Energiát és demokráciát!

2015.02.16. 09:22

Az állampolgárok ugyanis csak akkor fogják átalakítani, racionalizálni, fenntarthatóvá tenni és a közösség érdekeihez igazítani energiafogyasztásukat, ha maguk is megismerik az energiatermelési lehetőségeket, maguk termelik meg az általuk felhasznált energiát és azzal felelősen bánnak. Vízióm szerint az energiát és az energiatermelést közelebb kell hozni az emberekhez, nem pedig óriási, centralizált erőművekbe zárni.A következőkben amellett érvelek, hogy Magyarország és a hazai demokrácia alapvető érdeke az, hogy az oroszoktól való energiafüggőségünket csökkentsük, és hazai erőforrásainkhoz forduljunk. A (magyar) demokrácia megőrzésének egyetlen lehetséges útját a decentralizált energiatermelésben, a megújuló energiában és az energiahatékonyságban látom.

Antal Attila írása.

sz.jpg

 

Fotó:Flickr


Az „energiadiktatúra”, mint érdek

Teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarország sohasem volt független és talán sohasem lesz (teljesen) független a külföldi energiaforrásoktól. Az ország energetikai vagy energiaellátási szuverenitását tehát nem Orbán Viktor kezdte el az oroszoknak kijátszani, hiszen Paks 1 és a gázszállítás révén ezer szállal kötődünk Oroszországhoz. Ehhez hozzájön, hogy az energetika mindig is egy kissé „diktatórikus” műfaj volt, hiszen biztos, ami biztos alapon jobb távol tartani a kényes rendszereket az átlagpolgártól, akinek úgyis csak az fontos, hogy áram legyen a konnektorban. S az is magától értetődik, hogy nem könnyű egy, a szocialista rendszerből örökölt centralizált energiatermelési struktúrát közösségivé alakítani, vagyis legalább részben demokratizálni. Számomra az már kevésbé evidens, hogy politikusinak (jobb- és baloldaltól függetlenül) ezt a szomorú realitást kőkeményen kihasználták és az állami energetika „diktatórikus” rendszerét politikai fejőstehénné aljasították. Egy felelős, a függetlenséget, a patriotizmust, s nem utolsó sorban a szuverenitást komolyan vevő államférfi korántsem erősíteni, hanem sokkal inkább gyengíteni akarja a fent jelzett antidemokratikus struktúrákat.

 

Orbán rátesz egy lapáttal

Immáron tényként kezelhetjük azt, hogy ha Orbán Viktoron és körén múlik a dolog, akkor sohasem látott mértékben (és talán véglegesen) az orosz „energetikai medve” szorításába kerülünk, és életünk végéig megmarad az állami energetika korrupt, átláthatatlan, antidemokratikus szerkezete. Mindennek Orbán és üzleti/politikai klientúrája, valamint természetesen az oroszok a haszonélvezői és egy egész ország a vesztese. A miniszterelnök 2010-ben indult kormányzása legalább négy ponton csorbította tovább az ország energetikai szuverenitását vagy tett öles lépteket egy „energetikai diktatúra” felé (hangsúlyozom: a négy közül csak az első tekinthető teljesen újnak, a többit csak „tökéjre” fejlesztette).


(1) Orbán Viktor nemrég mindenki számára egészen nyilvánvalóvá tette, hogy kormányzásának (egyébként veszélyes és hazug) „csodafegyvere” és hatalmon maradásának egyik záloga, a rezsicsökkentés az oroszokon múlik. Az Orbán-kormányok által megvalósított, mesterséges rezsicsökkentés csak egy végletesen államosított, átláthatatlan struktúrában képzelhető el, ahol az állam számára nem fontos a fogyasztó felelős gondolkodása (valóban csak az számít, hogy jöjjön az áram). Ez a rendszer antidemokratikus, mert a választott politikus „nem bontja ki az igazság minden részletét” és bár valóban kevesebb lesz a számla, de a veszteséget az államosított szolgáltatók nyelik le: vagyis végső soron az adófizetők állják saját rezsicsökkentésük cechjét. De hogy jönnek ide az oroszok? Hát, úgy, hogy ilyen durván centralizált, a fogyasztókat elbutító rendszerek demokratikus körülmények között aligha képzelhetők el.

(2) A rezsicsökkentés és a politikai pénzszivattyú másik biztosítéka az óriási energiaholdingok működtetése, amelyek kellően átláthatatlanok ahhoz, hogy a közösségi vagyon magánvagyonokká transzformálják. Ezek az energetikai cégek korábban is léteztek (MVM, MOL), de az Orbán-érában még nyilvánvalóbbá vált antidemokratikus működésük, s a célkitűzés az, hogy ezek mintájára hozzák létre a „nemzeti” közműszolgáltató holdingo(ka)t is. Ezek a cégek közpénzekkel gazdálkodnak, de a civil kontrollt rendre visszapattintják magukról, s azzal próbálnak társadalmi reputációt szerezni, hogy óriási pénzeket ölnek kommunikációba (ami megint csak a politikai potentátok zsebében köt ki) és kulturális, valamint sporteseményeket finanszíroznak.

(3) Az antidemokratikus és az energetikai szuverenitást elolvasztó láncolat speciális eleme az oroszokkal kötött gázszállítási szerződés, amely köztudottan az egyik leginkább korrupcióval fertőzött terület: ahol lényegében az állam egy bizonytalan hátterű és természetesen offshore cégnek (korábban az Emfesz, ma MET) jogalkotási eszközökkel biztosítja a gázszállítás óriási – több tíz milliárdos – profitját, ami egyébként a magyar államot illetné, de így kézen-közön minden bizonnyal magánzsebekbe vándorol.

(4) Végül az „energiadiktatúra ékköve” a 2009-ben példátlan nagykoalícióval útjára indított Paks 2-beruházás, ahol alsó hangon is 4000 milliárd forintról van szó, amiből 3000 milliárd az oroszoktól felvett devizahitel. Paks 2 az ország energetikai szuverenitásának kijátszását tetőzi be, de nem csak ebből a szempontból nem felel meg a demokrácia követelményinek: óriási a korrupciós kockázat, teljes az átláthatatlanság, a döntéshozatalt a kormányzat olyan dokumentumokra alapozta, amelyek valószínűleg nem is léteznek, s mindeközben az állampolgárokat a legalapvetőbb információkkal sem látják el, s az már csak hab a tortán, hogy energetikai szempontból sem indokolt (jelenleg egészen biztosan nem) a beruházás.

Itt tartunk tehát: energiaellátásunkat egy olyan külső hatalomnak rendeltük és rendeljük alá, amely már nem csak „energiafegyverrel” harcol Európa ellen. A tét nem kicsi, hiszen ezek a gyakran mesterségesen erőltetett függőségek, valamint az ezekre rátelepedő centralizált állami energiarendszerek immáron súlyosan veszélyeztetik a magyar demokráciát. Pedig korántsem törvényszerű, hogy mindez így legyen, ugyanis egyre inkább abba az irányba mozdul el a világ, hogy mind a demokrácia, mind pedig az azt működtető energetikai rendszerek decentralizáltan és (kis) közösségi ellenőrzés alatt működjenek. Orbán és köre önző, korrupt érdekeik miatt rettegnek ezektől a folyamatoktól.

 

Energia demokrácia

A demokratikus döntéshozatal struktúráinak elemi erővel kell áthatnia a 21. század energiatermelési és energiaellátási rendszereit: a polgárok információhoz való hozzáférése, részvétele a közösségi döntésekben, utóbbiak csorbulása esetén az igazságszolgáltatáshoz való jog, végtére is az állam proaktív szerepe mindezek gyakorlásában megkerülhetetlen elemei ennek a rendszernek. Az állampolgárok ugyanis csak akkor fogják átalakítani, racionalizálni, fenntarthatóvá tenni és a közösség érdekeihez igazítani energiafogyasztásukat, ha maguk is megismerik az energiatermelési lehetőségeket, maguk termelik meg az általuk felhasznált energiát és azzal felelősen bánnak. Vízióm szerint az energiát és az energiatermelést közelebb kell hozni az emberekhez, nem pedig óriási, centralizált erőművekbe zárni. Az állampolgár csakis akkor lehet „jó gazda”, ha a saját bőrén fogja megtapasztani ezeket a folyamatokat, röviden: demokratizálni kell az energiatermelést, az energia szállítását, az energiához való hozzáférést és persze magát a fogyasztást is. Minderre csakis a megújuló energiák alkalmasak.

Ez az energia demokrácia koncepciója, amely alapvetően klímavédelemhez kapcsolódó, igazságossági mozgalmaktól származó megközelítés. A különféle irányzatok többnyire elfogadják a következőket: az energia demokrácia az energiatermelés decentralizálásán alapul, ahol a profitérdekek másodlagosak vagy teljesen irrelevánsak (megjegyzem: többek között ezért is életveszélyes a Fidesz-KDNP államosítási tevékenysége, mert hosszú távra lejárathatja a valódi közösségi tulajdon eszméjét); a szétosztott hálózathasználati jogok felett az önkormányzati energiaszolgáltatók gyakorolnak ellenőrzést; megvalósul a társadalmi párbeszéd és az érdekegyeztetés; mindenki hatékony és fenntartható módon jut energiához, amely környezetbarát módon, megújuló energiaforrásokból kerül megtermelésre.

Az energia demokrácia tehát emberléptékű (akár egy farmon, egy társasházban, egy városrészben vagy éppen egy családi házban valósuljon is meg) és az adott közösség tagjai lehetőséget kapnak arra, hogy befolyásolják, kézbe vegyék energiatermelésüket és –felhasználásukat. Önmaguk hozzák meg a döntéseket és ezekhez kapcsolódóan még képviseletre sincs szükségük: ugyanakkor ez a demokrácia popularizálásának olyan módja, amely nem feszíti szét a tömegdemokrácia kereteit, hiszen egyébként nem kerül lebontásra a képviseleti demokrácia mechanizmusa. Mivel az energiatermelő berendezések közösségi tulajdonban vannak, ezért ez a köztulajdon iránti felelősséget is megerősíti. Az energiatermelés, – elosztás, és – fogyasztás közösségi, politikai és nyilvános tevékenységéggé válik. Mindehhez az kell, hogy a közösségi tulajdon egészséges módon egészüljön ki a magántulajdonnal, hiszen az egyszerre termelő és fogyasztó (prosumer) magánszemély joggal várja el azt, hogy tulajdonosi érdekeltséget kapjon (minderre alkalmas eszköz lehet pl. az energiatermelő szövetkezetek formulája). A döntően helyben és helyi felhasználásra termelt energia nem csak a lokalitás megerősödéséhez járul hozzá, hanem nagyban csökkenti egy-egy ország külföldtől való függését, s így növeli az energetikai szuverenitást. A megújulókra alapozott közösségi energiatermelés óriási mértékben járul hozzá munkahelyek létrehozásához (enyhítve ezzel számos rozsdaövezet helyzetén), s alkalmas lehet arra is, hogy a kapitalista gazdaság növekedés-fétisét (ami a társadalmi és környezeti kizsákmányolás egyik legjelentősebb hajtóereje) enyhítse. Ezen a vonalon haladva a megújulókra alapozott energia demokrácia nem az egyre több és több megtermelt, s elfogyasztott energiában, hanem az egyre hatékonyabb energiafelhasználásban érdekelt. Végtére is kialakulhat egyfajta „energiaszolidaritás”, ahol a közösség nélkülöző tagjai is minőségi módon részesülnek az alapvető energetikai (közösségi) szolgáltatásokból.

Ne maradj le semmiről! Kéthetente elküldjük mailen az öt legjobb írásunkat!

Nyomj egy tetsziket és érd el írásainkat a Facebookról!

A bejegyzés trackback címe:

https://dinamo.blog.hu/api/trackback/id/tr137175609

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pipas 2015.02.17. 05:33:54

"az energiatermelés decentralizálásán alapul, ahol a profitérdekek másodlagosak vagy teljesen irrelevánsak"

Ha nem egy tulajdonosa van az energetikai beruházásnak, hanem sok, ergo decentralizált, attól miért lennének a profitérdekek irrelevánsak? A multit a profit érdekli, de a Pista bácsi és a Mari néni már egyáltalán nem foglalkozik a pénzzel?

Kíváncsi lennék a szerző hány napelemet szereltetett a házára. Úgy 3 millióból már elég jó kis rendszert lehet csináltatni, mire nyugdíjba megy az ember be is hozza az árát, de a profitérdekek nyilván irrelevánsak... :)

röf 2015.02.17. 06:23:31

Az energiafüggetlenség számunkra csak mítosz.
De az ország energiaigényének cca. negyven százalékát fedező Paks a két évre elegendő üzemanyagával legalábbis lépés ebbe az irányba.
De hála az ostoba ellenzéknek, sikerült ebből is napi politikai kérdést csinálni.
Az meg egyenesen szánalmas, hogy ne kötelezzük el magunkat hosszútávú gázszerződéssel.
Mert?

Niebur 2015.02.17. 06:49:58

@röf: Többek között azért, mert van aki tovább néz mint két év.
Tényleg napi politikai kérdésnek tartod azt, hogy miért is kell még az unokáinkat is eladósítani egy felesleges és felettébb kockázatos atomerőmű építéssel? Napi politikai kérdés az, hogy 2010. óta miért gátolja szeretett kormányod a megújuló energiával kapcsolatos bővítéseket, fejlesztéseket? Napi politikai kérdés az, hogy minden ezzel kapcsolatos okmány évtizedekre titkosítva van?
Az az "ostoba ellenzék", mi?

röf 2015.02.17. 06:57:25

@Niebur:
Most akkor kellen atomerőmű vagy nem?
Ha kellene, akkor ingyen kellene, vagy dollárért?
(A Wetinghuose most fürdött be a szomszédunkban.)
Egyébként tényleg a napelemben látod a jövőt?
Meg a szélkerékben?
Akkor hagyjuk egymást....

Behajtó70 2015.02.17. 07:18:25

Ennyi sületlenséget! És borult égen, szélcsendben miből lesz áram mindenhol? Főleg a gyárakban? Azmegvan, hogy orosz erőművet orosz blokkal lehet bővíteni? Vagy te a skodába is opelmotort akarsz rakni?

Honnan szalajtották ezt a sok ostoba embert?! Ezért vagytok hiteltelenek és kaptatok egy éve hármat a seggetekre!

Poszt 0lok001 2015.02.17. 07:23:48

A tüntetők egyre viccesebbek.

Asszonygyák ha kezet fog Putyinnal, akkor elárulja Nagy Imrét.

Persze Gyurcsány, akinél Putyin otthon pacsizott és vacsorázott (a Nagy Imre kivégzéséért kiutalt zsidóktól elkobzott Apró villában), és a Paks2 előkészítését aláírták, számukra nemzeti hős.

BiG74 Bodri 2015.02.17. 07:26:59

Az energia az szerintem ennél kissé bonyolultabb és egyáltalán nem demokrata kérdéskör.
A kérdésem csak az ami Paks mögött van. Anno a fityisz lázadt az oroszok ellen, az erőmű ellen, most meg nyalja falja kis keleti megszállóinkat. Hogyan van-é ez?
Az ország érdekét mindig a fityisz mondja meg, akkor is ha ellenzékből pont az ellenkezőjével etette az nagymagyar "jobboldali" identitászavaros híveit?

inebhedj - szerintem 2015.02.17. 07:36:11

"Az állampolgárok ugyanis csak akkor fogják átalakítani, racionalizálni, fenntarthatóvá tenni és a közösség érdekeihez igazítani energiafogyasztásukat, ha maguk is megismerik az energiatermelési lehetőségeket, maguk termelik meg az általuk felhasznált energiát és azzal felelősen bánnak."

Ez amúgy tök szép, csak a pragmatizmusnak, a racionalitásnak és az élettapasztalatnak még csak az árnyéka sem vetül rá.

Gondolom a szerző olyan általános iskolába járt, ahogy minden tanuló színjeles és évfolyamelső volt, ezért nem volt alkalma már gyerekkorában szembesülni azzal ténnyel, hogy az emberek távolról sem egyenlőek szellemi és fizikai képesség, intelligencia, műveltség, emóciók, kritikai gondolkodás, tudás, gyakorlat, szellem és lélek terén.

Amikor pár éve valamelyik "demokratikus" (édes Istenem! még vezetői posztokra szomjazóknak és azt élvezőknek sincs annyi eszük, hogy felmérjék, nincs értelme egy olyan megkülönböztető jelzőnek, amely az összes többire is igaz) ellenzéki párt a paksi beruházás közben bedobta a cseppet sem populista jelszót, akkor láttam ennek mintájára és realitására az alábbiakat:

Döntsön a nép!: upload.wikimedia.org/math/1/5/b/15bc6e206dce57a009c5f2fc7eb557b1.png

torró 2015.02.17. 08:22:41

Az este néztem az ATV-n Kálmán Olga beszélgetését Gyurcsány Ferivel. Azt kérdezte tőle, hogy mi a különbség az ő idejében itt járó Putyin a mostani látogatás között. Mert akkor Feri is kezet rázott vele. Azt mondta, mára mindenki változott egy kicsit.Kérdés! Ha mindenkinek változhat idővel a meglátása valamilyen körülmény miatt, akkor az Orbánnak miért nem változhat?
Mondjuk a nagy hiba a Bős Nagymaros-l keletkezett, mert az bizony hiba volt nem folytatni. Persze minden változhat, a természeti viszonyok is. Mármint kiapadhatnak folyók, kevés szél, vagy napsütés. Ez csak elmélkedés.
Egyébként nem tudom mennyire figyelte valaki, de Merkel épp azt intézte Orbánnal, hogy oké, jöhet az erőmű, de Német cégeket is vegyenek be a buliba. Akkor? Egyébként teljesen mindegy az elkötelezéssel riogatni, mert így is el vagyunk, ha nem tudná valaki. A rövid látóknak meg annyit, hogy aki nem kereskedik, az nem él meg.A piac meg harc! Ha tetszik, ha nem. Az üzletben nincs haver, csak üzletfél!

igazi hős 2015.02.17. 08:31:15

@Behajtó70: "Azmegvan, hogy orosz erőművet orosz blokkal lehet bővíteni?"
Tudsz még ekkora marhaságokat? Egyedül találtad ki, vagy a központból küldték ezt a sületlenséget?
"Az megvan", hogy ez két teljesen független erőmű lesz egy telephelyen belül? Egyetlen közös komponense sem lesz a kettőnek, még a vízcsatornák sem. A 4 400kV-os vezetékhez közösen csatlakoznak majd, de ennyi erővel a Dunamenti Erőmű is része a paksinak.

sas70 2015.02.17. 08:35:44

@röf: Kell atomerőmű vagy más erőmű? Mennyiért? Milyen? Mekkora teljesítményű? Mikortól és meddig üzemeljen? Melyik éri meg jobban? És még egy csomó ilyen kérdést feltehetnék.
Nyilván nem nekem, mint egy nem ehhez a témához részletesen értő állampolgárnak kell ezt megválaszolni, de folytak erről valódi szakmai viták? Volt megfelelő előkészítés, gazdaságossági számítás? Készültek pontos környezeti hatástanulmányok?
Felmerül itt egy csomó olyan dolog, amikre figyelni kellene. Nem vagyok atom erőmű ellenes és lehet, hogy tényleg az a legjobb megoldás. Azonban egy a GDP kb. 10%-ára rúgó beruházás ami aztán vagy 40 évre meghatározza az ország energetikai berendezkedését azért megérne annyit, hogy egy kicsit bővebb információval rendelkezzenek az adófizető állampolgárok! És arról is lehetne ám dönteni, hogy ha nem ezzel a megoldással termelünk áramot, akkor az mennyivel kerülne többe, ha többe kerülne és azt vállalják-e a népek?

igazi hős 2015.02.17. 08:37:03

"A rezsicsökkentés és a politikai pénzszivattyú másik biztosítéka az óriási energiaholdingok működtetése" AZ MVM az áram ár csökkentés legfőbb akadálya. Csak és kizárólag az MVM miatt akadozik a szlovák bővítés, amitől valóban csökkenhetne a hazai áramár. Az MVM mindig is egy jól teljesítő kifizetőhely volt (itt emlékezzünk meg drága Kapolyi elvtársra), de korábban számított, hogy működjenek a dolgok. Mostanra viszont "szintet lépett" a dolog és a "nem baj, ha nem működik, csak sokba kerüljön" a jelszó, ami egy autópálya építésnél vagy egy város szíve programnál is ciki, de itt életveszélyes.

igazi hős 2015.02.17. 08:43:24

"Az állampolgár csakis akkor lehet „jó gazda”, ha a saját bőrén fogja megtapasztani ezeket a folyamatokat" Ehhez nem kell áramot termelnie, elég ha ösztönözzük a fogyasztás csökkentését. Ha a rezsicsökkentésre elment adóforintokat (csak a távfűtést több tíz milliárddal kell évente támogatni!) inkább energetikai beruházásokra fordítanánk, akkor a lakosság összességében jobban járna, az állam jobban járna. Viszont nehezebb elmagyarázni a jónépnek és még dolgozni is kell vele. Szóval marad a rezsicsökkentés, kerül, amibe kerül, elvégre gazdag ország vagyunk.

nemszólokmégegyszer 2015.02.17. 08:57:06

Ahol a környezetkímélő, 95%-ban újrahasznosítható napelemeket környnezetvédelmi termékdíjjal sújtja a kormány,/és ez még az Áfa alapot, így az Áfa-t is növeli, ahol a művirág egyes számú közellenség /gondolom ép eszű döntések nem várhatók /központi kérdés a fémkupak/, pláne, ha egy mérhetetlen tagságú semmilyen párt minden szinten beleszól az emberek magánéletébe, hogy többen legyenek a vasárnapi istentiszteleten, vagy a helyi CBA-ban. Ezektől épeszű döntést /DNS-vétel, Központi nyomozó Iroda 2 mobil tel miatt?/ Egyetlen motiváció van: minél többet, minél hamarabb lopni, mert hát sosem lehet tudni. Dunába való bagázs. /Annyi lámpaoszlop nincs az országban./

Parajpuding 2015.02.17. 09:21:43

Ha jön egy új kormány, több lehetőség is van rá, hogy semmissé tegye a nemzetáruló orbáni paks 2 szerződést.

humboldt 2015.02.17. 09:36:41

1. rész

A legfőbb érv - azonban, talán, főleg, szerintem, miért ne -, amiért a Bibó-kollégisták hirtelen rácuppantak a projektre, az a végtelen mennyiségű beton, amit a család vállalkozásai építhetnek be az erőműbe, és az a végtelen mennyiségű kő, amit a népszerű, patinás kőbányász családi vállalkozás szállíthat Paksra. Van igazság tehát a huncutul mosolygó családfő kijelentésében, hogy ez lesz "az utóbbi negyven év legjobb üzlete".

"Varga Mihály … a köztévében már a kamat mértékét is elárulta. A miniszter elmondta: 21 év alatt sávos kamatozással 4, 4,5 és 4,9 százalékos kamattal kell majd visszafizetnünk azt az euróhitelt, amit Oroszország az atomerőmű bővítésére nyújt. Az első tizenegy évben négy százalék alatti eurókamatot mondott a miniszter (a NGM tájékoztatása szerint pontosan 3,95 százalék), a második szakaszban 4,5 százalékos lesz a kamat, a harmadik, befejező időszakban pedig 4,9 százalékos kamatozású lesz a hitel. Varga Mihály szerint a feltételek rendkívül kedvezőek az országnak, mert ilyen hosszú futamidejű hitelek a piacon nincsenek és olcsóbb is, mintha Magyarország venné fel.
Tíz évig épül majd a két blokk - beleértve a tervezésre, előkészítésre szánt első öt évet -, egy féléves beüzemelési idő van még 2025-ig és a 21 éves törlesztési idő 2046-ig tart, tehát 36 évre szóló megállapodásról van szó - hangsúlyozta a miniszter. A szerződés előtörlesztésre is lehetőséget ad - tette hozzá Varga Mihály. "

Akkor számoljunk!

1. 10 mrd € orosz hitel + 2,5 mrd más (drágább) hitel szükséges az építéshez. (egyébként még egyetlen atomerőmű sem készült el a világon a tervezett költségen belül, nem ritka a duplázódás sem). Ebből az építkezésből - ha beindult - kiszállni nem lehet, mert partnerünk rajta tartja kezét a gázcsapon, az olajcsapon, meg a légycsapón. (lásd még: Fehéroroszország, Ukrajna, Baltikum)

2. Gigantikus közbeszerzések esetén gigantikus a korrupciós veszteség: 70-80%-ból készül valami, 20-30% elszivárog. Az olyan beruházásoknál, ahol oroszok dominálnak, az arány hasonló, csak fordítva. (a matematikában ezt nevezik szocsi-együtthatónak.)

3. 2025-től 21 éves törlesztési idő áll rendelkezésre. Átlagosan 4,5% lesz a kamat az orosz hitelen, az egyszerűség kedvéért legyen a számításunkban a többi hitel kamata is 4,5%.

4. A tőketörlesztés évente: 595 millió €

5. A kamatfizetés évente (átlag): 295 millió €

6. A kettő együtt évente: 890 millió €

7. A paksi atomerőmű (kapacitás 2000 MW) 2012-es forgalma 184 mrd Ft (kb. 613 millió €), adózatlan eredménye 40 mrd Ft (kb. 133 millió €) volt.

8. Európában az áram piaci ára csökkent az utóbbi években. Ezen felül hazánkban rezsiharc dúl: folyton jóárasítják az áramot. Szakértők szerint a Pakson termelt áram költsége legalább kétszer magasabb lesz, mint a piaci ár. Tehát nagy bevételnövekedésre nem lehet számítani, legfeljebb a kapacitásbővülés arányában. Az új blokkok kapacitása 2400 MW lesz, ami 20%-kal nagyobb a jelenleginél, így a forgalom 735 millió €-ra, az adózatlan eredmény 160 millió €-ra ugorhat.

9. Van tehát jó esetben évente 160 millió € eredményünk, amiből 21 éven keresztül évente 890 millió € pénzt kell törlesztésre fordítanunk. A maradékot arra költjük, amire csak akarjuk. Valahogy így működött a Szovjetunióba irányuló sertésexport is - ahogy Hofi professzor elmagyarázta nekünk ("a 14 malac").

10. Pár évig a régi blokkok és az újak párhuzamosan termelnek, a többletet Németországba akarják majd exportálni. Németország per pillanat Franciaország után Európa második legnagyobb áramexportőre, annak ellenére, hogy pár év alatt hét atomerőművet vont ki a forgalomból. Ha időnként a szükség úgy hozza, Franciországból importál olcsón áramot. Ennyit az export-üzleti tervről.

11. World Nuclear Industry Status Report 2013: 1993-ban 430 reaktor működött világszerte, 2012-ben már csak 375. Vajon miért nem terveznek mostanában a civilizált világban újabb atomerőműveket? Mert nem éri meg. A világ a tisztább, olcsóbb energiaforrások felé mozdul.

A néhány folyamatban levő építkezés Európában már sokkal drágább, mint ahogy tervezték. Komolyabb atomerőmű-építési tervek csak Kínában és Oroszországban vannak, ahol egyébként sem döntő szempont a racionalitás.

Franciaország 2030-ig 34 atomreaktort állít le az 58-ból. Miért nem építenek újakat? Talán túl drága és túl veszélyes?

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2015.02.17. 09:38:49

Még az atommal se lenne gondom,ha nem úgy csinálják ezek a patkányok,ahogy.

humboldt 2015.02.17. 09:41:35

2. rész

12. Szóval ott tartottunk a 8. pontban, hogy évente mínusz 730 millió € a szaldó 21 éven keresztül. Az egyenlő: mínusz 15.330.000.000 €, tehát bő 15 milliárd € fix bukta.

13. Mivel a tényleges költségek minimum egyharmaddal a tervezett költségek felett lesznek - nagyon szerényen becsülve - a várható bukta 20 milliárd € körül lesz. És kiszállni sem lehet, tudjuk, a légycsapó!

14. Wladimir Sliwjak (orosz ökológus): világszerte 15 országban működnek szovjet-orosz technológiával épített atomreaktorok, és mindegyik rá van utalva a RosAtom-leány TWEL által dúsított uránra. Emiatt ezek az országok bizonyos energiafüggőségben vannak Oroszországtól.

Ennyit a energiafüggetlenségről és a diverzifikált energiapiacról.

15. Egy atomerőmű szakszerű lebontása sem filléres mulatság. A greifswaldi erőmű - kb. akkora, mint a paksi - lebontása 4 mrd €-t emészt fel. Paks esetében is eljön az idő, amikor ki kell csengetni ezt az összeget.

16. Az atomhulladék veszélytelen tárolása újabb 1-2 mrd €-ba fog kerülni valakinek.

17. Összegezve: a várható közvetlen bukta 20 mrd € lesz, a lebontás és a környezeti károk elleni védekezés további 5 mrd €-t jelentenek majd, tehát az utóbbi negyven év legjobb üzlete mínusz 25 milliárd € hozammal kecsegtet.

Paksi atom: a mínusz 25 milliárd euro-s üzlet

18. Ez akkor is mínusz 25 milliárd, ha több évtizedre oszlik szét a költség: évente minimum 700-800 millió € körüli plusz terhet jelent majd a mindenkori adófizetőknek. Unokáink is fizetni fogják. Visszasírjuk még a jó kis emberléptékű stadionépítéseket!

19. A felsőoktatásra manapság 400 millió €-t szánnak évente Magyarországon. Ez 100 millió €-val kevesebb, mint a drezdai műszaki egyetem éves költségvetése. Újabb pocsékolás helyett pl. a felsőoktatásra fordított összeget kellene megduplázni, megháromszorozni, hogy legyen valami ebből az országból.

20. Ez a döntés évtizedekig a naprakész technológiai fejlesztésektől, vagy pl. az oktatástól von el létfontosságú forrásokat, így Magyarországot gyakorlatilag örök időkre az európai perifériára sodorja.

Niebur 2015.02.17. 16:56:27

@röf: Ha csak ennyit értettél meg belőle, akkor tényleg hagyjuk...