Ma, július 13-án Szlovéniában parlamenti választásokat tartanak. Az Egyesült Baloldal egyik képviselőjével készült interjút közlünk ennek apropóján. 

A szlovén Kezdeményezés a Demokratikus Szocializmusért (IDS – Inicijativa za demokratični socializem) annak az Egyesült Baloldalnak a tagja, amely a Demokrata Munkapárttal (DSD) és a Szlovén Fenntartható Fejlődésért és Ökoszocializmusért Párttal (IDS) együtt a májusi európai parlamenti választásokon a szavazatok 5,48 százalékát szerezte meg. Annak okán, hogy ez az új baloldali formáció első sikeres szereplése volt Szlovéniában, Luka Meseccel, az IDS képviselőjével beszélgettünk.

 

Gerusija: A legutóbbi EP-választásokon a voksok 5, 48 százalékát szerezték meg. Mit jelent ez az IDS számára, s miként gondolkodnak az Európai Parlament szerepéről?

Luka Mesec: Egyrészt ez hatalmas siker az IDS és az Egyesült Baloldal számára, főként ha a „balközéphez”, a Szociáldemokratákhoz vagy a Pozitív Szlovéniához hasonlítjuk az eredményünket. Új baloldali erőként – radikális programmal és megfelelő eszközök híján – pusztán csak 1 százalékkal kevesebb szavazatot kaptunk, mint a pillanatnyilag legnagyobb parlamenti párt, a Pozitív Szlovénia (PS) és 2 százalékkal kevesebbet, mint a nagy hagyományú Szociáldemokraták (SD), amely párt 10 ezer tagot számlál.

Másrészt vitatható, hogy mi idézte elő ezt az eredményt. Értelmezhető úgy is, hogy az említett két párt gyenge szereplése kellett a sikerünkhöz. Hiszen a Pozitív Szlovénia a választások előtt egy hónappal kezdett szétesni frakcióbeli nézetkülönbségek miatt, míg a Szociáldemokraták a hihetetlenül népszerűtlen elnökük miatt vesztették el választóik nagy részét.

Hogy melyik értelmezés helyes, július 13-án, a parlamenti választások napján, kiderül. Nem lesz könnyű dolgunk: egyfelől a Szociáldemokraták új elnököt választottak, aki nyomban egy „baloldali blokk” építésébe kezdett; másfelől a politikai színtéren megjelent egy új szereplő, Miro Cerar, aki bizonyos tekintetben nagyon érdekes figura. Mondhatni, Cerar a „mai mainstream ideológia megtestesülése”: mindazt hordozza magában, ami az embereknek kell. „Felelősségteljes” ötvenes férfi, jól ismert személyiség és ügyeletes moralista egy személyben. Valamint – és ez a legfontosabb – alig körvonalazott a mondandója, bárki rávetítheti a maga politikai eszményeit. Fellépése pillanatában máris a szlovénok egyharmadának támogatottságát élvezte.

Meglehetősen kellemetlen helyzet ez a számunkra, hiszen eddigi választóink egy része feltehetőleg a Szociáldemokratákat vagy Cerart választja majd, bennük lát ugyanis lehetséges kihívót az olyannyira félt, „szlovén Orbánnak” elkeresztelt Janez Janša ellen.

Gerusija: Az IDS az új baloldali és antikapitalista párt, s mint ilyen, nemcsak Szlovéniában, de az egész régióban egyedülálló, a szervezeti tapasztalataiból pedig a születendőben lévő baloldali mozgalmak sokat meríthetnek. Az IDS hogyan épül fel, a párt szerkezete miben különbözik a XX. századi kommunista és szocialista pártok struktúrájától? Miként viszonyul a megvalósult szocializmus és a szociáldemokrácia tapasztalatához?

Luka Mesec: Az IDS egy roppant dinamikus és demokratikus pártszervezetet kívánt létrehozni, amelyben bázisnak nagy szerepe van, a döntéseket pedig „alulról” hozzák meg. Nem egyetlen vezetőt neveztünk ki, hanem kollektív vezetőséget, ún. Párttanácsot. A tanácsba 30 főt a párt kongresszusa juttat, 27-et pedig a helyi bizottságok neveznek ki minden ülés előtt. Az egész szervezetet érintő kérdéseket előbb a helyi bizottságok vitatják meg, s csak ezután szavaz a tanács.

A közvetlen demokrácia másik formája a referendum. Alapszabályzatunk előírja, hogy a stratégiai fontosságú döntésekről a legszélesebb körben határozzunk, tehát a párt egész tagságának bevonásával. Például referendum útján dőlt el az is, hogy induljunk-e a parlamenti választásokon. A párton belül a közvetlen demokrácia ezen formáit gyakoroljuk, a különböző XX. századi pártok mindezekkel nem éltek. Megkíséreljük az egész tagságot bevonni a párt működésébe, a vitákba, ezáltal kívánjuk elkerülni, hogy a vezetőség elidegenedjék a tagságtól, mint ahogyan az a kommunista és szociáldemokrata pártok többségében megtörtént.

Gerusija: Másrészt fontos kérdés az is, miként igyekeznek majd nagyobb szavazóbázisra szert tenni: hogyan múlják felül más pártok meglévő stratégiáját, s a lakosság mely részére számítanak úgy, mint mozgósítható szavazók?

Luka Mesec: Bernd Riexinger, a német Baloldal (Die Linke) egykori elnöke egyszer azt mondta: „a politika számunkra azt jelenti, hogy miként vonhatóak be az emberek.” Ez azt jelenti, hogy a szocialista párt nem kezelheti az embereket egyszeri „szavazóként”, hanem állandóan azon kell fáradoznia, hogy a munkájába, döntéshozatali mechanizmusaiba és különböző kampányaiba bevonja őket. Emiatt olyan fontos a párton belüli demokrácia is. Az embereket meg kell erősíteni abban, hogy a saját munkájuk, aktivizmusuk és részvételük a döntéshozatalban hozzájárul ahhoz, hogy az általuk elképzelt arculatára változzék a világ.

Gerusija: Ha megfigyeljük a Balkánon, vagy szűkítve a kört, a valamikori Jugoszlávia országaiban tevékeny pártokat, azt láthatjuk – lett légyen szó önmagát baloldalinak nevező vagy szélsőjobbos pártokról –, hogy mindőjük hasonló gazdaságpolitikát képvisel, neoliberális politikát, amely a gazdasági konszolidációra, a megszorításokra, a munkahelyi törvények liberalizálására, a privatizációra stb. épít. Ellenben az IDS a neoliberális intézkedések ellen szólal föl. Milyen különutas  gazdaságpolitikát képvisel az IDS, s miként gondolja megvalósítani?

Luka Mesec: Az IDS készített egy programot Fejlődési modell Szlovénia és az Európai Unió számára címmel, amelyben felsorakoztatjuk a szociális politikának azokat az eszközeit, amellyel kilábalhatunk a válságból. Milyen eszközökről van szó Szlovénia esetében?

Az egyik az lenne, hogy a „rossz bank” segítségével, melyet az állam alapítana, tehermentesítenénk az adósságaik alól a szlovén vállalatokat és bankokat, melyek így állami tulajdonba kerülnének (amennyiben ez még nem történt meg, mert a három legnagyobb szlovén bank pillanatnyilag állami tulajdonban van).

A második lépés nem vezethet a privatizáció felé, ahogyan a kormány tervezi, hanem az állami tulajdon mellett kell kitartani. A bankok felett egy állami holding venné át az irányítást, olyan ügynökség, amely Szlovéniában az állami tulajdont kezeli, s amely a dolgozókkal egyetértésben hozna válságintézkedéseket az egyes vállalatokban – ezáltal pedig megmaradnának a munkahelyek.

Harmadik lépésként megnövelnénk a munkások szerepét a vállalatokban, és bevezetnénk a „nyitott könyvek” politikáját. Ez azt jelentené, hogy a munkásoknak belátása lenne a vállalati tevékenységekbe – a vezetőség a munkások ellenőrzése alatt állna, választások lennének a munkások jelölésével az igazgatói posztra... Hasonló próbálkozásokat tennénk a magánvállalatok esetében is, a meglévő igazgatási formák felhasználásával és terjesztésével.

Végül, de nem utolsósorban, az állami holdingban összpontosuló állami vagyon a gazdaság koordinálására is szolgálna, hasznunkra lenne az iparpolitika, a fafeldolgozó-ipar és az elektrotechnika terén (melyek Szlovénia számára meghatározó gazdasági ágazatok), s ezzel a ösztönöznénk a dolgozóknak az önigazgató szövetkezetekben való társulását.

Ez még nem szocializmus, hanem csak átmeneti időszak lenne. Ilyen intézkedésekkel rövid távon elérhetnénk a gazdaság növekedését, azt, hogy új munkahelyek szülessenek, csökkentenénk a munkanélküliséget, s növelnénk a munkásdemokráciát a vállalatokban, mint ahogyan az egész gazdaság demokratikusabbá válna.

Sajnos a programunk még nem olvasható magyar (és horvát/szerb) nyelven, de dolgozunk rajta, szlovénül azonban az internetes oldalunkon megtalálják. [1]

Gerusija: Szlovénia az Európai Unió része, de egyben a perifériája is. Milyen politikát képvisel az IDS az EU-val szemben?

Luka Mesec: Az EU-tagság miatt Szlovéniában a szocialista politikát manapság még nehezebb keresztülvinni. Az EU-ra tekinthetünk úgy, mint az európai tőke intézményére, amely az „európai összetartozás” nevében volt a neoliberalizmus letéteményese. A mostani EU így a leginkább globalizált „egyesült államok” a világon, amelyben azonban a tagállamok nem működnek együtt, hanem versengenek egymással. Ebben a versenyben a nemzetek fölötti intézkedések révén az államok elvesztik monetáris és költségvetési függetlenségüket, így nem marad más a számukra, mint hogy „versenyelőnyüket”  a munkaerő költségeinek csökkentésével vagy az életminőségének rontásával őrizzék meg.

Ilyen politikai-gazdasági keretek még a mérsékeltebb keynesiánus politikát is ellehetetlenítik, nemhogy a szocialistát. Az állam kizárólag olyan sakktáblán mozgathatja bábuit, amelyet liberális szabályok uralnak. Emiatt sok tagország gondolkodik azon, hogy kilépjen az EU-ból, ám ez igen kockázatos lépés lenne. Vegyük például, hogy egy kis ország mégis feldönti a táblát, ám nyomban számíthat rá, hogy a valutáját valósággal megszállnák a spekulatív piacok – ne feledjük, az euró védelmet biztosít a spekulánsokkal szemben. Emellett az európai államok szankcióira is számíthat, ami tovább növelné a szegénységet.

A Kezdeményezés a Demokratikus Szocializmusért ezért az EU megreformálását szorgalmazza. Az intézmények demokratizálását kívánjuk, továbbá azt, hogy az Európai Központi Bank finanszírozza a tagállamok tartozását (mint minden valamire való központi bank...), végezetül pedig számon kérjük, hogy az Európai Stabilizációs Mechanizmus segítségével gazdaságilag megújuljon az EU, különös tekintettel a perifériára szorult országokra.

Világos, hogy ezeket az elképzeléseket nem a parlamenten keresztül tudjuk megvalósítani. Más erő kell ehhez: egyrészt a munkásosztály szolidaritása, a baloldali pártok és szakszervezetek segítségével, másrészt a periféria országainak szövetsége, körülbelül az „el nem kötelezettek” mozgalmaként.

Gerusija: Az EU-ról szólván fontos kérdés, hogy az IDS milyen kapcsolatban áll más baloldali pártokkal, például a görög Syrizával, melyet Önök az új baloldali pártok modelljének tartanak.

Luka Mesec: Valóban fontos, hogy szövetséget alkossunk az EU-beli szocialista pártokkal, úgy mint a Die Linke és a Syriza. Ezeknek a pártoknak és más mozgalmaknak a segítségével igyekezünk előmozdítani a reformokat az Európai Unióban.

Gerusija: A Európai Parlamenti választások után helyhatósági és parlamenti választások előtt áll az IDS. Milyen programmal és célokkal állnak elő a választásokra? Mit várhatunk Önöktől a következő időszakban?

Luka Mesec: Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Szlovéniában, s az IDS-ben úgy határoztunk, hogy ismét az Egyesült Baloldal koalíciójában indulunk, ahol a Szlovén Fenntartható Fejlődésért Párt (TRS) és a Demokrata Munkapárt (DSD) mellett a Negyedik Blokk lesz még a szövetségesünk, amely eddig is részt vettek különböző mozgalmakban. Ősszel pedig helyhatósági választások várnak ránk. Mindez lehetőség a számunkra, hogy kiépítsük támogatói körünket. A legnagyobb kihívás számunkra azonban nem is a választások lesznek, hanem a liberális intézkedések elleni eddig legkeservesebbnek ígérkező harc: az év végéig ötven, eddig állami tulajdonban lévő vállalaton kíván túladni az állam; véghez akarja vinni a felsőoktatás reformját, amely után az egyetemisták 40 százaléka kényszerül majd tandíjat fizetni; valamint szó van az egészségügy liberális megreformálásáról is... A választások mellett ezeken a frontokon is meg kell állnunk a helyünket, hogy még időben kiépítsünk egy szocialista mozgalmat.

 

[1] http://www.demokraticni-socializem.si/

 

Az interjút készítette: Aleksandar Matković

Magyarra átültette: Kocsis Árpád

Ne maradj le semmiről! Kéthetente elküldjük mailen az öt legjobb írásunkat!

Nyomj egy tetsziket és érd el írásainkat a Facebookról!

A bejegyzés trackback címe:

https://dinamo.blog.hu/api/trackback/id/tr106503777

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.