Mélyzöld-energiaszegénység

2014.02.19. 08:00

Flickr-Susan-CityLifeLonelyTree.jpg

Mostanában sokat lehet olvasni, hallani a hírekben, blogokon a szegénységről. Ez egy olyan hétköznapi szó, aminek a valódi jelentéséről ritkán beszélünk. A szegénységet egyetlen szám vagy tényező sem tudja jól kifejezni, mivel az sokkal inkább egy lelkiállapot, a körülmények és az egyén találkozásának produktuma, amire vagy mi, vagy a környezetünk süti rá a szegénység bélyegét.

Feldmár Nóra írása.

fotó: Flickr/Susan

Mostanában sokat lehet olvasni, hallani a hírekben, blogokon a szegénységről. Ez egy olyan hétköznapi szó, aminek a valódi jelentéséről ritkán beszélünk. A szegénységet egyetlen szám vagy tényező sem tudja jól kifejezni, mivel az sokkal inkább egy lelkiállapot, a körülmények és az egyén találkozásának produktuma, amire vagy mi, vagy a környezetünk süti rá a szegénység bélyegét.

A pénz nem boldogít. De a pénz nem is gazdagít. Önmagában. Egy természeti népet, amíg nem érintkezik a külvilággal, biztos, hogy nem hívhatunk szegénynek. Abban a pillanatban, amikor hagyományos életvitelük ellehetetlenedik, és rászorulnak valami külső erőforrásra, válnak kiszolgáltatott, „mélyszegény” közösséggé. De ez fordítva is igaz, ha egy „modern” ember úgy dönt, hogy felhagy a mainstream civilizációval, és önellátó életmódra kapcsol egy erdő közepén, őt ismét nem hívhatjuk szegénynek (biztos meg is sértődne). És e két sarkított véglet között ott vannak azok az indikátorok – iskolázottság, egészség, kereset, táplálkozás, várható élettartam, hozzáférés szolgáltatásokhoz vagy akár az elégedettség[1] –, melyek közül, ha egy vagy több súlyosan eltér az átlagtól, sajnálhatjuk magunkat – Szegény mi!

Az elmúlt években két témával kerültem közelebbi kapcsolatba; a környezetvédelemmel és a magyarországi mélyszegénységgel. Az első téma kapcsán sok olyan emberrel találkoztam, akik szinte nulla bevételből képesek éveken át teljes „jólétben” elélni. A stratégiák sokágúak; van, aki ismerősök kanapéin húzza meg magát, szupermarketek kukáját fosztja ki[2], és a zsákmányból fenséges vacsorákat készít vendéglátóinak, van, aki vidékre költözik, családot alapít, minden élelmiszer-szükségletét megtermeli, a segély egyik feléből kifizeti a villanyszámlát, vesz 1-2 holmit a turkálóban, és a másik felét félrerakja. De van egy tényező, ami általában a legönellátóbb, legkörnyezetkímélőbb egyéneken is kifog: az energia. Ami egyrészről azért frusztráló, mert az energiatermelés az ember által okozott környezetrombolás egyik fő tényezője, másrészről, mert olyan dolgokat tesz lehetővé, melyekre az „öko sapiensnek” legalább akkora szüksége van, mint bárki másnak: ilyenek az információszerzés, a kommunikáció (internet) vagy az utazás. Amíg szinte lehetetlen függetlenedni a nagy rendszerektől, vagy működésükbe beleszólni, ebben a tekintetben, marad a kiszolgáltatottság.

És vannak a „mélyszegények”. Már a szótól is kiráz a hideg; ha valaki megkérdezi, mivel foglalkozom, és a válaszomban ott van ez a szó. Ilyenkor mindig kicsit elszégyellem magam, mert annyira nem illik azokra az emberekre, akikkel összehozott a sors. Persze beazonosítják, hogy biztos romákra, vidékiekre, alacsony iskolázottságú, segélyen élő emberekre gondolok. Ezután jönnek az előítéletek, a hibás feltételezések erről a meghatározatlan, mégis homogénnek tűnő embercsoportról. És akkor meg kell nyugodjak, mert rájövök, hogy rengeteg ember tényleg nem gondolt még bele, mit is jelent a szegénység. Mindegy, akármilyen irányból is kérdezgetik, miért nem csinálja így vagy úgy (dolgozik, tanul, fizeti a számlákat, szül gyereket), mert a lényeg, hogy nem azért él úgy ahogy, mert nem szeretné, hogy jobb legyen, hanem mert az „átlag” valami olyat vár el tőle, amelyhez bizonyos javak kellenének, melyekhez akár generációk óta nincs hozzáférése, sőt még ahhoz se, hogy megértse, mit is várnának el tőle. És ebben a szegénységben nem az éhezés vagy a fázás a legrosszabb (mert úgyis mindig lesz valahogy), hanem az, hogy az embernek nincs beleszólása saját sorsának irányításába; ha elveszik a segélyt[3], ha börtönbüntetés jár a „gallylopásért”[4] vagy a gyerek hiányzásaiért[5], ha kikapcsolják a vizet[6], ha leviszik a tankötelezettséget[7], ha elveszik a szavazójogot[8], nem marad más, mint megpróbálni lavírozni és megfelelni a mindennapos kihívásoknak. Ha pedig valaki óriási erőfeszítések árán kitör a predeterminált szegénységcsapdából[9] (leérettségizik, állást szerez), akkor átlép az „átlagemberek” szintén homogénnak tűnő masszájába.

A környezetvédelem és a szegénység elleni küzdelem sok ponton fonódhat össze. Ezek közül az egyik legkézenfekvőbb az energiaszegénység témaköre. Ez egy olyan lényeges jelenség, amit fontos mérnünk[10], hogy lássuk, az energia ára és a rossz lakhatási körülmények milyen mértékben terhelik meg az emberek pénztárcáját. De a számok mögött ott van a tehetetlenség: ha valaki „odafönt” úgy dönt, hogy drágább (vagy akár olcsóbb) lesz az áram vagy a gáz, ha megtiltják, hogy az út széléről, erdőből fát gyűjtsünk, abba nekünk semmi beleszólásunk, pedig nagyban befolyásolják életszínvonalunkat. Ebbe a helyzetbe nehezen lehetne hajmeresztőbb beavatkozást elképzelni, mint egy titokban köttetett 10 milliárd eurós atomerőmű-beruházást, mely hosszú évtizedekre bebetonozza az ország energiapolitikáját és egyben az energiaszegénységet.

 Ez minket, zöldeket és mélyszegényeket érint legkellemetlenebbül. A mi érdekünkben az állna, ha intelligens decentralizált megújuló energiákon és biomasszán alapuló rendszerek látnák el energiaigényünket, melyek működtetéséről mi döntenénk, és helyi közösségeinknek adnának munkahelyeket. Nem akarunk (energia)szegények lenni. De ehhez tényleg nem kéne még egy Paks, sőt. Szeretném azt hinni, hogy bele tudunk szólni. Volt, akinek sikerült[11]...

 

 

 



[1]     http://www.oecdbetterlifeindex.org/topics/life-satisfaction/

[2]     http://trashwiki.org/en/Dumpster_diving

[3]     http://www.atlatszo.hu/2012/04/06/%E2%80%9Epeldat-statualunk-rajtuk-egy-szalasi-hivo-polgarmester-amokfutasa-i/

[4]     http://www.boon.hu/ket-ev-borton-jarhat-falopasert/2308668

[5]     http://nol.hu/lap/mo/20090911-borton_iskolai_hianyzasert?ref=sso

[6]     http://index.hu/belfold/2013/08/04/elzartak_a_vizet_az_ozdi_romatelepen/

[7]     http://hvg.hu/karrier/20120828_Szeptember_1jetol_fokozatosan_eletbe_lep_

[8]     http://nol.hu/lap/forum/20121104-ciganyellenes_regisztracio?ref=sso

[9]     http://en.wikipedia.org/wiki/Poverty_trap

[10]   http://energiaklub.hu/hir/energia-szegenyseg-energiaszegenyseg-0

[11]   http://en.wikipedia.org/wiki/Anti-nuclear_movement_in_Germany

Ne maradj le semmiről! Kéthetente elküldjük mailen az öt legjobb írásunkat!

Nyomj egy tetsziket és érd el írásainkat a Facebookról!

A bejegyzés trackback címe:

https://dinamo.blog.hu/api/trackback/id/tr705810224

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Valaki2 2014.02.20. 06:57:17

Egész jó lett volna a cikk, ha nem írtál volna bele pár csúsztatást. Kezdjük a börtönbüntetés témaköréről:

hanem az, hogy az embernek nincs beleszólása saját sorsának irányításába;

ha elveszik a segélyt[3],

ha börtönbüntetés jár a „gallylopásért”[4]

vagy a gyerek hiányzásaiért[5],

ha kikapcsolják a vizet[6],

ha leviszik a tankötelezettséget[7],

ha elveszik a szavazójogot[8],

Elveszik a segélyt: attól, aki nem jár be közmunkára. Mert ugye a segélyért cserébe a közösségnek is adni kellene. Ez valahogy kimaradt.

Falopás: ezzel kettős érzéseim vannak. Először is, van, amikor a gallyakat viszik el, ez szerintem beleférhetne, ha nem lopnának, hanem megkérdeznék az erdő tulajdonosát. A másik, amikor komplett erdőrészeket letarolnak. A probléma megoldása egyébként az önkormányzati tulajdonú erdő, amiben persze dolgozni kell, de cserébe kapnak tüzifát.

A gyerek hiányzása:

"A család ellen évek óta eljárást indít a sajókazai jegyző a két gyerek iskolai igazolatlanjai miatt. Első alkalommal felfüggesztettet, másodjára közérdekű munkát szabott ki rájuk a bíró. Mivel a helyzet nem változott, a gyerekek továbbra sem jártak iskolába, harmadszorra már letöltendő börtönbüntetést kaptak"

Mégis, hogy lehet az, hogy mindkét szülő otthon van, de az idősebb gyerekek sosem értek be az iskolába (nem pedig ellógtak!!!) Már bocsánat, de felelősek vagyunk a gyerekeinkért, és mégis, harmadszorra mit kellett volna kapniuk? Buksisimogatást?

Ha kikapcsolják a vizet:

Nem elzárták, lecsökkentették.

Ha leviszik a tankötelezettséget: ez két dolgot jelent. Egy, aki akar tanulni, az most is fog tudni. Kettő: azokat a "tanulókat", akik 16 évesen a 6. osztályba járnak, el lehet küldeni végre a fenébe. Azon a két éven nem múlik, ha nem akar tanulni, nem kell erőltetni. De a probléma nem is itt van, hanem ott, hogy időben nem kapott a család segítséget.

Választójog:

Választójog a választójog megmarad, csak el lehet dönteni, mire szavaz az ember. Nekem ez mondjuk nem tetszik.

Zöld_Dani 2014.02.20. 07:30:24

@Valaki2: Azt hiszem, nagyon másként látnád a világot, ha egy hónapra azoknak a helyébe kerülnél, akikről most beszélsz.

tobias2 2014.02.20. 07:38:10

"leviszik a tankötelezettséget[7]" Úgy van! Iskolában haljon meg végelgyengülésben, aki nem végezte el a 8 általánost!

midnight coder 2014.02.20. 07:54:46

"Egy természeti népet, amíg nem érintkezik a külvilággal, biztos, hogy nem hívhatunk szegénynek."
Erről azért kérdezz meg egy olyan bennszülöttet is, aki mindkét életmódot kipróbálta.

"De ez fordítva is igaz, ha egy „modern” ember úgy dönt, hogy felhagy a mainstream civilizációval, és önellátó életmódra kapcsol egy erdő közepén, őt ismét nem hívhatjuk szegénynek (biztos meg is sértődne)."

Nem megsértődne, hanem simán éhen halna.

Néha elég vicces a zöldek naivitása, és hozzá nem értése. Most tekintsünk el attól, hogy az átlagpolgár hogy boldogulna a civilizáció vívmányai (puska, acél szerszámok, stb) nélkül az erdőben, gondoljuk inkább át azt, hogy egy ember eltartásához hány négyzetkilométernyi erdő kell.

Gera 2014.02.20. 07:59:49

Az új megújulóknál (szél, nap) jelenleg nem létezik drágább energiaforrás, különösen decentralizált (értsd: házi) formában, így különösen érthetetlen ostobaságnak tűnik ezeket a mélyszegénységgel együtt emlegetni.

A biomassza ezen a szinten ugye a fa és mindenféle szirszar mezőgazdasági hulladék ócska kályhákban elfüstölését jelenti, ez nem pont ugyanolyan körülményeket jelent, mint egy modern hőerőműben, így masszívan környezetszennyező. Persze a CO2 kibocsátás nulla (ez amúgy nem teljesen igaz: fakitermelés, szállítás), de ha a zöldek mondjuk a dízelmotorok esetében képesek felismerni, hogy az alacsony CO2 emisszió messze nem minden, akkor próbálják megugrani ugyanezt a szintet a fatüzelés esetén is.

Valaki2 2014.02.20. 09:28:58

@Zöld_Dani: mert olyan bazira nehéz elvinni a gyereket az iskolába? Vagy esetleg fárasztó reggel felkelni és elmenni dolgozni a közösségért? Vagy hogy ki kell fizetni a számlát? Vagy hogy nem kellene letarolni a szomszéd erdőt, hanem mondjuk beszélni előtte az erdésszel? Vagy hogy az önkormányzatnak kellene földeket/erdőt venni hogy legyen tüzifa meg élelem? Vagy mégis mi a gond? Kiváncsian várom az érveket, mert eddig az nem hangzott el...

Ja, és igen, dédszüleim kb. ilyen helyen éltek, érdekes módon az udvarban rend és tisztaság volt, persze nem volt plazmatévé, meg parabolaantenna, meg kútról kellett hozni a vizet. Abban tök igaza van a szerzőnek, hogy a "mélyszegénység" az elsősorban szellemi állapot, de akkor meg az ellen kell harcolni. Mondjuk azzal, hogy ha már ráérünk, akkor elvisszük a gyereket az iskolába, hogy ő ki tudjon törni.

f.domino1 2014.02.20. 13:49:49

@Gera:
A decentralizált forma nem a házi buhert jelenti, ahogyan a biomassza sem a szirszarok ócska kályhákban való elégetését. Hanem mondjuk városi, községi-társulási szintűt, ahol már megoldható, hogy modern hőerőművel felérő hatékonysággal működjön. És ráadásul helyben teremtsen munkalehetőséget.

VKaufer 2014.02.21. 14:20:13

Inspiráló kezdeményezés az energiaszegénység ellen, biztos nem véletlen, hogy a szerző áll emögött is:
energiaoldal.hu/ingyen-futes-szotyihejjal-video/