Pásztor Albert 2009-ben rendőrkapitányként elsőként „kötelezte el” magát az állam képviseletében az etnicizáló beszédmód mellett. Mit gondolt Pásztor Albert, milyen tudásra, érzékenységre, körültekintésre, felnőttségre, felelősségre vallanak mondatai egy olyan országban, ahol tarkójukra 88-as számot tetoválókat vezetnek rabláncon romák megölése miatt?! Körbenézett ő a hazában amikor "szociologizált"?

Mindenesetre a fiatal baloldaliak, aktivisták és az internetes közösségek egy emberként fordultak el a baloldal egyes pártjaitól Pásztor Albert jelölése után. Már aki még velük volt. Többségük soha. 

fotó: Pápai Gábor

Politikai fülledtséggel van tele az idei nyár is, levegőért kapkodnak sokan, levegőt! Én majdnem megfulladok attól, amit Miskolcon művel az úgynevezett baloldal. Pásztor Albertről beszélek, aki 2009-ben rendőrkapitányként elsőként „kötelezte el” magát az állam képviseletében az etnicizáló beszédmód mellett. Emlékszünk, mondotta hangosan rendőrkapitányi büszkeséggel: „a sok kis aranyos cigánygyerekből gyakran lesz durva és kegyetlen bűnelkövető.” Korábban, ugyanezen év augusztusában fogták el a romagyilkosságok akkor még feltételezett elkövetőit, akik éveken át – a baloldal által is közönnyel kitüntetett perükben (ha nem lett volna például Tódor János, Vágvölgyi B. András vagy ma Hajdú Eszter, még ennyire se érdekelte volna a hazai nyilvánosságot a per) – előszeretettel használtak olyan fordulatokat, amelyeket én most nem fogok leírni még idézetként sem, de sok kommentelő megtette Pásztor védelmében.

A romagyilkosságok fel- és betárazott gyűlöletgépei 2008-2009-ben úgy léptek be a magyar történelembe, ahogyan addig el sem képzeltük volna. Sok fájdalom, sok csend, sok bánat és érthetetlenség kísérte azon napokat, kíséri többek között az áldozatok családjait a mai napig. Pásztor Albert ebbe a csendbe 2009 év végén belépett úgy, ahogyan belépett.

Ez a belépés számomra teljesen érthetetlen volt már akkor is. Mit gondolt Pásztor Albert, milyen tudásra, érzékenységre, körültekintésre, felnőttségre, felelősségre vallanak mondatai egy olyan országban, ahol tarkójukra 88-as számot tetoválókat vezetnek rabláncon romák megölése miatt?! Körbenézett ő a hazában amikor „szociologizált”? Azért tettem idézőjelbe az utóbbi kifejezést, mert még csak véletlenül sem akarom elindítani azt a vitát, amely arra vonatkozik, hogy milyen adatokra hivatkozott a rendőrfőnök, akinek éppúgy kötelessége megvédeni a nem roma, mint roma állampolgárokat, aki jog és emberi jogok ellen vét, ha ilyen statisztikát vezet. Ilyen adatai nem lehettek, ha voltak, minden jogot megsértett, mindent, mi emberi.

Eltelt jó pár év, és Pásztor Albert, aki 2009-ben ezzel hitet tett amellett, hogy szerinte a bűnözési hajlam és az etnikai hovatartozás között kapcsolat van, jelöltje lesz a baloldal egy részének. Ezzel utóbbiak felmondták azt az a konszenzust, hogy elutasítják az etnicizáló beszédmódot. De nincs vége: azóta liberális (?) politikusok beszélnek „romabűnözésről”, és éveken át a Fideszt – jogosan – a romák és szegények kriminalizációjával vádolók hergelik szavazótáborukat, hogy igenis most mondják annak az ellenkezőjét, amely mellett egészen addig kiálltak.

Pásztort egy megújuló baloldali nem tudja támogatni. Egyrészt az etnicizáló beszédmódnak nincs helye egy megújuló baloldali projektben, nem veheti magára. Másrészt Pásztor Albert semmiféle programmal nem rendelkezik (aki nem hiszi, járjon utána, nem kell messze mennie), a szociális válság megoldását illetően pedig azt sem tudja, kihez forduljon. Harmadrészt, ami javaslata van, az pedig olyan, hogy a vajdarendszert patronálja – Pásztor ezt illető nonszenszsége kapcsán a Népszabadság újságírójának válaszát ajánlom.

 „És tényleg csak a dermesztő szegénység vagy a gyalázatos előítélet az oka mindennek, vagy más is ott van a háttérben?” – kérdezi Gyurcsány Ferenc. Mire gondolhat? Mi lehet az a „más”? Az, hogy valaki cigány? Sugallja furcsaságokat a DK elnöke, aki korábban „Én is cigány vagyok” táblával a nyakában tüntetett Bayer Zsolt ellen. Bayer akkor többek között így fogalmazott: „a tények pedig ezek, a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre.” Pásztor Albert 2009-ben így: „cigány nemzettársainkkal nem megy az egymás mellett élés.” Mi a különbség a két mondat között? Költői a kérdés.

Természetesen tudom, hogy most sokan beleállnak majd a kommentekbe. Butasággal vádolnak, „ez biztos pesti, te onnan mit tudsz” hozzászólásokat írnak többek között Budapestről, „gyurcsányozol megint” és hasonló építő kritikákkal illetnek. Most, hogy tízmillió szövetségi kapitány országa után tízmillió szociológus országa is lettünk, mielőtt „oda” küldenének el a velem és velünk szemben kritikus olvasók, csak annyit teszek hozzá, hogy van alternatíva, vannak új közpolitikai szemléletek és kiutak. Például jelen írás és háttere. Olvassuk ezeket közösen, értsük meg azt, hogy van élet a pártvezérek és pártlogikák törvényén túl! Nincs olyan, hogy a Jobbik/Fidesz „cigánybűnözője” rossz, a baloldal „romabűnözője” viszont jó. (Ehelyütt érdemes megemlíteni az Együtt tegnapi reakcióját, amely párt tud normálisan lépni, ha akar. Csak ritkán megy neki.)

A fiatal baloldaliak, aktivisták és az internetes közösségek egy emberként fordultak el a baloldal egyes pártjaitól Pásztor Albert jelölése után. Már aki még velük volt. Többségük soha. Nem csak azt látják, hogy etnicizáló beszédmód terjed, hanem azt is, hogy amit egyesek kedden mondanak az alapelveket illetően, azokat, ha a szükség úgy hozza, szerdán már nem tartják érvényesnek. Holott nem az a kérdés, hogyan lehetne legyőzni olyan percemberke fideszes politikust, mint Kriza Ákos, hanem hogy „ki pótolja mindazt, amit a közoktatás nem adott meg azoknak, akik most családfenntartók? Amit a család nem tud átörökíteni, mert a felnőttekben hiányzik? Ki adja meg nekik azt a szemléletet, azt a tudást, ami segít nekik eligazodni a többségi társadalom törvényeiben, elvárásaiban? Ki lesz az, aki hatni képes erre, aki nem mond le róluk, hanem rávezeti őket arra, amit sosem tudtak, sosem értettek, hogy végre megszakadjon ez az ördögi kör, amiből képtelenség kitörni?  Ami visszahúzza a gyereket, és ugyanabba a felelőtlenségbe, tudatlanságba nő bele, mint amiben a szülei élnek?” (L. Ritók Nóra).

Egy magát baloldalinak valló embernek a kérdésekre kell választ adnia, és pont ezért nem támogathatja soha Pásztor Albert polgármester-jelöltségét.