Nem lehet az „életet” teljesen elválasztani a „politikától” – ha az életfolyamatok kontrollálhatóak és transzformálhatóak, úgy az „élet” nem egy stabil ontológiai referenciapont. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a „test” mindig a materialitásban szituált, és a hatalmi relációk ennek mentén hatják át. A nemzetállamok gyakorlatában kiemelt terep a biopolitika, és ennek megfelelően Ruth A. Miller (aki szerint a politika művelésének fő terepe a biopolitika lesz) analízisében a női testek határai vetülnek ki az országhatárokra, a női test kontrollján keresztül termeli magát újra a nemzetállam. A gyógyszeres abortusszal nem csak az a baj, hogy túl jó technológia, hanem hogy túl jól is hangzik, egyszerűen túlságosan kívül helyezkedik azokon a kulturális-szabályozó kereteken, amelyek leírják a nők és az egészségügyi ellátás viszonyát, amelyeket követve a nők a saját határaikat meghúzhatnák, az államhatárokat leszarva.

Bajusz Orsolya írása.

Az Abortusz Turizmus Utazási Irodát (ATUI) úgy próbálom elemezni, hogy kísérletet teszek az általuk feltett kérdés megválaszolására – miért is vannak ennyire különféleképpen, különféle szinteken szabályozva a reprodukciós jogok Európa különféle országaiban?

i_1.jpg

A „biopower/biopouvoir” fogalmát Michel Foucault alkotta meg, mégpedig ahogyan a modern nemzetállamok mint kollektíve a saját népességüket kontroll alatt tartják, mint egyénileg a polgárok testét a megregulázst célzó technológiák révén.  Manapság a biopower-nek több definíciója van, én úgy fogom ebben a szövegben használni, mint az egyént és az egyén cselekedeit elsődlegesen a népesség részeként szabályozni kívánó gyakorlatokat. Thomas Lemke nagyon fontos megállapítása, hogy a neoliberalizmus paradigmájában a biopower gyakorlatainak tere nem a merev törvényi szabályozás, hanem a társadalmi normák szubjektumformáló hatása. Azt gondolhatnánk először, hogy Lemke sem a magyar abortuszpolitkáról beszél, de arra jutottam az ATUI kapcsán, hogy végülis igen.

A biopower ontológia minőségű is igazából. Nikolas Rose és Paul Rabinow 2003-as London School of Economics-es előadását idézve: „A biopower egy vagy több igazságdiskurzus, az élő emberek lényegi karakterisztikáját illetően.” (“Biopower...entails one or more truth discourses about the ‘vital' character of living human beings; an array of authorities considered competent to speak that truth; strategies for intervention upon collective existence in the name of life and health; and modes of subjectification, in which individuals work on themselves in the name of individual or collective life or health.”)

Ebben a keretben nem lehet az „életet” teljesen elválasztani a „politikától” – ha az életfolyamatok kontrollálhatóak és transzformálhatóak, úgy az „élet” nem egy stabil ontológiai referenciapont. Az esszencializmusoktól (társadalmi-nyelvi konstruktivizmus, biológiai determinizmus) megszabadulni kívánó teoretikusok egyre inkább asszemblázsként, eredendően konstruáltként beszélnek mind a testről, mind az énről. Véleményem szerint nagyon, nagyon fontos, hogy a „test” mindig a materialitásban szituált, és a hatalmi relációk ennek mentén hatják át. Egy példa lehet, ahogy Margaret Jolly, vagy Robyn Longhurst írnak a reproduktív potenciált kiteljesítő női testről (Longhurst például  szülések youtube videóit elemzi). Az olyan folyamatok például, ahogyan a mellből a tej ered, nemcsak konstituáltak, hanem fixáltak is, azáltal, hogy kulturális gyakorlatok és hatalmi relációk jelölik ki mind a határait, mind a triggereit – kinek lehet szoptatni, hol, milyen képzetek kapcsolódnak a szoptatáshoz? Ami a legérdekesebb nekem ebben, és amit az ATUI tevékenysége feszeget: hogyan fonódnak ezen a téren a kulturális gyakorlatok és a hatalmi érdekek össze? (egy idevágó szöveggyűjtemény)

Magyarországon a média kontrollja az abortusz szabályozás terén félpuha (vagy félmerev). Mivel az „abortusz reklámozás” be van tiltva (1992. évi LXXIX. törvény 15. §, de nincs pontosan definiálva, és nincs szankció) a kampányolóknak el kell mondani, hogy ők nem reklámoznak abortuszt, az abortusz mindig nehéz döntés, nem támogatjuk, ésatöbbi – lásd az ATUI megállapítását a nők ingyen munkájára való jogosultságról, és az abortuszról, mint szükségszerűen traumatikusról:

“Ha az abortusz magánügy lenne, és nem lenne egy egész intézményrendszer arra, hogy megszégyenítse, kiszolgáltatottá és traumatizálttá tegye a nőket akik igénybe veszik; ha kimondhatná egy nő, hogy azért nem akar gyereket mert nem és kész, és nincs mit magyarázni, akkor veszélybe kerülnének az ilyen „igazságok” miszerint a nők valamifajta módon determináltak az egész visszatetsző, „anyaságnak” csúfolt mártírszerepre – hogy csendben nyeljenek, és mindig a saját érdekeikből adjanak fel, és persze az ingyen munkára, a pelenkamosástól a takarításig, amit rendszerint semmilyen módon nem honorál senki.”

ii_1.jpg

A nemzetállamok gyakorlatában kiemelt terep a biopolitika, és ennek megfelelően Ruth A. Miller (aki szerint a politika művelésének fő terepe a biopolitika lesz) analízisében a női testek határai vetülnek ki az országhatárokra, a női test kontrollján keresztül termeli magát újra a nemzetállam. Ebben a paradigmában a női test a norma, ami a „bare life-ot” (zoe es bios, Agamben után) reprezentálja - a politika akaratnak megfelelvén passzív, sebezhető, és eredendően elvonatkoztathatatlan attól a szabályozó rendszertől ami kitermelte. Az ATIU nem véletlenül tér ki az “igényes nő” figurájára:

“Na és a médiából dől a sok hülyeség: az „igényes nőről” a „felelősségteljes nőről”. És ugyan ki felel meg ezeknek a jelzőknek? Aki megfelel a heteronormativitás, az önkontroll, az önellenőrzés paradigmáinak, vagyis csak az előírt alkalmakkor teszi szét a lábát, de akkor még mosolyog is hozzá, és felsőbbrendűnek, ne adj isten valahogyan erkölcsösnek érzi magát. ” –  hiszen a biopolitka és a biopower paradigmái szerint a politika csinálás terepe a lábunk között (is) van, akkor hogyan is lehet az ellenállást az utcára vinni például? És ha a feminista diskurzusban ezeket kijelenteni áldozathibáztatásként értelmeződik?

iii_1.jpg

Az ATUI az interjú során azt is elmondja, hogy a legnagyobb felismerés az volt számukra, hogy nyitott kapukat döngetnek – a gyógyszeres abortusz fő hatóanyagát, a Misoprostolt nem nehéz megszerezni, Ukrajnában például recept nélkül lehet kapni, és ott a www.womenonweb.org, vagy a womenhelp.org. Fogamzásgátló tablettát lehet recept nélkül kapni többek között a UK-ben, Szerbiában, Romániában, Spanyolországban, Görögországban. Az esemény utáni tabletta pedig (mind 72, mind 120 órásat) pedig az egész EU-ban csak három országban receptköteles, szóval azt se túl nehéz megszerezni.  

A gyógyszeres abortusszal nem csak az a baj, hogy túl jó technológia, hanem hogy túl jól is hangzik, egyszerűen túlságosan kívül helyezkedik azokon a kulturális-szabályozó kereteken, amelyek leírják a nők és az egészségügyi ellátás viszonyát, amelyeket követve a nők a saját határaikat meghúzhatnák, az államhatárokat leszarva – lásd az ABTU hivatkozásait a szabad piacra (amiből megint hiba lenne nagy és általánosító következtetéseket levonni). Rendszeresen elhangzik például, hogy ha lenne abortusz tabletta, akkor is „rendesen” (értsd a magyar protokollt követve) akarnák csinálni a beavatkozást a nők, teljesen internalizálva a szabályozó kereteket, még a moralizáló frázisokat is verset szavaló iskolásként felmondva.

A biopower szabályozó paradigmáinak megfelelve magukat a hatóanyagokat nem nehéz igazából megszerezni. Ami igazából ezek felett a hatóanyagok felett őrködik, azok az olyan szociokulturális-egészségügyi gyakorlatok, amelyek a női test kiszolgáltatottságát, a nők eredendően betegnek, gyengének kiszolgáltatottnak beállítását termelik újjá - például a fogamzásgátló tabletta recepthez kötése, az esemény utáni tabletta recepthez kötése, vagy talán a leghajmeresztőbb az összes közül, a méhnyakrákszűrés (lásd itt és itt). S igazán itt fonódik össze az állam a privátszférával, valóban az élet folyamatainak szabályozása lesz a politika terepe. Érdekes ezeket a magyar viszonyokat összeolvasni Barbara Sutton 2010-es könyvével (Bodies in Crisis Culture, Violence, and Women's Resistance in Neoliberal Argentina) amelyben Sutton a szépségkultusz, vagy az abortusz mellett arról is ír, hogy a növekvő társdalmi feszültségek kivetülésének, a prekariátus leszakadásával kapcsolatos félelmek egyik kivetülési felülete a női test fertőzésektől, idegen hatásoktól megvédésével kapcsolatos neurózis, amely a preventív medicína igénybevételén keresztül is megmutatkozik, és pont ennek a fajta testnek az elérése  lesz aztán az osztálytudat, a felsőbb osztályokba tartozás feltétele.

iv.png

„Egy gyógyszert nem lehet csak úgy rászabadítani a társadalomra” - mondja a gyógyszerész az esemény utáni tablettával kapcsolatos felháborodás okán. Már csak az hiányzik, hogy ő is elkezdje Nikolas Rose-t és Paul Rabinowot idézni, habár az izraeli hadsereg Deleuze tanulmányai után nem tudna meglepni.

v_1.jpg

Sarah Kember és Joanna Zylinska az új média terepe felől közelítve állapítja meg, hogy se nem lehetséges, se nem kívánatos elválasztani a technológiát, a tudományt, és a médiát, hiszen a média formátumokat is egyre inkább a biológia informálja, illetve a mediációt is a biológiai és a technológia egymásba kapcsolódó folyamataként kell felfogni.

Tényleg lenne értelme a biológiaira ilyen kiemelt tényezőként tekinteni, ha ilyen humán-nemhumán láncolat mentén szeretnénk ezekkel a technológiákkal viszonyt konceptualizálni? Ha igen, akkor miért van az, hogy például egy eyetracker  100 Euro az Amazonon, és annyira nagyon nem kapkodják el, a Misoprostolért pedig lopnak és könyörögnek és az életüket kockáztatják?

Margrit Schildrick 1994-ben írta meg, hogy az “új” reproduktív technológiák se nem újak, se nem túl jók igazából, és nem is változott sok minden ezen a téren - a mesterséges megtermékenyítés például még mindig nem gyógyítja meg a meddőséget. Férfi fogamzásgátlóból még mindig nincs új (érdemes a RISUG és a Vasalgel körüli fejleményeket követni). Túlmutatva az ATUI-n, és az eredetileg velük kapcsolatban feltett kérdésen (miért is olyan különbözőek az egészségügyi protokollok) talán azon a szálon lenne érdemes továbbmenni, hogy elgondolkozunk, végső soron miért is nem jobbak ezek a technológiák?

Ne maradj le semmiről! Kéthetente elküldjük mailen az öt legjobb írásunkat!

Nyomj egy tetsziket és érd el írásainkat a Facebookról!

A bejegyzés trackback címe:

https://dinamo.blog.hu/api/trackback/id/tr38277814

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.01.16. 16:44:38

Ez is bizonyítja: az egyetlen megoldás az abortusz TELJES tiltása.

BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.01.17. 08:04:04

@szeplőtelen szűz:

Igen. Aki nem ballib, az per definitionem troll.

n.n.n. 2016.01.17. 18:55:16

Én azt tartom figyelemreméltónak, hogy ha szóba kerül a "gyerek" téma (a szüléstől a gyereknevelésig és az összes lehetséges leágazások), miféle érzelmi-indulati viszonyulást képes kiváltani. Ami azután abban nyilvánul meg, hogy pl. úgy beszélnek róla, mint ami visszataszító, nemkívánatos - a cikkben is szerepel egy ilyen idézet, ami ezt az indulati viszonyulást prezentálja.

Létezik a kínzásoknak egy különösen kegyetlen formája, amit általában etnikai tisztogatásokban követnek el. (Nekem is ebben volt részem, noha elméletileg a közelébe sem kerülhettem volna olyan helyzetnek, amiben én etnikai tisztogatás áldozata lehetek.) És kicsit furcsállni szoktam, amikor ezt a jelenséget, ennek a kínzásnak egyes elemeit besorolják a "feminizmus" alfajai közé, úgy tüntetik föl, mint feminizmust.

BéLóg 2016.01.17. 21:13:15

Milyen érdekes.
Találtak valami millió éve MEGKÖVÜLT izélenyomatot valami meteorban és világgá kürtölték hogy ÉLETET találtak a Marson.
De az anyja méhében növekvő, dobogó szívű, keze-lába-mindene megvan magzat az 12 hétig csak egy "sejtcsomó" meg nemtommi, és azután is csak egy "valami". Amiről persze simán "rendelkezhet" a "tulajdonosa".

Spiritmonger 2016.01.17. 23:02:09

Minden nő alanyi joga eldönteni, hogy akar-e gyereket vagy nem akar. Ez teljesen személyes ügy, és higgye el mindegyik abortuszellenes meggyőződéssel rendelkező létforma, hogy senki sem divatból megy el a terhességét megszakítani.
Ugyanakkor mindenkinek szintén alanyi joga ezt elítélni, véleményt formálni róla, egészen addig, amíg az abortuszhoz való jogot ez nem sérti. Továbbá pl nekem is alanyi jogom otthagyni a nőm, ha az abortusz mellett dönt, mert ez meg az én személyes ügyem, függetlenül attól, hogy femnácik mit gondolnak és mondanak rólam.
Ez a világ sokkal jobb hely lenne, ha mindenkinek meghagynák a szuverenitását a saját teste és lelke fölött...

Spiritmonger 2016.01.17. 23:03:39

@n.n.n.: milyen kínzásról beszélsz, ami ide és az etnikai tisztogatáshoz is kapcsolódik?

Mordeháj 2016.01.18. 01:01:54

@Spiritmonger:

A SAJÁT teste és lelke felett lehet szuverenitása, de a magzat az már egy másik ember, afelett ne akarjon az anya sem senki más szuverénkedni!

Egy rákos daganatról eldöntheted, hogy kioperáltatod-e a testedből, de ha egy magzattal teszed ugyanezt az már gyilkosság.

Andy73 2016.01.18. 09:22:56

@Mordeháj: Pontosan. De ezt hiába magyarázod az abortusz-pártiaknak, nem akarják megérteni.
A sajtóban szerepelt mostanában, hogy egy balkáni országban az abortuszra jelentkezőknek kötelezővé tették az ultrahang vizsgálatot. Ott láthatják, hogy az abortálandó magzat egy egészséges emberi lény, szabályos szívveréssel és a többi szervével együtt. Ezzel jelentősen lecsökkent az abortuszok száma. Ezt Magyarországon is bevezethetnék, az sem baj, ha emiatt balkáninak neveznék az országot.

fizetekmegegysort 2016.01.18. 09:34:08

@Andy73: Ugye férfi vagy? Csak szólok: a terhességet ultrahanggal állapítják meg... anélkül meg ugye elég nehéz abortuszra menni, hogy nincs papírja az ember lányának megállapított terhességről. Magyarul amit írtál egy marhaság. Bocs.

fizetekmegegysort 2016.01.18. 09:47:10

Érdekes vita az abortuszról... Kíváncsi lennék, ha törvény születne az abortusz tiltásával PÁRHUZAMOSAN arról is, hogy a "tisztelt" apukák KÖTELESEK egy életen át godnoskodni az anyukákról és a magzatokról, akkor is mikor számlát kell fizetni, akkor is mikor éjjel kell felkelni, akkor is mikor iskolai ünnepségre kell vagon sütit sütni, akkor is mikor kórházban kell széken éjszakázni a ded mellett, akkor is mikor edzésre kell hordani, akkor is mikor tengernyi szennyest kell rá mosni... és mindig, minden körülmények között FIZIKAILAG is, megosztva fele-fele alapon az otthoni házimunkát és a gyermekkel kapcsolatos feladatokat, kivenni abból a részüket.... szóval kíváncsi lennék, hogy akkor is ilyen nagy lenne-e az arc, hogy hát az ott egy élőlény.
Elkerüli ugyanis az igen tisztelt magánügyekbe beleszólók figyelmét, hogy általában a hölgyek nem szórakozásból csináltatják az abortuszt, hanem mert baromira magukra hagyják őket a "tisztelt" urak a kérdéssel és a magzattal együtt. És általában a magyarországi válások után (melyek aránya kb 50 % - és ez csak az ami le van papírozva, nem beszélek a szar házasságokban, megcsalt, megalázott, gazdaságilag függővé tett nőkről és gyerekekről) mennyit szív egy egyedülálló anya, mikor apuka annyival elintézi a "gyereknevelést", hogy kiperkálja a minimálbér megfelelő százalékát anyukának.
Szóval cuki ez az aggódás a dedért, de akkor talán törvényben kéne kötelezni az apákat is arra, hogy tartsák meg a gyereket, és gondoskodjanak róla. Ugyanis állítólag nem csak úgy odakerült anyuka méhébe a magzat, apuka is kivette a részét a gyártásból. Szóval ha abortusz tilalom mellett tetszenek kampányolni, akkor rögtön az apák kötelességeiről is tessenek kampányolni. Ellenkező esetben meg igen: aki magára hagyja az anyát,annak konkrétan SEMMI KÖZE ahhoz, hogy mit tesz a nő a méhében növekedő magzattal. Álszent duma az életvédelem! Ha annyira fontos lenne, akkor tömegesen vállalnák a hapsik, hogy gyesre mennek, és gondoskodnak a csecsemőről, akár azon az áron is, hogy a nőnek nem kell a gyerek, csak megszüli és otthagyja apának. Jaaa, hogy ez már babrás? ÉBRESZTŐ! Inkább férfiak XXI. századi szerepéről, a családban végzett munkák megosztásáról, a nők munkaerőpiaci helyzetéről, a felelősségteljes családtervezésről, az ingyenes fogamzásgátlásról kellene kampányolni! Ha mindez megvan, és nem XIX. századi "erkölcsi" és társadalmi mintákat népszerűsítünk, csökkenni fog az abortuszok száma, anélkül is, hogy bármit rákényszerítenénk bárkire.

Muad\\\'Dib 2016.01.18. 09:59:09

@fizetekmegegysort:
Ahhhaaa.
Gondolom a csecsemőnek is kitekernéd a nyakát, ha neadjisten a pasid lelép? Esetleg édesanyádat is a folyóba fojtanád, ha édesapád meghal és egyedül kéne gondoskodnod róla, mert öreg és beteg?

Az nem érv az abortusz mellett, hogy jajjistenkém macerás a gyereket egyedül nevelni. Egy komoly probléma a a felelőtlenség, amivel kezdeni kéne valamit, de azért kissé meredek ezzel igazolni az abortuszt.

fizetekmegegysort 2016.01.18. 10:35:07

@Muad\\\'Dib: Édesszülők halálát idekerverni nettó baromság, a szülői felelősség nem ugyanaz, mint a gyermeki gondoskodás a felmenőkről.
Már bocsi, de egy gyereknek két szülője van: anya és apa. Egyforma felelősséggel. Ezek szerint a te véleményed nyilván az, hogy apa ha lelép akkor "kitekeri a gyerek nyakát"? Az apa csak úgy LELÉPHET? Arra van jogosultságunk, hogy tetszőleges módon kilépjünk egy kapcsolatból, és magára hagyjuk a családunkat? A gyerek élete csak addig marha nagy felelősség, míg az anyja méhében van, és bele lehet pofázni, hogy megtartja vagy nem? Onnantól, hogy kint van, már magára lehet hagyni, mert jajj de kurva erkölcsösek vagyunk, meghagytuk az életét? Rá van írva a gyerek popsijára, mikor megszületik, hogy az anyja JOBBAN KÖTELES godnoskodni róla mint apja? Arról beszélj, hogy miért CSAK A NŐ felelőssége, hogy egy gyerek megszületik vagy nem? Arról beszélj, hogy - játszunk el a gondolattal - ha a pasik hordanák ki a gyerekekek, és a nőknek lenne lehetőségük beleszarni az egészbe, akkor is mélyen abortuszellenes lennél-e? Jaaaa, hogy sokkal egyszerűbb úgy, hogy én erkölcsi magaslatokról dumálok, de a másik szív ha gond van...? Miért nem arról vekengsz az abortusz kapcsán, hogy gyilkos nők és FÉRFIAK megölik a gyereküket? CSak a nő felelős egy abortuszért? Egy rendes nő felneveli egyedül is, mondanád erre... És egy rendes férfi? Ő miért nem áll oda a nő elé: drágám ne vetesd el, szüld meg, majd én nevelem egyedül? És ha megengedjük, hogy legyenek "nem rendes" férfiak, akik csak úgy lelépnek, nem törődve az anyával, gyerekkel, akkor mi alapján követeljük, hogy a nők viszont minden körülmények között legyenek "rendesek"? Az apai ösztön hogyan engedheti, hogy egy nő "meggyilkolja" a magzatát? Hogyan alakulhat ki olyan helyzet, hogy egy nőnek lehetősége vagy kényszere legyen egyedül dönteni a gyerek sorsa felett? Miért nem erről beszélsz?
Nem amellett érveltem hogy az az indok az abortuszra, hogy egyedül kell nevelnem a gyereket. Amellett érveltem, hogy egy gyermek sorsáért két ember felelős, és itt lenne az ideje, hogy abbahagyják a férfiak a nőkre való mutogatást. Ebben az országban a meg nem született gyerekekért csak a nőket teszik felelőssé társadalmi szinten, és amíg ez nem változik, és nem a gyermekvállalás azonos felelősségéről beszélünk (nemtől függetlenül), addig nem az abortusz a fő probléma.
Szeretném hallani a kampányt a nősülés és családalapítás mellett! Szeretném látni a plakátokat, amik a férfiakat gyermeknemzésre és nevelésre sarkallják! Szeretném hallani a férfimozgalmak tiltakozását az ellen, hogy a gyermek és az abortusz csak a nő felelőssége! Szertném hallani a parlamenti felszólalásokat, melyek a nemzőképes és házasuló korban lévő férfiakat buzdítják családalapításra, gyermeknemzésre!
Addig meg had legyen tele nőként a hócsukám azzal, hogy állandóan a méhemben turkál ez a jó kis társadalom!

Muad\\\'Dib 2016.01.18. 10:48:14

@fizetekmegegysort:
Persze, hogy két ember felelős. Hol írtam én olyat, hogy nem? Azt írtam, hogy x személy szemétsége nem abszolút ok egy élet elvételére.

fizetekmegegysort 2016.01.18. 10:51:10

@Muad\\\'Dib: Igen, ebben igazad van. Viszont x személy szemétsége generálhat olyan helyzetet, amiben az ember nem lát más kiutat. Tudom-tudom, örökbe adni is lehet. És ne érts félre: én magam soha nem tudnék elvetetni gyereket. De ettől még azt gondolom, az abortusznak van létjogosultsága, és ez így van jól.

Franquette 2016.01.18. 12:55:10

@Mordeháj: az abortálható magzat nem életképes az anyján kívül. Az anyjától függ. Függ attól is, hogy az anyjával mi történik fizikailag (ha meghal az anya, akkor ő is), illetve attól is, hogy az anyja az ő fejlett idegrendszerével hogyan dönt róla.

n.n.n. 2016.01.18. 15:13:07

@Spiritmonger: a nem bináris identitású transzok az ufóktól származnak. Azért nem olyan a nemi identitásom, amilyennek lenni kell, mert állítólag genetikailag fertőzött vagyok. Ufógénekkel. (Ezt nem én találtam ki, nehogy már azt higgye valaki, hanem egy alighanem őrült transzfób és antiszemita bántalmazó. A zsidózás nem volt neki elég. Azzal nem tudta elég jól megmagyarázni az én nemi identitásom rendellenességét és főleg azt, hogy nekem mi közöm van valami geometriai összeesküvéshez, és ezért bele kellett venni még a magyarázatba az ufókat is.)

Közelről nem vicces, ha leufózzák az embert és "azért" "kell" bántalmazni, kiirtani - az írmagját is! Rohadtul nem vicces. Ennyit a transzfóbiáról. Azóta megvan róla a véleményem.

BéLóg 2016.01.18. 21:44:49

@fizetekmegegysort: Namármost.
Volna egy olyan lehetőség is hogy szüld meg és add örökbe. Ezen lehetne agyalni.

Az is érdekes kérdés lenne, ha lenne egy vállalkozás, aki hajlanó llenne mondjuk 1mmilliót fizetni a "szüldd meg és add örökbe" anyukának, hányan lennének szülőgépek?
Fura dolog ez az abortusz, én nem fogok senkit elítélni, megteszi ezt helyettem majd a lelkiismeret.
Vagy éppen megadja a felmentést.

A kérdés túlságosan is sokrétű, nem lehet itt egyetlen nézőpontot kiragadni.
De azért a hozzáállás a megkövült meteormaradvány-marsi-élet meg a dobogó szívű-kezelábamegvan "sejtcsomó" között azért eléggé döbbenetes.

lépcsőházy 2016.01.18. 23:42:57

Mindig kár az olyan fontos mondanivalós írásokért, melyek nem látnak ki a high-sociology nyelvi magánzárkájából. Talán ha egy „trigger” meg egy „asszemblázs” között nem csak az „igazából”-ok képviselnék a pórok nyelvét, akkor lenne esély, hogy olvasó- és ne csak gombnyomásos kommentelőtábort vonzzon a poszt. És pl. ha már a felírt fogamzásgátló tabletta (okosul: „preventív medicína”) társadalmi státusjegy-minőségét olyan jól meglátta a T. Szerző, esetleg megkísérelhetné a jelenséget nemzetközi filozopterséghez kötött beszédhieroglifák nélkül elmagyarázni egy a jelenségben kárvallottként érintett underclass-egyénnek is, ahelyett, hogy ő pedig elitista fogalomvilágával pecsételi meg a másik osztályalattiságát. A mostani formájában az írás meggyőzőerejének akciórádiusza épp csak egy rokonkvalifikációjú campusklikkig ér el. Ők majd tudják a helyeset, de akár még vezérlőpultból sem ártana a tolmácsolás a külvilágnak.

Egy tételes hozzáfűzés még: nemigen tért ki a cikk az abortuszturizmus morálszociológiai vonatkozásaira. (Ezzel pedig a fundy-k „ifjúságvédelem” mottójú egyszólamú kórusművét szinte csak erősítette. Vö. vajon hol van a felelősség és a tudatosság alsó életkorhatára?)