A figyelem most az Éden Hotelben elkövetett szexuális zaklatásra irányul, illetve arra, hogy a szerkesztők nemhogy nem próbálták megakadályozni az eseményt, de később beszerkesztették az adásba is, majd hagyták azt is, hogy a show szereplői az áldozatot hibáztassák. Nem elég a műsor készítőit hibáztatni, a valóságshow műfaja maga lényegileg erkölcstelen. Kis Miklós írása.
10390472_10203492885778152_7042947202645929680_n.jpg

Kant emberiességi formulája valahogy úgy hangzik: úgy kell bánni a másik emberrel – illetve saját magunkkal is -, hogy mindig célnak és soha ne egyszerűen eszköznek tekintsük.

Nem kell Kant hozzá, hogy belássuk, mennyire erkölcstelenül működik bármely rendszer, amely az embereket csak eszköznek tekinti, semmi többnek. Ha például olyan a gazdasági rendszerünk, hogy az embert csakis eszköznek – másképp erőforrásnak - tekinti és semmi többnek, akkor az szükségszerűen vezet embertelenséghez, például az óránként pár centért dolgoztatott munkásokra ráomló varrodához, gyermekmunkához, rabszolgasághoz. Ha a rendszerben megjelenik az elv, hogy az emberek maguk is célok, nem pusztán eszközök valamihez, akkor a kimenet is kedvezőbb lesz.

Egy valóságshow szereplői mindig csak eszközök, semmi többek. Egy médiavállalat eszközei egy médiatermék előállításában, akikről azt sem tudjuk, milyen jogokkal is rendelkeznek. A szerződéseiket nem ismerjük. Nem tudjuk, milyen szankciókkal jár, ha kiszállnak a show-ból. Nem tudjuk, pontosan min alapszik a szerkesztők hatalma, hogy szinte bármit megtehessenek (illetve elősegítsenek/eltűrjenek, hogy a társak megtegyenek) a show szereplőivel. Vajon szerződéses kötelezettségeken vagy pusztán a jutalom vonzásán? A szereplők lényegi alkotóelemei egy terméknek, de nem munkavállalók és nem is alvállalkozók. Emberi méltóságukat vesztett csavarok egy pénztermelő gépezetben, akiket – úgy tűnik – a műsorkészítők szinte bármennyire megalázó helyzetbe hozhatnak, emberi méltóságukat semmibe vehetik.

Lehet, hogy némelyikük később jól megél a médiaszerepléseiből, másoknak esetleg teljesen tönkre megy az életük. Ez a termék – hiszen egy szórakoztatóipari termékről beszélünk – szempontjából érdektelen, így a termék előállítóit sem érdekli.

Minthogy egy valóságshow lényege szerint tagadása bármely fajta morálnak, így nem csoda, hogy a készítőiknek nem tűnik föl már az sem, ha a showban büntetőjogilag szankcionált események történnek. Ez történt az Éden Hotelben. Ne fogyasszunk aljas módon előállított termékeket - se ruhát, se valóságshow-t.

Ne maradj le semmiről! Kéthetente elküldjük mailen az öt legjobb írásunkat!

Nyomj egy tetsziket és érd el írásainkat a Facebookról!

A bejegyzés trackback címe:

https://dinamo.blog.hu/api/trackback/id/tr67408094

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Kis Miklós: Amiért erkölcstelen minden valóságshow 2015.04.29. 14:26:01

Nem elég a műsor készítőit hibáztatni, a valóságshow műfaja maga lényegileg erkölcstelen.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ricardo 2015.04.29. 15:35:53

Éden Gábor úgy vélte, az csak természetes, hogy belenézhet Éden Nóri bugyijába. De nem természetes. Alapból semmi köze hozzá. Éden Gábor erkölcstelen.

És Kis Miklós is legalább ennyire erkölcstelen, amikor azt képzeli, hogy alapból belenézhet Éden Nóri szerződésébe. „A szerződéseiket nem ismerjük” – írja, hiszen az már csak természetes, hogy jogunk van ismerni. Mer’ az már csak úgy van. Jut eszembe én sem ismerem Kis Miklós szerződéséit.

Éden Gábor úgy véli bárki bugyijába belenézhet, Kis Miklós a szerződéseinkben kotorászna.

Kis Miklós úr, Ön akkor nézhet vele Éden Nóri szerződésébe, amikor a bugyijába. Ha Éden Nóri megengedi.

Kis Miklós 2015.04.29. 16:14:53

@ricardo: A kontextusból szerintem világos, hogy az probléma, nem tudjuk ezek a szerződések milyen jogokat biztosítanak a szereplőknek, mennyire méltányosak. Egy munkaszerződésnél például vannak olyan korlátok, amelyekhez a munkaadónak tartani kell magát, nem élhet vissza az erőfölényével. Ez viszont nem munkaszerződés, pedig a szereplők egy termék előállításában vesznek részt aktívan. De valami azt súgja, olyasvalakivel vitatkozom, aki szerződéses szabadságot a munkavállalásnál sem korlátozná, de ez csak amolyan megérzés.
süti beállítások módosítása