A Dinamó Műhely kéréssel fordult szerzőihez, hogy osszák meg velünk, véleményük szerint mi vezetett jelen állapotainkhoz, hogyan jutottunk el 2014. április hatodikáig, mi következik mindabból (a baloldalra nézve), hogyan érzik magukat. Ahány szerző, annyi vélemény, ezt ígérjük. Személyes reflexiók jönnek, néhol terápiás jelleggel, mindenesetre okulásra a nálunknál okosabbaknak, a baloldalnak. Szabadon választott műfajú reflexiók, gomboljuk újra a dolgokat.

Böcskei Balázs nyitóírása.

Sok évvel ezelőtt, 2010 nyarán egy barátommal az I. Baloldali Történelmi Vereség értékelésekor készítettük közösen az alábbi lapszámot egy kellemes este. Az este folyamán az általam (korábbi) éveken át referenciapontnak tartott, olvasott, kedvelt és elunt Mozgó Világ egy potenciális 2000-es számából "modelleztünk" egy 2010-est. Mivel alig változott 10 év alatt, fejből mentek a nevek.

Minden cím kitalált, saját gyártmány, ha bármi köze van a valósághoz, az csak a véletlen műve. (Na, persze.) Lehet, hogy sokak szerint nem vagyunk szellemesek, aláírjuk, de ha nem, úgy a valóság sem az, a valóság pedig ez a kitalált lapszám. Amely 2010-es, de akár 2014-es is lehetne (és lesz is). Mert a helyzet az, hogy nem változott semmi. Ugyanazok a felütések, ugyanazok a témák, ugyanazok az irányok. Ami új, az az, hogy második helyett a harmadik az Orbán-kormány. 

Mozgóból álló világ lett a magyar baloldal (és szubkultúrája). Holott az álló világ alatt ott vannak már a témák, amelyek természetesen csak akkor jönnek fel, ha lenézünk az folyóirat-szerkesztés asztala alá. Ez a 2010. júniusi, barátommal készített Mozgó (Álló) Világ lapszám lenne az én reagálásom 2014. április 6-ra. Nem teljes értékű, nem alapos, nem igazságos, de igaz.