Miért döntöttek úgy az Egyesült Királyságban, hogy kiszakadnak az Európai Unióból? Hogyan válhatott republikánus elnökjelölt egy olyan figurából, mint Donald Trump? Miért szólította meg a magyar kormány a menekülteket plakátokon azon a nyelven, amelyet ők nem is ismerhettek? Hogyan lett világtrend a nacionalista populizmusból?

Kis Miklós írása.

trumpworkingclassjpg.jpg

Kép: Politico

Az Egyesült Királyságban alacsonyabb a reálbér, mint 10 évvel ezelőtt. Az amerikaiak többségének szintén az a tapasztalata, hogy évtizedek óta csökken az életszínvonala. Magyarországon az egy főre eső reáljövedelem 6,1 százalékkal több, mint 1990-ben – viszont sokkal egyenlőtlenebb eloszlásban. Ami aligha jelenthet mást, mint hogy a lakosság nagyobb része rosszabbul él (legalábbis anyagi-gazdasági értelemben), mint a rendszerváltás előtt.

Ami ezeket az egymástól minden tekintetben távol lévő országokat összekapcsolja: a középosztály és alsó középosztály lecsúszása, az anyagi biztonság elvesztése – ami persze nem csak erre a három országra jellemző.

Hogy a középosztály lecsúszása mennyire meghatározó világtrend, mi sem mutathatná jobban, minthogy a  Bildeberg–csoport napirendjén is szerepelt a középosztály és az úgynevezett „prekariátus”, a létbizonytalanságban élő munkavállalók kérdése.

A Quarz szúrta ki a különös napirendi pontot, s hívta föl a figyelmet, hogy Guy Standing által a közbeszédbe emelt prekariátus tagjai – a kiszolgáltatott önfoglalkoztatott beszámlázók, vagy a nem számlázó, de ideiglenes, alkalmi munkákból élők, akik bizonytalan helyzetük miatt dühösek és elidegenedettek - Standing szerint kiváló bázisául szolgálhatnak a Trumpéhoz hasonló populistáknak. (Standing Ferge Zsuzsa szerint is meggyőzően fejtegeti a prekariátus keletkezését, bár ő maga kétli, hogy új osztályról van szó.)

Trumpnak bázisa a valódi munkahellyel rendelkező, de lecsúszó, egykor a középosztályba tartozott fehérek is – mutat rá a Quarz másik cikke

A középosztály tehát csúszik lefelé a fejlett gazdaságokban, amit a globalizációval szokás összekötni, az ipari munkahelyek Kínába és más fejlődő országokba történő „exportjával”, s ezzel összefüggésben a középvégzettségű munkavállalók „leértékelődésével”. Hogyan illeszkedik ebbe a globális képbe Magyarország, amely még mindig alacsony bérezésű telephelynek számít, s a kormány által deklarált cél az ország „újraiparosítása”?

Magyarországon a legutóbbi időkben – ahogy szerte a régiónkban - történt viszonylag jelentős béremelkedés, hála a viszonylagos válság utáni konjunktúrának (az emelkedés egyébként messze nem nálunk nem a legnagyobb).

Ami viszont belátható ideig abszolút hiánycikk marad: a létbiztonság. Toronymagasan az elsők abban, hogy az unióban itt képtelen a lakosság a legnagyobb arányban egy váratlan kiadás fedezésére.

A magyar lakosság közel háromnegyede képtelen fedezni önerőből egy nem tervezett, 70 ezer forintot elérő kiadást (a medián jövedelem 60 százalékát). Nincs annyi pénze, hogy a mosógépét ki tudja cserélni hitelfelvétel vagy családi kölcsön nélkül, ha elromlik. Mi történik, ha hosszabb betegséggel, vagy munkanélküliséggel kell szembenézni?

A lecsúszás állandó lehetősége a túlnyomó többség számára valami olyasmi, mint halandóságának tudata: igyekszik kizárni a tudatából, ám azért tisztában van vele.

Ez a rendkívül széles kört érintő létbizonytalanság nem egyszerűen a gyenge hazai gazdaság következménye. Orbán Viktor a Wall Street Journalnak néhány éve adott interjújában kifejtette, hogy a jogosultság alapú társadalmat érdem alapúvá igyekszik átalakítani.

Ennek kapcsán mondta el, hogy a munkanélküliségi segély csak 3 hónapig jár, utána nincs semmi. Legfeljebb a közmunka. Aki azt visszautasítja, annak meg nem jár szociális segély – mondta az interjúban Orbán. Mindezt talán nagy tetszéssel olvasta a Wall Street Journal tőke- és piacbarát olvasója, de tudni kell, hogy az ilyesfajta politizálásnak ára van.

A lakosság széles körét, nagy többségét érintő létbizonytalanság kiváló táptalaja a bűnbakképzésnek. S ezzel tisztában is vannak az olyan politikusok, mint Nigel Farage, a kilépéspárti UKIP vezetője, az immár republikánus elnökjelölt Donald Trump vagy éppen Orbán Viktor.

Farage a kelet-európaiakra mutogat, mint a britek munkahelyeinek veszélyeztetőire. Trump a mexikóiaktól védené meg az amerikaiak munkahelyeit. Orbán Viktornak maradtak a szíriai menekültek, akiket magyar nyelven nagy táblákon figyelmeztetett, el ne vegyék a magyarok munkáját.  A KSH statisztikái arra utalnak, ez eszükbe sem jutott, egyszerűen mentek tovább – amiben aligha a magyar feliratok befolyásolták őket.

A magyar kormány akciója nyilvánvaló irracionalitása ellenére jócskán feljebb tornászta a Fidesz népszerűségét. Orbán migránsellenes kampánya nem lehetett volna olyannyira sikeres, ha nem eleve mérgezett már a hazai politikai légkör.

A közélet általános jobbratolódása nem pusztán a Jobbik megerősödésében, hanem a „demokratikus ellenzéki” szereplők viselkedésében is tetten érhető volt. Az egykori miskolci rendőrkapitány polgármesterként indítása – aki korábban azzal a kijelentésével kavart vihart, hogy a rablások cigány emberekhez köthetők – is jelezte, hogy alapvető politikai változás történik. Majd Gyurcsány Ferenc egy interjújában azon morfondírozott,  talán kár volt visszavonulnia abból az elképzeléséből, amit politikustársai mocskosnak és cigányellenesnek minősítettek,s ami arról szólt volna,  hogy a negyedik gyermek után ne járjon családi pótlék. 

Ebben a légkörben érkezett és tarolt a migránsellenes kampány, amely részben sikeresen terelte más irányba a már meglevő indulatokat, s egyszeriben a cigányság lépett elő azzá  a csoporttá, akikkel foglalkoznunk, akiket segítenünk kellene – természetesen a migránsok helyett.

 A Fidesz népszerűsége nőtt, a Jobbiké csökkent, s egyelőre a baloldalon is abbahagyták a kacérkodást a „rendpártisággal”. Ez a helyzet azonban nyilvánvalóan csak ideiglenes, a migránstémát a kvótanépszavazással is csak ideig-óráig lehet napirenden tartani. A romaellenes retorika, a „rendpártiság” újra bekerülhet a hazai politikai főáramába, amihez előbb-utóbb antiszemitizmus is társulhat majd.

A széles körű létbizonytalanság, ami olyannyira kedvez a gyűlöletre építő, kirekesztő és bűnbakkereső politizálásnak, aligha csökken Magyarországon a közeli jövőben. Ilyen kormányzati szándék nincs is, az Orbán-kormány abban hisz, annak kell segíteni, aki már sikeres, hogy még sikeresebb legyen. Aki sikertelen, az pedig tegyen erőfeszítéseket, az államtól segítséget ne várjon.

De ha változik is a kormányzati szándék (mert változik a kormány), a létbizonytalanság csökkentése akkor is kemény dió lesz, a jövőben Magyarország gazdasági lehetőségei ugyanis szűkülni fognak. A következő uniós programozási időszakban (2020 után) jóval kevesebb forrás jöhet- Brexit nélkül is így lett volna, Brexittel még inkább. Azzal is számolni kell, hogy előbb-utóbb az amerikai Fed emelni kezdi a kamatokat, és (a tovagyűrűző hatások miatt) a magyar államadósság finanszírozása sokkal többe fog a jelenleginél kerülni. A magyar gazdaság meghatározóan fontos elemét jelentő autóiparban komoly felfordulás jöhet az automatizáció és a mesterséges intelligencia fejlődése miatt a nem túl távoli jövőben, s az autógyártók iparági, globális szinten kerülhetnek a jelenleginél sokkal kedvezőtlenebb üzleti helyzetbe.

Nem tudni még azt sem, hogyan dolgozza föl a magyar társadalom, ha 2020-ra a nagy többség számára is teljesen világossá válik, hogy az ország azt a pénzt, amit arra kapott, hogy közelebb kerüljön, felzárkózzon Nyugat-Európához, elköltötte, ám nem került hozzá semmivel sem közelebb. Egy újabb elszalasztott történelmi lehetőség.

Félő, hogy így a jövőben a gyűlöletre építő politizálásnak még nagyobb tere nyílhat.  A szélsőjobboldal alól kihúzni a talajt csak a jelenlegi nagyon széles körű létbizonytalanság érdemi csökkentetésével lenne lehetséges anélkül, hogy a különben eléggé sérülékeny hazai gazdaság is fejre állna.


Jelenleg a politikai eszmék hazai piacán nincs sok olyan elképzelés, amely a létbizonytalanságot érdemlegesen csökkentené, s ki is lenne rendesen számolva. Ilyen kiszámolt koncepció a LÉT Munkacsoport által jegyzett alapjövedelem-program, illetve a Párbeszéd Magyarországért ezen alapuló, de garantált jövedelmi elemekkel módosított elképzelése.

Nem az eszközök, a programok a fontosak, hanem a cél, hogy csökkenteni lehessen a társadalom széles körének létbizonytalanságát – mindegy, milyen technikával, akár az alapjövedelemmel is. A létbizonytalanság ugyanis még a szegénységnél is rosszabb. Ezzel az állapottal olyan stressz és elfojtott düh jár, ami sokkal könnyebben alakul át romboló, mint építő energiává.

A felelősen gondolkodó politikusoknak – bal- és jobboldalon egyaránt van néhány ilyen – nem pusztán alkalmazkodniuk kellene a korszellemhez, hanem alakítaniuk is azt.

Ne maradj le semmiről! Kéthetente elküldjük mailen az öt legjobb írásunkat!

Nyomj egy tetsziket és érd el írásainkat a Facebookról!

A bejegyzés trackback címe:

http://dinamo.blog.hu/api/trackback/id/tr188852670

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Gerilgfx 2016.06.29. 11:18:15

magyarország, ahol a 80%-os adó ellenére gyakorlatilag nincs semmilyen működő/rendesen működő közszolgáltatás, ahol még egy szaros vonatút is szinte megfizethetetlenül drága...

Medgar 2016.06.29. 16:33:32

Bazz eddig olvastam:

"Miért döntöttek úgy az Egyesült Királyságban, hogy kiszakadnak az Európai Unióból"

Nem döntöttek. Csupán elmentek szavazni pár hülye által nekik bemesélt délibáb alapján.

atpijkamo111 · http://bestofhomar.blog.hu/ 2016.06.29. 16:39:52

@Gerilgfx: Ja.

És a jelenünk és a jövőnk, az egészségügy és az oktatás el van cseszve.

lavór 2016.06.29. 16:43:30

@Gerilgfx: @atpijkamo111:

Erre szavazott a kedves magyar választópolgár. Bekajálta a populista politikusok ígéreteit.

Bon appetit

atpijkamo111 · http://bestofhomar.blog.hu/ 2016.06.29. 16:57:04

@lavór: 2010-ben a fideszre szavaztam, persze. De nem erre a szarra. És 2014-ben miért szavazott bárki is erre a tovaj bandára, az számomra teljesen érthetetlen.

lavór 2016.06.29. 17:03:44

@atpijkamo111:

"És 2014-ben miért szavazott bárki is erre a tovaj bandára, az számomra teljesen érthetetlen."

Ez kell az embereknek, nincs mese.

Andy73 2016.06.29. 17:30:42

A címre válaszolva: semmi, csak az ilyen balliba bloggerek és a demagógiájuk.
Nem ártana tudni, hogy Orbán azért kampányolt, hogy a britek az EU-ban maradjanak. Nálunk fel sem merült egy ilyen népszavazás, amit egyébként nem is Farage írt ki, hanem Cameron, az ő blöffje volt.

Ballib cenzúrázók réme 15 2016.06.29. 17:35:02

"Ami ezeket az egymástól minden tekintetben távol lévő országokat összekapcsolja: a középosztály és alsó középosztály lecsúszása, az anyagi biztonság elvesztése – ami persze nem csak erre a három országra jellemző."

"Jelenleg a politikai eszmék hazai piacán nincs sok olyan elképzelés, amely a létbizonytalanságot érdemlegesen csökkentené"

Leírtál két igaz alapvetést.
Majd ezektől teljesen független marhaságokat írsz.

A lecsúszás, és a kilátástalanság legfőbb oka, ugyanis az ország rommá adósítása volt (elsősroban 2002-2010 között 54%-ról 82% fölé), és a szlovákok elötti pozícióból az EU utolsó helyére züllesztése hazánknak 2010-re.

Ha a Fidesz kúrta volna el, akkor az MSZP lenne ma hatalmon.
Ez ilyen egyszerű.

Általában valóban van köze az EU ellenes hangulatnak, és jobboldal megerősödésének köze ahoz, hogy a ballibek nemzetállamok megszüntetésében, és migránsok tömeges beengedésében gondolkodnak.

De ennek oka szintén nem a létbozonytalanség, hanem az, hogy a migránsok beengedése, és a nemzetállamok felszámolásának ötlete óriási nagy abszurd marhaság, amit csak az elmebeteg marhák képvsielnek, és a többséget ezzel a szarral soha nem fogják tudni megetetni.
Ez mára már tisztán látszik.

Több racionalitás, és az emberek valódi véleményének, és érdekeinek a figyelembe vétele sokat segíthet a baloldal amortizációján, és a jobboldal előretörésén.
A többi az csak duma.

Ballib cenzúrázók réme 15 2016.06.29. 17:37:11

@lavór:

Ez így nem igaz.
Én inkább úgy mondanám, hogy a migránssimogató, országot rommá adósító, elkúró banda, kevésbé kell az embereknek.

Andy73 2016.06.29. 17:39:52

A plakátok egyébként nem csak az illegális bevándorlóknak szóltak, hanem az embercsempészeknek is, akik közül jó néhányat hűvösre is tettek azóta.
Egyébként a briteknél is akkor fordult meg a trend, amikor a kötelező kvóták napirendre kerültek Brüsszelben. Előtte még fölényesen vezettek a bennmaradáspártiak. Két éve, amikor Cameron bedobta a népszavazást, még nem számolhatott az Európát elözönlő bevándorlókkal, de azzal se, ahogy a baloldali brüsszeliek kezelik a helyzetet.

lavór 2016.06.29. 17:41:12

@Ballib cenzúrázók réme 15:

Tehát szerinted nem ezt választották az emberek? Csaltak a választási eredménnyel?

A bizonyítvány és Biblia magyarázásod nem érdekel.

Andy73 2016.06.29. 17:46:37

A tömegek létbizonytalanságán pedig aligha javítana, ha még x millió nincstelen ázsiai és afrikai bevándorlót engednénk be Európába.
Ez a gondolat valahogy kimaradt az okfejtésből. Ahogy az is, hogy miből jutna alapjövedelem, ha még x millió bevándorlót kellene ellátni.