Sallai Róbert Benedek (SRB, lent képünkön) LMP-s parlamenti képviselő a levelet írt a zöld mozgalom képviselőinek, hogy ne álljanak ki az Ökotárs mellett. Mint mondja, ő próbálja meggyőzni a fideszeseket, hogy "a zöldek nem egyenlőek azokkal a fővárosi liberális szervezetekkel, akiknél a források összpontosulnak,” akik "a független adományokkal védett fővárosi elefántcsont tornyokban” élnek.

Ezt nem Lázár János, hanem a magát “Magyarország zöld pártjának” nevező LMP egyik erős, a zöld mozgalomból érkezett vezetője írta. Nem gyenge pillanatában, ő mindig is így gondolta. 

Vay Márton írása.

Magam azok közé tartozom, akik az LMP korai időszakában hosszú napokat és idegsejtek tömegét áldoztam arra, hogy (többek között) SRB-vel megértessem: a FŐVÁROSI=LIBERÁLIS=ELLENSÉG gránitszilárdságú alapelv hibádzik. Sok fontosabb ok mellett például azért, mert többnyire azokat bélyegezték fővárosinak, akiknek nem csak terepen szerzett, hanem tudományos tapasztalata is van, vagy akik szerint ki kell állni a molotov koktéllal dobált melegek mellett. Nem ő volt ezzel az egyetlen, a párt későbbi szakadása is jórészt e pszichózis miatt történt.

SRB azért írta meg levelét a Parlamentből, mert a Védegylet és a Levegő Munkacsoport (LMCS) szolidaritási nyilatkozathoz keresett támogatókat az Ökotársnak. (A kezdeményezést emberünk tévesen az LMCS mellett a Greenpeace-nek tulajdonítja, aminek csak annyi értelme van, hogy a külföldi, külföldről támogatott szervezet képe jobban illik a politizáló civilek elleni fideszes - és immár LMP-s - uszításhoz.)

SRB arra a közismert tényre épít, hogy az Ökotárs melletti kiállás komoly kockázatot jelent a szolidaritást vállaló szervezetek számára. A lényeg ott van, hogy a zöld mozgalom kulcsfigurája  a Parlamentből milyen érvekkel  tanácsolja el a zöldeket attól, hogy kiálljanak üldözött és megfélemlített szövetségesük mellett. Valamint ott, hogy maga is tovább mélyíti a hazai gondolkodás egyik legkétségbeejtőbb és legostobább árkát: hogy az igazi, szegény vidékiek azért szívnak, mert elefántcsonttoronyban, zsírosbödön mellett élő fővárosiak így meg úgy meg amúgy.

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy megnézhetjük, mit igazolnak a számok SRB állításából a tutiból pofázó gazdag pestiekről. A két kezdeményező sosem rejtette véka alá, hogy nem tetszik nekik az Orbán-rendszer. A Védegylet pályázati pénzei az utóbbi négy évben így alakultak: 73, 76, 55 és 26 millió, az LMCS-é pedig így: 71, 53, 27 és 17 millió. Kapacitásuk, munkatársaik száma és létbiztonsága is ennek megfelelően. Ezzel szemben a Sallai Róbert Benedek által vezetett apolitikus Nimfea Egyesületnél Túrkevén nem negyedükre-harmadukra estek le a támogatások, hanem közel húszszorosukra mentek fel: 25, 77, 127, 421 millió. Nyilván önmagukban még nem mondanak el mindent ezek a számok, de azt azért igen, hogy igazat beszél-e az LMP-s képviselő.

És most, amikor a Fidesz rendőrökkel zaklatja az Ökotársat és az országpusztítás ellen kiálló szervezeteket, akkor "Magyarország zöld pártjának" képviselője némaságra inti azokat a zöldeket, akik kiállnának mellettük.

Szerintem számos történelmi példa mutatja, hogy ez hova vezet. A leszalámizás végén pár “közvetítő” kap valami címet és fizetést (lásd az egykori LMP népi szárnyának másik vezérét, Mile Lajost, az Orbán-kormány új kolozsvári konzulát). De a hatalommal együttműködők többsége később ugyanúgy megy a levesbe.

Talán kibírtam volna szó nélkül, ha a jelenség egyedi lenne, ha SRB nem pontosan ezt képviselné párttársai számára is nyilvánvalóan évek óta, ha e megnyilvánulása nem illeszkedne a liberálisoktól és baloldalától megtisztult LMP hatalomtechnikai szempontból sikeres stratégiájába. És ha nem lennének markáns zöld, civil követői.

A Magyar Természetvédők Szövetsége, a legnagyobb hazai ernyőszervezet az Ökotárs rendőri megszállása után ezt tudta nyilatkozni: "Bár az elmúlt években az MTVSZ-nek voltak szakmai vitái az Ökotárs Alapítvánnyal, többek között éppen a norvég alap lebonyolításával kapcsolatban, aggódva figyeltük az Ökotárs munkatársaival tegnap történteket. Egy ilyen eltúlzott rendőrségi akció félelmet kelthet a civil szektorban és az egész társadalomban is.” És hitet tett a konfliktus tárgyalásos rendezése mellett, muhaha, majd pár nappal  később születésnapjukon Kövér Lászlóval és a hatalom több kispapjának (Bogár László!) társaságában pezsgőztek. Az MTVSZ éveken át regnáló társelnöke, jelenlegi tiszteletbeli elnöke Schmuck Erzsébet szintén az LMP frakció tagja.

Persze lehet, hogy örülni kéne: lesznek azok a magukat pragmatikusnak tartó kollaboránsok, aki szabadlábon maradnak, és fognak tudni környezetvédelmi vetélkedőket szervezni, Kövér Lászlóval gyermekrajz-pályázatokat zsűrizni. Akkor is, ha már barátaim mind a dutyiban lesznek, vagy külföldön vannak.

(A cikk a Népszabadsággal együttműködésben jelent meg.)

Ő pedig Móra Vera, az Ökotárs Alapítvány vezetője:

(A cikk a Népszabadsággal együttműködésben jelent meg.)