A kormány mára ígért egy nagy bejelentést a nonprofit energiaszektor megteremtésére? támogatására? Az energiaszolgáltatók rettegnek, a szavazók állítólag lelkesen támogatják az ötletet, és baloldali szemmel a dolog akár nagyszerűnek is tűnik. Pedig a kutya nem egészen itt van elásva.

Névtelen szakértőnk írása következik:

fotó: Flickr/Chris Devers

A Magyar Nemzet szerint "a magyarok többsége" támogatja a nonprofit energiaszolgáltatás kormányzati ötletét. Szerintünk - akik egyébként a legkevésbé sem vagyunk az energiaszektor privatizációjának a hívei - az energiaiparban nem a profit léte vagy nemléte, és nem is a tulajdonforma a kulcskérdés (hiszen, ahogyan éppen napjainkban látjuk, a leggázabb dolgokat és a legnyilvánvalóbb lenyúlásokat rendre az állami tulajdonú energiacégek művelik), hanem az energiatermelés decentralizációja és közösségi ellenőrzése.

A Fidesz-közeli (és akkor még finoman fogalmaztunk) napilap azt írja: a magyarok kétharmada tud az ötletről, 58 százalék támogatja, 41 százalék pedig kifejezetten úgy véli, hogy Magyarország versenyképességén javítana, ha a nonprofit lenne az energiaszektor. Távol álljon tőlünk a szándék, hogy megingassuk a majdnem-többséget ebbéli hitében, ám mégis szeretnénk emlékeztetni, hogy Magyarországon 1948 és 1990 között abszolút nonprofit volt az energiaszolgáltatás (olyannyira, hogy az egymást követő olajárrobbanások begyűrűzésének megakadályozása, illetve a Paksi Atomerőmű esetében a beruházási költségek "kiépítése" az energiaárakból jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az összes kelet-európai állam közül éppen mi kezdtük a legrosszabb adósságpozícióból a kapitalizmus felépítését), ám mindennek semmi hatása nem volt a versenyképességünkre (illetve egyes szakértők szerint kifejezetten ártott neki, mert nem kényszerítette ki az ipar és a háztartások energetikai korszerűsítését).

Nyilvánvalóan érdemes lenne tisztázni, hogy pontosan mit értünk nonprofit működés alatt, és miért szeretjük a nonprofit működést. A magyar közműszolgáltatási szektoron belül a vízszolgáltatásban alakult ki a legnagyobb nonprofit hányad, miközben ebben az ágazatban költöttek a legkevesebbet az infrastruktúra modernizálására - egy 2012-es felmérés szerint a vezetékhálózat 75 százaléka cserére szorulna, de nincs rá forrás -, miközben itt alakultak ki a legnagyobb árkülönbségek (egyáltalán nem attól függően, hogy nyugati vagy hazai, profitorientált vagy nonprofit szervezet volt-e a tulajdonos), és itt volt a legnagyobb az áremelkedés.

És ott van ugyan az állami MVM is, amely nagyon szívesen lemond a profitjáról, de sajnos nem a fogyasztók javára, hanem azért, hogy olyan, a vállalat szakértői számára is értelmezhetetlen projektekbe fektesse, mint a gázhálózat-építés, a negyedik mobilszolgáltatás megalapítása, a Fidesz média-holdudvarának és a Fidesz-rendezvényeken szereplő művész-celebek bankszámláinak feltőkésítése, vagy két orosz atomreaktor megvásárlása a technológiák és az üzleti ajánlatok megversenyeztetése nélkül. Ezen a ponton pontosan látszik: nem az a kérdés, hogy egy energiacég termel-e profitot, hanem sokkal inkább az, hogy a közösség mennyire tudja ellenőrizni a vállalat tevékenységét, a szóban forgó profit felhasználását.

A XXI. század egyik kulcsfogalma, az energia-önrendelkezés nem csupán a nemzetgazdaságok szintjén értelmezhető. Az autonómia első számú alanya a háztartás, illetve a helyi közösség, és az, hogy ezeken az alacsonyabb szinteken érvényesül-e a függetlenség, a legkevésbé talán a profittól függ. Ha egy háztartás az energetikai és hőtechnikai korszerűsítésnek köszönhetően csak a minimálisan szükséges energiát használja fel, és ha napelemek, napkollektorok, esetleg egy kisebb szélkerék segítségével a felhasznált energia nagyobbik részét saját maga termeli meg, az egy hatalmas lépés az önrendelkezés felé. Ha egy településen a közintézmények tetején a Nap segítségével melegítik a vizet és termelik az áramot, a közterületeken képződő növényi hulladékot egy helyi biomassza-fűtőmű hasznosítja, ha egy szociális (foglalkoztatási és közétkeztetési) megfontolásból létesített önkormányzati állattartó telepen a biogázt is bekapcsolják az energiaellátásba, akkor az adott közösség az energia szempontjából akár 100 százalékig autonóm lehet, és nemhogy a külföldi kormányok energiapolitikájának vagy a nemzetközi energiapiacnak, de még a nemzeti kormány rezsidemagógiájának sem lesz kiszolgáltatva. És ezen még az sem változtat (sőt), ha az energiatermelés közben netán profitot is termelnek.