közösség létének veszélyeztetése nélkül.

s 2015.04.17. 00:37:56

@ricardo: A kontraszelekció már ma is elképesztően negatív hatásokat mutat a magyar társadalomban, mint ahogy bármelyik másikban társadalomban is ezt mutatná. Az elképzelés lényegében rendszer szintűvé tenné a kontraszelekciót. A korrupcióval és a transzparencia hiányával ez olyan halálos elegyet alkotna, hogy utána a csoda sem menthet meg minket a következményektől.

s 2015.04.17. 00:41:47

@egy igazi barom vagy mária: "Cáfoljatok légyszi"

Hát . . . én nem nagyon tudlak.

s 2015.04.17. 01:02:56

@WiteNoir: "amúgy jól látom, beismerték hogy a manapság munkának nevezett tevékenységek egy része voltaképpen csak túlélési kényszerből végzett?
ej-ej, hát mi is lenne ha a túlélési kényszer megszűnne... "

Elmondom röviden. Szeretnél elmenni meginni egy korsó sört, de nincs nyitva a kocsma, mert a pultos csaj is csak kényszerből ment be eddig, de most már, hogy van alapjövedelem, leszarja az egészet. Egyébként sör sincs, mert a szállítók pont így leszarták és basztak bevinni bármit is. Akkor gondolsz egyet, hogy inkább benézel a pékségbe, mert talán kenyér csak van, de kurvára nincs ám azt sem, pont az előbb vázolt okok miatt. A hentesnél mégis mi a fasz lehet? Elmész, hogy talán megzabálnál egy pár debrecenit, de gecire kong az ürességtől az is. Mindenki a faszát vakargatja otthon, a saját szarában fetrengve, mert ugye a csatornázási műveknél sem dolgozik nyilván senki. Van éppen alapjövedelmed, de szart sem ér, mert semmit nem kapsz érte. Egy társadalmat a munka tart meg. Nem vagyok orbán fan, ezt akik ismernek a hozzászólásaimból, simán igazolhatják, de a gumicsizmás tahója azért fején találta a szöget, amikor munka alapú társadalomról pofázott. Kár, hogy ezt magára és a baráti körére nézve nem gondolta érvényesnek, mint ahogy az is kár, hogy még egyáltalán Magyarországon van, és nem verték ki innen egy gyalogsági ásóval a kibaszott csürhéjével együtt. Nos, remélem nem felejtettem ki semmit.

gtri 2015.04.17. 01:39:37

Javaslom, hogy társasházi szinten próbálják ki az alapjövedelmet. Egy 55 lakásos társasházban a "gazdagoktól" (haha, a jövedelemellenőrzés ugye Magyarországon legendásan pontosan mutatja, hogy kinek mennyi a tényleges jövedelme :) )vegyenek el pénzt és adják oda a közös költséget nem fizetőknek (A PM javaslata ugyanis nem mindenkire kiterjedő feltétel nélküli alapjövedelemről szól, hanem "rászorultsági alapon" működő, jó magyarosan eltorzított alapjövedelem-koncepcióról van szó). Lesz nagy boldogság és kicsiben megtapasztalhatjuk , hogy mivé fejlődik a ház társadalma.
Biztos lenne boldog szolidaritás-érzés a megsarcoltakban. :):):)

Szóval kedves népboldogítók, kérem mutassátok be az ötlet életrevalóságát egy magyar társasház 55 lakásos példáján keresztül kicsiben. Annyi jó szociológusunk van, igazán rá tudnának beszélni egy társasházat egy mondjuk 10 évig zajló kísérletre.

gtri 2015.04.17. 02:03:19

"Hogy ez lehetséges-e, azt ki kell számolni, ahogy írtam már, de az, hogy valami drága, önmagában nem komoly kifogás. Az űrkutatás is drága. És Magyarországon egyesek Olympiát akarnak!"

A PM már "kiszámolta". :) És bizony tehernövekedés lenne a dolgozók számára. Szavazatvásárlás az egész gondolatmenetük lényege. Csak a rásszorulóknak járna, akiknek "kevés a jövedelme", de természetesen nem vezetnék be a mindenkire kiterjedő évenkénti jövedelemellenérzést és vagyonosodásvizsgálatot.
Már más helyeken leírtam, dolgoztam olyan cégnél, ahol a vezérigazgatónk alacsonyabb jövedelemmel volt bejelentve, mint én. Papíron ő szegény volt. A PM pedig a "látható jövedelem alapján való rászoultság" alapján adna egyeseknek alapjövedelmet és tagadná meg másoktól azt. Majd ha kiderül, hogy ténylegesen mennyi megy a zsebbe például az építőiparban vagy a vagyonőröknél meg még rengeteg egyéb helyen, vagyis mindenkinek látszik a tényleges jövedelme, akkor lehetne egyáltalán beszélni a PM féle javaslatról. Addig csak az adócsalók szavazatainak megvásárlására szolgáló ötletként könyvelhető el.

DFK 2015.04.17. 09:52:37

Miért hiszik azt, hogy a jövedelem különbségek csupán alaptalan igazságtalanságok? Miért nem mondják ki nyíltan: a törekvőket akarjuk ennyivel és ennyivel megrövidíteni, hogy a lustáknak odaadjuk. Mert valakiknek csak meg kell termelnie az 5 gyerekes roma család havi 175 ezer forintját majd. Ami összegért más családban ketten dolgoznak napi 8 órát. A végén a Jobbiknak lesz 2/3-a...

egy igazi barom vagy mária 2015.04.17. 10:40:47

@WiteNoir: Hát, nagyon nem válaszoltál a kérdéseimre.

ingyenebed 2015.04.17. 11:06:56

@pythonozok:

vagyis sehogy.

ha kiiktattod a profitot a termelési rendszerből, akkor hogyan döntöd el, hogy mi hasznos tevékenység, és mi nem az?

fel lehet fogni a profitot morális oldalról is, de én jobb szeretem rendszerelméleti oldalról nézni. a profit egyfajta moderátor. egy mérőeszköz, amivel el lehet dönteni, milyen tevékenységnek van értelme gazdaságilag. ha profittal, piaci alapon nem engeded eldönteni, akkor csak adminisztratív úton lehet, ami szükségszerűen csődhöz vezet, mert semmilyen központi döntéshozó nem rendelkezik sem elég tudással, sem elég információval, hogy döntsön termelési részletkérdésekről. azért nem, mert ez lehetelen. azért lehetetlen, mert az élet immanens tulajdonsága, hogy a működése kaotikus.
ezért nem működik a tervgazdaság.
így marad a profit.

ha tudsz más logikát, ami működhet, akkor hajrá, tedd közzé, lehet, hogy igazad lesz.

ingyenebed 2015.04.17. 11:11:10

@Wendriner Piroska sakál és balerina:

akkor ricardo fogja és szépen bezárja a vállalkozását. ugyanis nem kötelező vállalkozni, profitért csinálja az ember. ha nem kapja meg, szrik rá. és akkor az alkalmazott mehet közmunkásnak.
az állam nem tud munkát teremteni. azt a piac tud. az viszont haszonért teszi, akár teccik, akár nem. ilyen a szeláví.

ingyenebed 2015.04.17. 11:21:56

@WiteNoir:

az is nagy marha, aki mérnökként a közszfáréba megy dolgozni. ott akkor valami más probléma van az illetővel, az tuti. mindegy, ő dolga.

most ha azt akarod nekem elmagyarázni, hogy mindenki aki a munkaereje bérbeadásából él, az marxi értelemben proletár, ha úgy tetszik proli, akkor erről lemaradtál.
meg arról is, hogy a tőke társadalmiasulása miatt vitatható, hogy hány proletár van még egyáltalán, mivel
dolgozóként proletár vagy, manyup/önk nyup stb tagként meg tőkés. mostakkor?

de itt a kommentelő sporttárs nem ebben az értelemben használta a proli szót...
hiába próbálod félremagyarázni.

ingyenebed 2015.04.17. 11:24:58

@WiteNoir:

tevékenységért miért fizessen a társadalom? ami hasznos számára az "munka", azért fizethet piaci alapon. amiért meg nem, az bullshitelés.

ja, nem.
"tevékenység"

ingyenebed 2015.04.17. 11:34:17

amúgy babarci meg egy tipikus HP.
(ja nem, legutóbb éppen "filozófusként" volt bemutatva egy fórumon TGM-el együtt. elég meredek.)

2010-ben még a fidesz kétharmadnak örült, most az alapjövedelemnek.

előbbiért azóta elnézést kért, miután rájött mekkora HP is volt valójában.

utóbbiért is majd elnézést fog kérni biztosan.

üzenem neki, ha esetleg olvasná, hogy mi, a Társadalom, kitörölhetjük a sggünket az ő Értelmiségi utólagos elnézés kérésével. ezért kár volt költenünk a képzésére, ment volna inkább havat lapátolni. ugyanis a mi pénzünkből bohóckodik, csaxólok.

merugye ha egy sebész vagy egy hídmérnök téved, abba emberek halnak meg, úgyhogy sajnos nem ér az "elnézést kérek".

ha viszont egy szociológus, akkor legfeljebb elnézést kér.

na én evvel úgy vagyok, hogy a kétféle értelmiségi értéke közt is ekkora különbség van. számomra.
érti, ugye.

DFK 2015.04.17. 12:54:51

Az alapjövedelem, ha nem egy olajsejkségről van szó, egyszerű lopás.

integrans 2015.04.17. 16:06:00

- Az alapjövedelem: az újraelosztásból származó részesedése mindenkinek. -

Aki ezt nem érti, az nem ért magyarul.

gtri 2015.04.17. 16:32:21

@integrans:
Mindenkinek? Ezen mosolyognom kell. :)

A PM kiheréli a feltétel nélküli alapjövedelem gondolatát. Jogosultsági csoportokat határotz meg (négyet) és csak nekik adna alapjövedelmet.

parbeszedmagyarorszagert.hu//files/public/u363/mmaa_alapjovedelem_vitairat-final-2_0.pdf

"A negyedik csoportot a munkaviszonyban állók adják. Nekik a minimálbér szintjén az állam garantálja a 100 ezer forintos kézhez
kapott bért (a „100 ezres nettó minimálbért”), ami havonta több mint 30 ezer forintos keresetbővülést jelent számukra.
Az átlagbér feletti szinttől csökken a kereset-kiegészítés összege úgy, hogy a munkaviszonyban állók döntő többsége
jobban jár, mint a jelenlegi adórendszer mellett."

Szóval miért használja a "mindenkinek" szót? Az itteni FNA-ból éppen ez hiányozna. Szóval ezért nem "értjük" mi, értetlenkedők ezt a "bölcs" javaslatot.

És amit még hiányolok:
1. Ha jövedelem alapon osztogatnak, akkor ugyan már ellenőrzési rendszert is tegyenek mellé. Mindenki jövedelmét minden évben alaposan ellenőrizzék. Erről hallgat a PM.
2. Egy kis létszámú közösségben végzett kísérlet jó lenne az "elméleti előnyök" gyakorlati megmutatására. A kommunizmus is elméletiéeg csodálatos lett volna. Csak a gyakorlattal akadtak problémák. Egy olyan ország (Szovjetunió), ahol olajtól kezdve aranyon, uránon át a drágakövekig minden van, olyan épületes valamit alakított ki a gyakorlatban a szép elméletből, hogy csak na. :)

integrans 2015.04.18. 00:57:24

@gtri: Akkor újra: önmagában - Az alapjövedelem: az újraelosztásból származó részesedése mindenkinek. -

Aki ezt nem érti, az nem ért magyarul.

A PM javaslat meg még csak javaslat, tehát úgy is kell kezelni.

No és az alapjövedelmet a sosem volt kommunizmushoz asszociálni, újfent csak hatalmas tévedés.

Amire inkább van esély, ez az Európai alapjövedelem bevezetése: Lásd tovább itt: www.facebook.com/Alapveto.Jovedelem/photos/pb.203774062972477.-2207520000.1429311405./850968138253063/?type=3&theater

Mészáros Laci 2015.04.18. 09:34:30

Tragikusan félvak írás.
El vagyok szontyolodva.

gtri 2015.04.19. 01:04:42

Tehát van egy LÉTEZŐ javaslat és egy szép elv ami jól hangzik. Amint azt a PM javaslata mutatja, a szép elv értelmezhető úgy is, hogy a lakosság nagy részét kizárják belőle. Köszönöm szépen az ilyen elvet. Értek magyarul.

"No és az alapjövedelmet a sosem volt kommunizmushoz asszociálni, újfent csak hatalmas tévedés."

Miért lenne tévedés? Az is egy szép elv volt. Ezt is annak mutatják a pártolói.
És hogy sosem volt kommunizmus? Igaz. Az elv, amit hirdettek, szép volt, de a gyakorlat vizsgáján annyira megbukott, hogy létre sem tudott jönni. Még egy olyan országban sem, ahol annyi az olaj és a földgáz, meg egyéb természeti kincs, hogy talán elvileg meg is lehetett volna teremteni egy rövid időre.

"A PM javaslat meg még csak javaslat, tehát úgy is kell kezelni."

Ha a PM-nél még elvi szinten sem bukkan fel az FNA alapgondolatának az a része, hogy "mindenkinek" járna, akkor valóban úgy is kell kezelni. Demagógiaként, ami csakis szavazatvásárlásra szolgál. A demagógia pedig csakis rossz lehet egy társadalomnak.

Voltak annyira józanok az európai polgárok, hogy nem jött össze a egymillió aláírás, ami ahhoz kellett volna, hogy az Európai Bizottság kezdeményezzen uniós jogszabályalkotást a feltétel nélküli alapjövedelem megteremtéséről. Egymillió helyett 286 000 aláírás jött össze. Remélem, hogy ez így is marad.

A pártolóktól azonban továbra is kérem, hogy legyenek szívesek mutassák meg egy mikroközösség példáján keresztül az elvet a gyakorlatban is. "Elvileg működnie kellene". Nos, az emberkísérleteknél egy kicsit óvatosabban kellene eljárni. Úgy tesznek, mint a GMO gyártók. Próbáljuk csak ki a "terméket" a gyakorlatban és majd lesz ami lesz.

____törült____ (törölt) 2015.04.21. 14:26:02

Kedves Eszter,

Alavetően ott a probléma, hogy az ötlet eltorzult, mire a határainkra ért, a PM sávos izéjével.

Az igazi UBI lényege, hogy az is megkapja, aki nem szorul rá. Hogy nem rászorultsági, hanem alanyi jogú.

Mint Charles Murray az In Our Handsben rámutatott, a modern konzervatívoknak az a bajuk a welfare rendszerrel, hogy az ember nem rajta kívül álló erők bábja, hanem igenis képes sorsát irányítani, nyomorát bizony gyakran önmaga generálja, és perverz dolog a nyomor létrehozását rászorultsági alapú segélyekkel jutalmazni, ösztönözni. Ha már valami osztogatásnak lennie kell, akkor már kapjon mindenki ugyannyit, az is, aki nem szegény, mert akkor nem a szegénység termelését ösztönzi ezzel.

Azaz, míg a rászorultsági segélyek a rossz döntéseket jutalmazzák, az alanyi jogő UBI döntés-semleges.

Azaz, végső soron nem egyenlősítő, nem egyenlősíti a rossz és jó döntéseket hozókat.

Ez volt Murray konzervatív gondolatmenete az UBI mellett vagy 20 éve már.

A PM viszont a sávos izéjével megint csak egy rászorultsági alapú rendszert talált ki. Ez a baj.

____törült____ (törölt) 2015.04.21. 14:29:59

"Minden állam adóztat, és adóztathatja a fogyasztást nagyobb mértékben, mint a munkát. "

Jó vicc, mintha csak ez a kettő lenne. Minden valamirevaló közgazdász elsősorban a land value tax-et javasolja, mivel ez az egyetlen olyan vagyongyarapodás, ami nem ÉRDEM kérdése.

Egyszerűen nem értem, lehet, hogy ehhez túl konzervatív vagyok, hogy ez a teljesen alapszintű "ne büntessük azt, aki jó dolgot csinál, ne jutalmazzuk azt, aki valami rosszat csinál" logikát miért nem értik. Dolgozni jó, termelni jó, tehát minél kevésbé kéne adózással büntetni. Értékes földet, természeti erőforrást birtokolni legalábbis semleges, tehát ha már valamit, akkor ezt.

____törült____ (törölt) 2015.04.21. 14:47:20

@ingyenebed: mintha csak ez a kettő lenne.

A normális az a kisvállalkozói gazdaság, ahol emberek adnak el embereknek, és a profit mellett ott van az emberi szimpátia, a szakmai büszkeség és a többi.

Valójában a nagyvállalati kapitalizmus egy szörnyeteg, a személyes kapcsolatoktól megfosztott gazdaság, a gépezetté vált gazdaság, ahol nincs ilyen, hogy neked olcsóbban adom, mert te jó arc vagy, régi cimbi, és tudom, hogy megszorultál.

A szocializmus meg ugyanezt vitte tovább.

Mind a kettő szörnyeteg, egyiknek sincs köze az emberi kapcsolatokon alapú gazdasághoz, ami a családi vállalkozásokat jelenti.

Valahol mind a kettő a hatékonyság kultusz a gazdasági mint társadalmi életmód helyett. Mind a kettő, a nagycéges kapitalizmus és a szocializmus is azt hiszi, hogy azért gyártunk csak cipőt, hogy hordani lehessen, és minden attól függ, hogy hordásra mennyire alkalmas. Egyik sem érti a régi kisvállalkozásos rendszer lényegét, hogy cipésznek lenni egy éleforma, egy életmód, a gazdaság az élet része.

____törült____ (törölt) 2015.04.21. 15:04:18

@WiteNoir: akkor nem lesz elvégezve, vagy kurva drágán. Mind a kettőt megszívja a prolisereg is, mert neki is fontos lenne a munka végeredménye, nekik se jó, ha mondjuk a szemét nincs elszállítva. Ha meg kurva drágán végzi el, akkor meg csak minden drágább lesz és ugyanúgy megy minden tovább.

Az a baj, hogy a balosok túl komolyan veszik a pénzt. Túl valóságosan. Valójában a pénzt nem lehet megenni, azaz a munka jutalmának nem a pénzt, hanem a fogyasztást kell tekinteni.

A fogyasztás nem oszlik ma meg nagyon egyenlőtlenül. Mert csak a pénzben kifejezett fogyasztás, az igen, de a valós értékben, munkaórában kifejezett fogyasztás nem. Így nem lehetséges újraosztani - a pénzt lehet, de akkor csak több pénzbe kerül ugyanannyi fogyasztás

____törült____ (törölt) 2015.04.21. 15:07:06

@ingyenebed: nem, mert unatkoznának az emberek és szétbasznának mindent unalmukban. kukagyújtogatás a köbön. A munkakényszer azért kell, hogy lekösse a sok primitivet, aki nem tudja a szabadidejét értelmesen eltölteni, például az interneten anyázni vadidegennekkel politika címszó alatt, ugye

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2015.04.22. 15:17:46

A czikket el sem olvastam, mert Babarczy teljesen hiteltelen azóta, amióta 2010-ben a Fidesznek szurkolt. Egy ilyen ember vagy hülye, vagy gonosz, más lehetőség nincs.

A társadalmi-gazdasági tervek, sőt rendszerezettebb eszmék, ideológiák elgondolása kell, szükséges, és jó dolog. Tervezés nélkül ott lennénk, ahol a part szakad. Éppen ezért van abban pozitívum, hogy egy tervvel gondoskodni próbálnak a szegényekről. Hiszen minden hasznos, ami ez ügyben ide irányítja a figyelmet. A szegények ügye fontos ügy, emberek vagyunk ugye, vagy hideg, önző gépezetek?
Azonban: keveset ér egy olyan terv, amely nem tud válaszolni a "miből" kérdésére. Hát honnan a fenéből lehet erre pénz elvonni a most is döglődő államháztartástól, hiszen az ugye világos, hogy erre több pénz kellene, mint a mostani elvonások? Amíg erre a terv nem tud válaszolni, addig az egy komolytalan, bár valóban jó szándékú, baloldali terv.
Vagyis ebből már látszik, hogy mielőtt irreális, utópisztikus terveket kezdünk megvalósítani, azelőtt azokat a másik reális (bár elismerem: nemlétező) terveket kellene megvalósítani, hogyaszondja, hogyan lehet jól működő gazdaságot prezentálni. Vagy ha ezt most nem is tudja senki (mert nem tudja), akkor legalább azt, hogy hogyan lehetne többet megtakarítani. Ezt viszont lehet tudni, csak megcsinálni nehéz (fideszmaffia elzavarása, megbüntetése, elhivatott politikusok helyzetbe hozása, stb).

Na nem ragozom tovább. Ennek az egésznek most annyi az értelme, az a jó benne, hogy feldobta a témát, ráirányította a figyelmet arra a nagyon nagy problémára, hogy ebben az országban milliónyi szegény van, akikről valahogyan gondoskodni kellene. Azt, hogy hogyan, azt nem tudja megmondani, és éppen ennek kellene lennie a következő lépésnek. A tervbe természetesen olyasmiket is beleértve, hogy "mi lesz majd akkor?", meg hogyan működtethető az ilyen gazdaság (itt nálunk, és nem Japánban), meg a gazdaságin kívül milyen társadalmi, szociális változásokat hozna ez a cucc.

Tehát: az elosztás reformjához vagy a gazdaságot kell rendbe tenni, hogy az többet termeljen, vagy/és a kiadási oldalt nagyon átgondolni, és megváltoztatni. Látszik itt bármelyikre is bármennyi esély? Egy nagy lószerszám látszik, ami egyre közelebb jön.
süti beállítások módosítása