TD_Green_2013_01.jpgAmikor a néhány száz munkahelyet teremtő paksi beruházásra 10-12 milliárd euró értékben bő harminc évre elköteleződik a magyar kormány jogosan merül fel a kérdés: vajon végzett-e összehasonlító tanulmányokat a paksi bővítés és egy hasonló léptékű, a zöld gazdaság fejlesztését szolgáló beruházás gazdasági hatásai között? Vajon véletlen-e, hogy Lázár János az orosz tárgyalásokkal párhuzamosan állítatta le a napelem pályázatokat?

Sebők Miklós írása.

Az elmúlt hét egyik legfontosabb gazdaságpolitikai híre az orosz és magyar kormány közötti megegyezés volt a paksi atoerőmű kibővítéséről. Ahogy Lázár János a kormány képviseletében fogalmazott a Wall Street Journal-nek, az ügyletben fontos szerepet játszott, hogy az oroszok finanszírozóként is szerepet vállaltak. “Kétség kívül kedvezőbb” feltételeket lehetett így kialkudni, mint ha a piacról 5,2 százalékos kamatért vették volna fel a hitelt a bővítéshez.

Az eset jól mutatja, hogy mennyire kulcszerepet játszik a gazdasági szerkezet – jelen esetben az energetikai ágazat – meghatározása szempontjából a pénzügyi szektor: megfelelő finanszírozás hiányában nem lehetséges véghezvinni nagyszabású gazdaságfejlesztési terveket. Azt ne kérdezzük, hogy az orosz kormány biztosított volna-e hasonlóan nagyvonalú finanszírozási konstrukciót mondjuk napelem-farmok létrehozásához, mondjuk egy olyan hatalmashoz, mint ami Atlanta mellett épül. Vagy, hogy miért állította le épp a fent említett Lázár János a napelemes pályázatokat az orosz megállapodással nagyjából egy időben? Vagy hogy mit jelent pontosan az, hogy a kormány megszünteti a megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló beruházások finanszírozását szolgáló pénzügyi konstrukciót is, melyet a hivatalos indoklás szerint úgymond gazdaságpolitikai megfontolásból” mondták fel. Utolsó kérdésként nem marad nagyon más, mint hogy megkérdezzük a kormánytól: összhasonlították-e a paksi bővítés gazdasági hatását egy ugyanilyen nagyságrendű befektetéssel a zöld gazdaságba?

A kérdés persze költői: a paksi ügyletet egyik fél részéről sem valamilyen progresszív közpolitikai megállapodás tető alá hozása mozgatta (hogy akkor valójában mi, az mondanivalónk szempontjából igazából másodlagos is). De mi azért legalább egy gondolatkísérlet erejéig elvégezhetjük azt, ami a kormánynak törvényi kötelezettsége lett volna: hogy egymás mellé helyezze az alternatívákat.

Vándorlás a technológiai halál völgyében

A zöld gazdasági fordulat az energetika terén alapvetően a megújuló energiaforrásokra való átállásból, a széndioxid-kibocsátás csökkentéséből és az energiahatékonyság növeléséből áll. Ezek mindegyike szorosan kötődik az új technológiák kifejlesztéséhez és elterjesztéséhez. A piaci mechanizmusok öntevékenységére azonban különösen az utóbbi esetben itt hiába várnánk, mivel az innovációknak nem egy, de mindjárt két “halál völgyén” is át kell vágniuk magukat, mire valóban elterjednek.

 

Valleys_of_Death_Graphic-thumb-480x246.png

Forrás: http://thebreakthrough.org/archive/bridging_the_clean_energy_vall

Az első a technológiai völgy: ebben a szakaszban az alap- és alkalmazott kutatással foglalkozó innovátoroknak és vállalkozóknak tőkére van szükségük annak érdekében, hogy a kockázati tőkebefektetőknek már olyan termékeket és eljárásokat mutathassanak be, melyek a laboratóriumon kívül is működőképesek. Ha ezt a lépést sikerrel abszolválták és megvan az első tőkeinjekció, a technológiai újítás előtt még egy hasonlóan nagy akadály húzódik: a második „halálvölgyön” a kereskedelmi forgalomba hozás előtt kell átjutni. Itt még több tőkére van szükség ahhoz, hogy immár a tényleges méretben és terepen legyen demonstrálható az innováció hasznossága és – főleg – üzleti életképessége. Ezen a két halálvölgyön a legtöbb energetikai technológiai fejlesztés önerőből nem képes átjutni. A pénzügyi feltételek megteremtése ennyiben a zöld gazdaság megteremtésének egyik legfontosabb beugrója.

Jó és rossz hitelek – és a kiút a halál völgyéből

Amikor a néhány száz munkahelyet teremtő paksi beruházásra 10-12 milliárd euró értékben bő harminc évre elköteleződik a kormány azzal többet is árt, minthogy külső erőktől teszi függővé a magyar energiabiztonságot, ahelyett hogy saját megújuló erőforrásai kihasználására építene. Egy ilyen mértékű beruházás kiszorít minden mást az adott területen – ahogy azt már eddig is láttuk például a folyamatosan ígérgetett, de soha meg nem valósított, rendre rekordgyorsasággal kimerülő keretű épületszigetelési program kapcsán. A technológiai és a kereskedelmi halál völgyéből csak az állami szerepvállalás tudja kijuttatni a zöld gazdaság leendő alapinfrastruktúráját. Ha az állam – a közösség – minden erőforrását elkölti egy atomerőműre, akkor nem marad lehetősége arra, hogy a valóban új munkahelyeket teremtő innovációkat támogassa.

Ha ugyanezt a pénzt például egy zöld bank feltőkésítésére és a termékek életciklusának két nehéz szakaszán átsegítő hitelezőként való megjelenésére fordítanánk, azzal minden ésszerű becslés szerint több munkahelyet és nagyobb energiabiztonságot lehetne teremteni. Ilyen zöld bankok sorra jönnek létre a fejlett országokban, még akkor is ha ezek nem pénzügyi intézmények a szó szoros értelmében, hanem „csak” pénzügyi alapok, mint például Nagy-Britanniában. De már valódi, pénzügyi értelemben is fenntartható finanszírozást biztosító szervezetek is létrejöttek, az USA-ban például az éllovas Connecticut állam után olyan több tízmilliós államokban is mint New York vagy Kalifornia. A többek között „zöld kötvényeket” kibocsátó intézmények a kormányzati és magánszféra közötti együttműködés olyan példái, melyeket itthon is érdemes lenne megteremteni.

Persze attól még nem lesz zöld valami, hogy zöldnek hívják: hallani lehetett a Fidesz “zöld bank” terveiről, de az hogy az ilyen tervekből immár két kormányzati ciklus alatt sem lett semmi nem sok jót vetít előre. Vagy talán még annál is rosszabbat: ahogy Csányi Sándor OTP-elnök-vezérigazgató szavaiból ki lehetett hallani valójában kormányközeli és a kormánnyal nem ellenséges pénzügyi csoportok marakodnak az ötleten, melyet végül lehet, hogy egy klientúraépítő központként üzemeltetnek majd. Ez már egy olyan völgy lenne, amiből tényleg nehezen tudnak majd kijutni a zöld fordulatban érdekelt állampolgárok és vállalkozások.

Sebők Miklós

A szerző a Progresszív Gazdaságpolitika Alapítvány elnöke, mely 2014. január 23-24-én szervezi GREEN JOBS SUMMIT 2014 elnevezésű konferenciáját a zöld munkahelyteremtés lehetőségéről, melyen a részvétel regisztráció után ingyenes.

fotó: Domaniczky Tivadar



Ne maradj le semmiről! Kéthetente elküldjük mailen az öt legjobb írásunkat!

Nyomj egy tetsziket és érd el írásainkat a Facebookról!

A bejegyzés trackback címe:

https://dinamo.blog.hu/api/trackback/id/tr75777793

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Permian 2014.01.23. 20:47:55

Két gyors megjegyzés:

- valóban "néhány száz" (valószínűleg kétezernél kevesebb) ember kell majd ahhoz, hogy a megépült atomerőművet kezelje. Ugyanakkor én megnézném azt a néhány száz Toldi Miklóst, aki fölépíti azt. (Ebből a szempontból a "megújulók", azaz a :megbízhatatlanok:, a szél meg a napenergia rosszabb helyzetben vannak magyar munkahelyteremtési szempontból: üzemeltetésük szinte semennyi, importálásuk pedig alig valamennyi szakmailag magas szintű munkát igényel.)

- azt a sugalmazást pedig, amely szerint az atomerőművek technológiájához, fizikai alapelveihez magas szinten értő, egy ilyen (remélhetőleg mihamarább meginduló) beruházás kapcsán előtérbe kerülő temérdek ember szellemi teljesítő- és innovációs képességét próbálja valami alacsonyabb rendű középkori maradványnak feltüntetni, határozottan kikérem magamnak.

Hollauer Tibor 2014.01.23. 21:20:09

@Permian: Egy ilyen szakmai blogon az álláspontját névvel vállaló szerző mondanivalójához miért kell álnévvel hozzászólni?! Mi az a rohadtul titkolandó dolog, ami miatt nem tudhatjuk, hogy ki az, aki "kikéri magának..."?

mrZ (törölt) 2014.01.23. 23:36:39

Sajnos már a jelenlegi paks is akadályozza a változást, az alternatívákban gondolkodást.

Benne lesznek a hozzászólásokban amire gondolok.

molnibalage 2014.01.23. 23:50:56

Ej, szép dolog a moderáció mi...?

KoNor_engineer 2014.01.24. 01:06:15

"Amikor a néhány száz munkahelyet teremtő paksi beruházásra..."

És itt abba is hagytam az olvasást. Gondolom a többi része is hasonlóan "szakmai" lehet.

midnight coder 2014.01.24. 06:29:44

Gyerekek. Attól most tekintsünk el, hogy egy napelem előállítása mennyire környezetbarát. Attól is, hogy mekkora az élettartama.

De abba azért bele kellene gondolni, hogy kis hazánkban kb. hogy alakul a napos és a felhős idő aránya. Azon túl persze, hogy ugye éjszaka sem termel a naperőmű.

Na most, így a naperőmű mellé vagy kell egy kurva nagy akkumlátor - ami igen drága mulatság, és szintén nem környezetbarát. Illetve be lehet vezetni a hálózatba, abban reménykedve, hogy valahol máshol lesz majd plusz energia, ami kiegyenlíti a hiányt. Ami jellemzően egy fosszilis erőmű lesz.

Pamuk 2014.01.24. 07:25:03

Amikor kitalálták a gőzgépet, még 40 évnek kellett eltelnie, míg az eljutott magyarországra.
Nem azért, mintha ne lett volna nagy találmány, hanem mert őseink vállat vontak és tojtak rá. Épp ilyen minden új és jó dolog, a zöld energia is.
Egyet kell értsek a szerzővel, hatalmas hiba Paks, amellett, hogy rohadt veszélyes, sokkal drágább, mint látszik, és épp az alternaatív energiáktól veszi el a pénzt. Ráadásul a vidéktől, ami alternatívaként tele lehetne biogáz üzemekkel, szélerőművekkel, és naperőművekkel.
De mi ostoba magyarok vagyunk, nekünk így jó.

susu64 2014.01.24. 07:58:25

Bevallom, nem vagyok szakembere az atomenergiának, mint ahogy nagyon sokan azok közül, akik most éppen egyik vagy másik irányban a szájukat tépik. Nem gondolom, hogy az atomenergia a legjobb energiaforrás a világon, de azt még kevésbé, hogy a sokszor igencsak militáns, arrogáns zöldek igazat mondanának. Sajnálatos dolog, hogy a véleményük igazságtartalmát éppen az arroganciájuk dönti romba. Főleg, ha ezt politikai köntösben - vagy éppen a politikájukat zöld köntösben próbálják meg eladni. Éppen ezért, belinkelek néhány érdekes hírt.
www.estihirlap.hu/eletmod/amerikai-klimakutatok-atomeromuvek-epiteset-surgetik/74316/
www.vg.hu/vallalatok/energia/brusszel-meg-akarja-konnyiteni-az-atomeromuvek-epiteset-408225

www.hirado.hu/2014/01/22/gyurcsanyek-is-az-oroszokkal-akartak-bovittetni-paksot/

Konzervatív0 2014.01.24. 08:47:41

@Pamuk: Ez szakmai blog?
Egy szakmai blogban nem követnek el olyan alapvető hibát hogy 2,4GW/h alapteljestíményt napenergiából próbálnak előállítani magyarországon.

Segítek kicsit az értelmezésben.
Ahhoz hogy egy naperőmű megtérülő legyen, dupla ennyi napos óra szükséges mint nekünk van.
Ma magyarországona Tamásiban van a legnagyobb napfarm, alig 500kW csúcsteljesítménnyel. Ebből ha jól számolom olyan 4800db kell folyamatosan csúcsteljesítményen járatva, és ha felszorzom a 25% hatékonysággal (ha csak a napos órákat számolom) akkor mindjárt kell belőle vagy 20.000db komplett farm, és még mindig nincs hová tenni csúcsidőben az áramot és nincs honnét venni este amikor nem süt a nap. És még nem számoltunk a kb 10-15 éves élettartammal, ami egy atomerőműnél alaphangon 30 év.

Alapvető szakmai hiba egy folyamatos alapteljesítményt mind szél mind napenergiával pótolhatónak tekinteni.
Ezek csak kiegészítő energiák, amelyek megétrülése si igen erős támogatás mellett képzelhető el. Olyan mintha azt állítanánk hogy a sajóecseg alsó tehenészet alkalmi focicsapta képes alternetívát nyujtani az MU-val szemben.

Had ajánljak jószándékúan minden kedves témaban publikálni kivánó amatőrnek. (nem lekicsinylően értem az amatőrt).
Suszter maradjon a kaptafánál. Magyarul alapvető energetikai, és műszaki ismeretek nélkül ne fogjunk neki egy ilyen szakmai dolog feszegetéséhez, mert azzal csak felsül az ember.
Tegnap egy másik blogon égett egy lelkes amarőr a témában. Mi szükség van erre?

Permian 2014.01.24. 14:49:13

@Konzervatív0:
Kis adat: a tamási (mellesleg sellyei) naperőmű saját honlapjáról lelesettek adatok (melyek szerint évi kb. 772 MWh energia előállítását tartják reálisnak az 500 kW-os farmból) azt mutatják, hogy a 17%-os kihasználtság a reális.

Amit nagyon fontos megérteni, és ez minden zöldenergiás véleményvezér figyelmét elkerüli, hogy ez nem nőni, hanem csökkenni fog. Ok: a napsütés tényleg egyenetlen földrajzi eloszlása és a hatalmas helyigény. Azaz amikor már az ezerötszázadik paksi megawattot akarnánk pótolni napelemmel az első egy-kettő helyett, akkor nem lesz olyan jó napsütésű hely, ami rendelkezésre is áll, mint a mostani napfarmok esetén.

Udvardy Udy Zsolt (törölt) · www.gitarvilagok.com 2014.01.26. 10:24:06

Egyenlőre azt látom, hogy csak kompromisszumok létezhetnek...szakma? A bősi beruházás tökéletes lehetett volna mint az összes másik, az osztrák Duna szakaszon. Nem kellett...most Paks sem kellene....elkötelezzük magunk? Igen...élhetsz ma függetlenül? Nem...lásd EU! Valami kompromisszum, szükségeltetik...

VKaufer 2014.01.26. 16:35:08

Az egymást és a szerzőt sértegető, káromkodó kommentelők figyelmébe ajánlom a Dinamó Műhely kommentelési irányelveit, hogy ne lepődjenek meg, ha ki lesznek moderálva: dinamo.blog.hu/2014/01/26/kommentelesi_iranyelveink