Clashfarkas Zsolt punkemlékezete.

Fotó: Flickr/ seven resist

1976-ra a hippi-korszak jócskán kifulladt. Az önkéntes nomád életformát választó Krisztus-imitátor hippiguruk szexrabszolgáikká avanzsált virágmintás trapéznadrágú növendékeikkel és pláne folytonos kenderfelhőbe hallucinált békeálmaikkal többé már nem voltak elfogadható ikonok a munkanélküli vagy épp alja munkát végző brit fiatalok ezreinek. A hippik aktuális fogyasztói társadalommal szemben felépített párhuzamos világa, miután kiderült, hogy totálisan leképezte hierarchiájában azt a társadalmat, ami ellen valójában fellázadt, a realitásra és ezáltal a keményebb lázadásra jóval nyitottabb 70-es évek generációja szemében összeomlott. Helyette egy olyan hierarchia-ellenes társadalomkritikára volt szükség, aminek révén már nem a pénznek lefeküdt Elvis, a Beatles vagy a Rolling Stones volt a követendő zenei minta. Ez a forrongás nem meglepő módon először a nyers erőben (Search and Destroy) és az olcsó alkoholban, esetenként a még olcsóbb ragasztóban (Now I Wanna Sniff Some Glue) találta meg támaszát. A The Stooges Iggy Poppal már a hetvenes évek első harmadában megpendítette a megfelelő tónust, de aztán 1976 áprilisában a Blitzkrieg Boppal a The Ramones  termékeny talajra talált az Egyesült Királyságban, ahol a provokatív fellépéseiről rögtön elhíresült Sex Pistols (Anarchy in the UK) hozta meg a valódi áttörést, és vele a friss és erőteljesen érdes stílust, a punkot.  Nem tagadható, pillanat alatt az anarchisztikus lázadás emblematikus figuráivá váltak Malcolm McLaren megzabolázhatatlanul káromkodó "zenészei". De mint tudjuk, csak egy nagy rock and roll svindli volt az egész a részükről. Provokatív poén. Hiteles színészi játékkal előadott polgárpukkasztás. Ami olyan jól sikerült, hogy egyszerű emberek dühükben az utcára dobták a tévéjüket, amikor meglátták Johnny Rottent élő tévéadásban káromkodni és köpködni, illetve a drogtól eltorzult beszédű Sid Vicioust nyilatkozni. Ám volt olyan dalszerző is, aki cseppet sem vette poénra az egész lázadásproblémát. A Notting Hill karnevál kellős közepén Joe Strummer és Paul Simonon szemtanúja volt ugyanis, ahogy fekete fiatalok összetűzésbe kerültek a rendőrséggel. Tiszta 1958 rasszista Amerikája, csak most 1976-ot írunk, és Angliában (sic!) vagyunk. Megszületik a The Clash. A "valódi" punk. A fekete fiúk rendőröket célba vevő téglahajítása megteremti ugyanis a fehérek esélyét. A fehér fiatalok esélyét a társadalmat ténylegesen alakító lázadásra. Mert addig a fehér hippi fiúk túl gyengék (too chicken) voltak, hogy önpusztításukon túl érdemben is alakítsák saját sorsukat. A tényleges utcai összecsapások megéneklése a Joe Strummer fémjelezte The Clash-sel veszi kezdetét a zenében. Az erre az összefüggésre utaló White Riot című számukban megvan minden, ami a lázadó fiataloknak kell. Gyorsaság, düh, fülbemászó dallam, szokatlan profétikusság és szókimondó előadásmód ideges rángásokkal kísérve a színpadon. Végre megindulhat mindenki saját lázadása. A társadalmi elégedetlenség és spontán önszerveződés a punk révén kiteljesedhet. Azóta sem látott forradalom indul meg a zenében, ami máig ható intellektuális áttörést hoz. Hogy mifélét? Gondoljunk csak bele, ez az év a diszkó fénykora is. Az ABBA esszenciálisnak mondható Dancing Queenje mellett nem nagyon kell magyarázni, miben hoz mást az olyan dal, amiben rendőrautók szirénázásán túl üvegek törését, bakancsok dobbanását hallhatjuk, miközben az énekes Strummer szüntelen "lázadni akarok!" ordításával nyomatékosítja az azóta is aktuális korszellemet.

"White Riot"

White riot - I wanna riot

White riot - a riot of my own

White riot - I wanna riot

White riot - a riot of my own

Black people gotta lot a problems

But they don't mind throwing a brick

White people go to school

Where they teach you how to be thick

An' everybody's doing

Just what they're told to

An' nobody wants

To go to jail!

White riot - I wanna riot

White riot - a riot of my own

White riot - I wanna riot

White riot - a riot of my own

All the power's in the hands

Of people rich enough to buy it

While we walk the street

Too chicken to even try it

Everybody's doing

Just what they're told to

Nobody wants

To go to jail!

White riot - I wanna riot

White riot - a riot of my own

White riot - I wanna riot

White riot - a riot of my own

Are you taking over

or are you taking orders?

Are you going backwards

Or are you going forwards?

Fotó: Flickr/ RonnyR